Zsuppányi Gyula
Középiskolai tanulmányait a Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte, majd építész szakon folytatta tanulmányait az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán.
Megszerzett tudását kamatoztatta a ZÁÉV-nél, a Zala Megyei Tanépnél, jelenleg az Alfaterv 2000 Kft. ügyvezető igazgatója.
Az ő irányításával honosították meg az országban elsőként a NOE variábilis zsalurendszeres technológiát.
Zalaegerszegen a Vadász György által fémjelzett városközpont építése volt nehéz, de szép feladat számára.
Városa iránti elkötelezettsége, tenni akarása a rendszerváltás idejére nyúlik vissza.
1990-től – az első szabad önkormányzati választás óta – 2014-ig volt tagja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének.
Magas színvonalú képviselői munkásságát, körzetére való gondos odafigyelését, a választópolgárok a tisztségért való induláskor nagy arányban díjazták bizalmukkal.
Ennek köszönhetően Zsuppányi Gyula 24 éven át szüntelenül tevékenykedett városházi képviselőként, s vett részt az előkészítő munkában a Műszaki Bizottság tagjaként.
Nevéhez fűződik a Kisfaludy utca és a Mártírok utca kereszteződésének átépítése, a Kelemen Imre utca felújítása, az Arany János utcai házak járdával és parkolóval történő ellátása, a Dózsa György utca, a Jókai, utca, a Pintér Máté utca, a Virág Benedek utca, a Batsányi utca, a Mikes Kelemen utca, a Gárdonyi Géza utca és a Botfy utca rendbetétele, a Göcseji-Mártírok-Köztársaság úti csomópont átépítése. Ezenfelül közreműködésével számos köz- és lakóépület valósult meg.
Példamutató, kimagasló szakmai tevékenységét, emberi kvalitásait 2013-ban Zalai Príma Díjra történő jelöléssel ismerte el a Vállalkozók Országos Szövetségének Zala megyei szervezete.
Tettrekészségével, terveivel, ötleteivel, az ügyekhez való lendületes hozzáállásával 6 cikluson keresztül volt Zalaegerszeg 8. választókerületének motorja.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét 2014-ben Zalaegerszegért díjjal ismerte el.
Érdemei magas szintű elismeréseként 2022-ben Magyar Ezüst Érdemkereszt állami kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
.
Varga Kálmán György
Varga Kálmán György 1950-ben született Tófejen.
A család hagyományos paraszti gazdálkodása miatt már kisgyermek kortól számára is természetes volt az állatok körüli foglalatoskodás és a mezőgazdasági munkavégzés. Tanulmányait ennek megfelelően a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumban, majd a sorkatonai szolgálatot követően a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen végezte.
1974-től 3 esztendeig a letenyei termelőszövetkezetben, ezt követően pedig a keszthelyi Agrártudományi Egyetem tangazdaság központi takarmánygazdálkodójaként dolgozott.
Az itt töltött évek alatt Gödöllőn takarmánygazdálkodási szakmérnöki diplomát szerzett.
1984-től a Zalacsébi Fehérje-feldolgozó és Takarmánykeverő Közös Vállalat, később a Kft. főmérnöke, szaktanácsadója, majd kereskedelmi és termelési vezetője volt.
Időközben Mosonmagyaróvárott tejipari szakmérnöki diplomát szerzett.
1998-ban a zalacsébi cég beolvadt a Bábolnai Takarmányipari Kft-be, így a helyi menedzsment egy része feleslegessé vált. Ekkor került az Agrokomplex C. S. Rt üzletkötői és szaktanácsadói hálózatához.
A korábban elkezdett számviteli főiskolai tanulmányait már az új munkahelyén fejezte be.
2005-ben a búcsúszentlászlói Széviztáp Kft. vezetője lett, jelenleg nyugdíjas éveit tölti.
Az ezredforduló óta több fórumon jelentkezett írásaival, köztük a Magyar Hagyomány Műhely zárásaként keletkezett dolgozat a Molnár V. József néplélek-kutató 80. születésnapjára, 2010-ben megjelentetett, „Nyolcvan év Isten tenyerén” című kötetben is szerepel.
2011-ben a szűkebb pátria, a neves és névtelen elődök előtti tiszteletadás szép példájaként, a településrész első írásos említésének 800. évfordulójára – kiterjedt kutatómunkát végezve – elkészítette az „Andráshida nyolc évszázada” című kiadvány első kötetét. Ezt a II. világháború végétől 1969-ig terjedő negyed század eseményeinek feltárásával 2014-ben újabb kötet követte, mely jelentős mértékben hozzájárult az andráshidai közelmúlt alaposabb megismeréséhez, megismertetéséhez.
Kiemelkedő helytörténeti kutatómunkája elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Unyi János
Unyi János 1951. november 5-én született Zalaegerszegen. Általános és középiskoláit szülővárosában végezte.
Majd 1974-ben a szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelés-könyvtár szakán, 1978-ban pedig népművelés szakon szerzett diplomát.
1982-ben pszichopedagógus-tanár szakon vizsgázott a budapesti Bárczi Gusztáv Tanárképző Főiskolán. 2005-ben szociális szakvizsgát tett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Társadalomtudományi Tanszékén.
Kezdetben Zalaegerszegen, a közművelődésben dolgozott, 1970-1978 között, mint klubkönyvtár vezető, majd művészeti csoportvezetőként végezte munkáját az Ifjúsági Házban.
1978-tól 36 esztendőn át a szociális ágazatban tevékenykedett 2014-es nyugdíjba vonulásáig.
A gyermekvédelmi szakellátás, illetve a gyermekjóléti alapellátás, családsegítés területén dolgozott.
Munkáját az elhivatottság, a rászorultakon való önzetlen segíteni akarás, a humanizmus és a tolerancia jellemezte mindvégig.
1993-tól 2014-ig önállóan, előbb igazgatóként, majd intézményvezetőként végezte példaértékű segítő és irányító tevékenységét. Nyolc évig a Zalaegerszegi Gyermekotthon igazgatója, majd 2001 és 2014 között a Zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője volt.
1985 óta ír szakmai cikkeket, tanulmányokat különböző gyermekvédelmi témakörökben. Országos pályázatokat nyert, illetve tanulmánykötetben jelent meg munkája az Országos Pedagógiai Intézet szerkesztésében.
1994 óta részt vesz pályázatírásban, illetve projektmenedzseri tevékenységben. A Humánerőforrás Operatív Program, illetve a Társadalmi Megújulás Operatív Program szakmai vezetője, majd projektvezetője volt.
2004-től 6 éven keresztül tanította a jövő szakembergárdáját szociális gyerek- és ifjúságvédelem szakon, a Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskolában.
Sokoldalúságát és elhivatottságát bizonyítja, hogy e tevékenységek mellett maradt ideje és energiája tréneri feladatok elvégzésére is.
Hét megye szakembergárdáját képezte hatékony kommunikáció, illetve konfliktuskezelés témakörben.
Az általa írt és összeállított, 2011-ben akkreditált (30 órás) képzése a „Változásmenedzselés a szociális szférában” címet viseli. Eddig nyolc alkalommal tartotta meg közmegelégedéssel a megye és a város szociális szakemberei részére.
További tevékenységeit is a szakmai igényesség, a precizitás és a kreativitás jellemzi.
Andráshida városrész 800 éves évfordulóján televíziós interjút készített, verset írt és szavalt, illetve kulturális és sportvetélkedőt vezetett a település lakói részére.
Unyi János a szociális területen végzett sokoldalú és kimagasló színvonalú, egyben példaértékű munkája érdeméül 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Király Imre
1975-ben költözött a Zalaegerszeghez tartozó Csácsbozsokra. Első feladatai között szerepelt, hogy a szűk lakókörnyezetét rendbe hozza. Felszámolta a háza melletti szeméttelepet és a helyére játszóteret épített. A lelkes lakókkal hintát, a kivágott fákból asztalokat, padokat készítettek. Elkészítettek egy ideiglenes kultúrházat, ahol megtartották az első batyus bált, ismerkedési estet. Ennek a rendezvénynek nagy sikere volt, hosszú évekig megismételték.
Következő feladata a Bozsoki harangláb és kápolna felújítása volt. Társadalmi munkában megszervezte a harangláb bepucolását, tetejének bádogozását, festését, kerítés készítését.
A régi iskolánál szánkópálya építésénél is jelentős részt vállalt.
Éveken át megszervezte a „Fut a Csács” rendezvényt, melyet nagy sikerrel a csácsi arborétumban rendeztek meg.
2005-ben megalakította a Csácsi „Évgyűrűk” Nyugdíjas Klubot, amelyet 14 évig vezetett ez idő alatt rengeteg programon vettek részt szereplőként, szervezőként, sőt versenyzőként is. Így például szerveztek: szüreti fesztivált, beneveztek a Göcseji Prószafesztiválra, ahol mindig előkelő helyen végeztek.
Sütő-főző tanfolyamot szerveztek, ahol rengeteg lelkes nyugdíjas és a településrészen élő háziasszony is részt vett. Immár hagyományosan minden évben májusfát állítanak.
Advent idején Betlehemet állítanak a Szent István szobornál, vasárnaponként pedig színvonalas műsorral teszik meghitté mindenki ünnepét.
Imre nagyon szeret szavalni is, minden ünnepségen hallhatjuk verseit nagyon szép előadásban. 2012-ben arany minősítést kapott Gellénházán, a nyugdíjas korúak szavalóversenyén. Aktivitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2010-ben a Nyugdíjas Klubok IV. Országos Táncversenyén 3. helyezést ért el táncpartnerével.
Több éve lelkes szervezője a Csácsi-hegyi borútnak, mely ez évben párosult keresztszenteléssel is a Csácsi-hegyi kápolnánál.
A csácsi paplak alsó szintjének felújításánál is segédkezett.
Kiváló szervezőkészségét dicséri az is, hogy minden évben megszervezi a posta előtti terület őszi és tavaszi nagytakarítását, a Bozsoki utcai gömbkőrisek tisztítását.
Nemcsak a helyi, hanem a városi rendezvényeken is részt vesz. Több alkalommal a városi szüreti felvonulásokon feldíszített traktorral szállította a Nefelejcs Klub énekeseit.
2013-ban megalakította a nyugdíjas klubon belül az énekkart, amellyel számtalan rendezvényen fellépnek, szerepelnek.
A sok tennivaló mellett számtalan kirándulást szervezett már belföldre és külföldre is egyaránt. A pünkösdöt már több éve Zalakaroson töltik a klubtagok.
A felsoroltak mind azt bizonyítják, hogy Király Imre rengeteget dolgozott és dolgozik azért hogy a csácsbozsoki településrészen összefogja és megmozgassa a lakosságot, maradandó élményt okozva ezzel mindenkinek.
Közéletben vállalt áldozatos munkáját és érdemeit elismerve 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kauzli Józsefné
Kauzli Józsefné tősgyökeres zalaegerszegi, középiskolai tanulmányait a helyi Csány László Közgazdasági Technikumban végezte, pályája még sem ezen a területen, hanem az egészségügyben teljesedett ki.
1963-ban klinikai laboratóriumi asszisztensi oklevelet szerzett, 2003-ig dolgozott az ÁNTSZ Zala Megyei Intézetének vezető asszisztenseként.
Kauzli Józsefné férje 2006-os váratlan halála után körzetét átvéve indult az önkormányzati választásokon. A képviselői munka nem volt idegen számára, mivel férjével az évek során együtt dolgoztak a városrész szebbé tételéért.
2014-ig 2 cikluson át a kertvárosi lakóközösség városházi képviselőjeként tevékenykedett. A körzete iránt érzett elkötelezettség, segítőkészség, a feladatok, helyzetek megoldására való törekvés, empátia, a környezetére való érzékenység jellemezte. Hozzá mindig, mindenféle üggyel lehetett fordulni, mindig azon munkálkodott, hogy a felmerülő nehézségeket hogyan lehet hatékonyan, minél előbb megoldani.
Képviselő tevékenységét a választókerületében lakók megelégedésére lelkiismeretesen látta el. A választókerület szinte valamennyi helyi rendezvényén részt vett, aktív munkával sok esetben maga szervezte azokat.
Képviselőként közmegelégedésre vezette a Lakásügyi Szakmai Bizottságot, amelynek jelenleg is tagja, illetve tagja az Idősügyi Tanácsnak is.
Képviselősége idején több járda, parkoló, épület újulhatott meg.
Eredményes munkájának köszönhetően adták át 2014-ben a Liszt Ferenc Általános Iskola felújított, térkővel burkolt udvarát. A több mint 5 millió forintos beruházás egy részét a képviselő asszony, maga ajánlotta fel.
Az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy figyelmet fordított arra is, hogy a különféle szabadidős tevékenységek teret nyerjenek a kertvárosban, így a fotózás, a dámajáték és a sakk kedvelői találhatnak hasznos elfoglaltságot a munkálkodásának köszönhetően.
Férje emlékét ápolva aktívan, elnökségi tagként tevékenykedik a Zalaegerszegi Atlétikai Club-nál is.
Céljait mindig a helyi közösség igényei, véleménye, javaslatai alapján tűzte ki, s azokat mindig közös erővel körzetének támogatásával valósította meg.
Kauzli Józsefné eredményessége annak is köszönhető, hogy az elvégzendő feladatok mögött mindig fontos volt számára az ember.
Mindezen ismérvek alapján, közéleti tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Farkas Ignác
Farkas Ignác Gyöngyösön született 1959. augusztus 19-én.
A főiskola előtt a szegedi Minerva amatőr együttes tagja, neve többször feltűnik a Szegedi Nemzeti Színház színlapjain.
Farkas Ignác 1984-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Ruszt József invitálására a Hevesi Sándor Színházhoz szerződött Zalaegerszegre, ahol főiskolásként 2 produkcióban is szerepet kapott.
Két év megszakítással (1986-1987 Nyíregyháza) 1983 óta a zalaegerszegi társulat vezető művésze.
Az eltelt években nemcsak a színpadon nyújtott alakításaiért, de színészi munkáján kívül a Hevesi Sándor Színház Színészképző Stúdiójában tanárként is meghatározó egyénisége a színháznak, 1987 óta a zalaegerszegi színházi társulat örökös tagja.
Rendezőként is sikereket tud maga mögött, hiszen eddig több mint 120 emlékezetes színpadi alakítás fűződik a nevéhez.
A 2012-ben bemutatott Bölcs Nátán c. Lessing darab Nátánjaként Bravúros beugrása mentette meg az előadást, mely a jubileumi évad első premierje volt. Olyan kimagasló művészi teljesítményt nyújtott a darabban, amellyel a magyar kulturális életben jelentős hullámokat gerjesztett, és Zalaegerszeg nevét, az itteni színház nevét a kulturális palettán magasra helyezte.
A „kapukód 01 lakásszínházban” 2011-ben bemutatott Prah című előadás férfi szereplőjeként is kimagasló teljesítmény nyújtott, több színház beépítette repertoárjába, több esetben még az előadás helyszínét, a lakást is átvették, többek között Egerben.
Felkészültsége, színpadi rutinja, alázata „etalon” lehet minden pályakezdő, sőt a pályát már régóta gyakorló színész számára, és mivel az ún. „klubhűség”, mint olyan, kiveszőfélben van, nemcsak a sport-, de a színházi életben is.
Farkas Ignác, azaz „Igi bácsi”-ként a város középiskoláiban is ismert személy, mert szívesen vállal iskolai programokat, akár a színészmesterség oktatójaként, akár közös szereplőként is, de önzetlen segítője amatőr színjátszóknak, vagy közreműködője jótékonysági rendezvényeknek.
A város kulturális életét gazdagító művészeti tevékenysége elismeréséül 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Neves kitüntetései közül említendő:
1989 – Forgács-gyűrű
1997 – Jászai Mari-díj
1998 – Színházbarátok Köre-díja
1999 – Máriáss József-díj – Bereményi: Az arany ára című produkcióban Sanyi-bácsi szerepében nyújtott alakításáért
2000 – Máriáss József-díj – Arthur Miller: A salemi boszorkányok című produkcióban Parris tiszteletes szerepében nyújtott alakításáért
2013/2014 – Máriáss-díj
2014/2015 – Közönség-díj
Szerepei
Színházi szerep:
| · Hervé: Nebáncsvirág (katona)
· Molière: · *A fösvény (Valér) · *Tartuffe (Damis) · *Nők iskolája (Alain) · Babel–Ruszt József: Husvét (Ljovka) · Webster: A fehér ördög (követ) · Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyenleni…(Sztojka László) · Gorkij: Nyaralók (Vlasz) · Bohumil Hrabal: Őfensége pincére voltam · Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Balga) · Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (címszerep) · Thomas Mann–Spiró György: Mario és a varázsló (Mario) · John Steinbeck: Egerek és emberek (George) · Nádas Péter: Temetés (színész) · Ken Kesey: kakukkfészek (Randle P. McMurphy)
|
· Shakespeare: Lear király (Kent grófja)
· Csehov: Ványa bácsi (Asztrov) · Hubay Miklós: Ők tudják mi a szerelem (Hektor) · Tóth Ede: A falurossza (Göndör Sándor) · Eisemann Mihály–Zágon István: Fekete Péter (Lucien Ouvrier) · Miller: A Salemi boszorkányok (Parris tiszteletes) · Rideg Sándor: Indul a bakterház (Buga Jóska) · Molnár Ferenc: Az üvegcipő (Sipos) · Szabó Magda: Az ajtó (professzor) · Dobozy Imre–Vajda Anikó–Vajda Katalin: Villa Negra (tamburás) · Gádor Béla–Tasnádi István: Othello Gyulaházán (Barnaki László) · Szigligeti Ede: Liliomfi (szellemfi; Schwartz) · Füst Milán: Boldogtalanok (Húber Vilmos) · Egressy Zoltán: Portugál (kocsmáros) |
Film – tévéjáték szerep:
- 1982 – Rohamsisakos Madonna
- 1989 – Erdély aranykora
- 1991 – Boldog ünnepeink
- 1997 – Kisváros
- 2000 – Komédiások – Színház az egész…
- 2023 – Legyetek szeretettel
Rendezései a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban:
1993/94 – Sziget-kék
1994/95 – Macskalandor-o.k.
1995/96 – Hamupipőke
1995/96 – Zsuzsi kisasszony
1996/97 – Micimackó
2002/2003 – Magyar Elektra
2008/2009 – Gül Baba
2013/2014 – Emil és a detektívek
2014/2015 – Az anyu én vagyok!
2019/2020 – Sóska, sültkrumpli
2020/2021 – Elnémult harangok
20220/2021 – A félőlény
2021/2022 – Érettségi
2022/23 – A Noszty fiú esete Tóth Marival
Képgaléria:
Videógaléria:
Farkas Ferenc
1976-ban érettségizett a Pécsi Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán, diplomát pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékén szerzett.
Tanulmányait 1987-ben az intézmény mesterképzős hallgatójaként fejezte be.
1994 óta az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára, ahol rajzot, kerámiát és szobrászatot oktat.
Alapvetően realista felfogású szobrait fából, kőből és bronzból készíti saját öntőműhelyében. Kiváló karakterábrázoló készségének köszönhetően gyakorta kap felkérést portrészobrokra, de a művészettörténet jelesei előtt tisztelgő szubjektív hangvételű sorozata is kiemelkedő. Alkotásai az ország és a megye jó néhány településének tereit, parkjait, középületeit és templomait díszítik. Számos munkája megtalálható múzeumok gyűjteményeiben, valamint magángyűjtőknél.
Kiemelkedő tehetségét számos díjjal ismerték el: 1985-ben az ELTE 350 éves érempályázatának I. díját kapta.
1986-ban Herman Lipót-díj, 1991-ben a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 1995-ben a Zala’Art-díj, 2005-ben ismét a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 2007-ben, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének a legszebb emlékérem tervezőjének járó díj birtokosa lett. Művészeti tevékenységét a Pannon Művészeti Könyvek sorozatában megjelent kötet szedte csokorba, amely a ’80-as évek végétől mintegy 60 alkotást vonultat fel.
Farkas Ferenc kiváló pedagógus, a művészetek alapos ismeretének és rendkívüli pedagógiai érzékének köszönhetően sok-sok gyermek élheti át az alkotás örömét. Közülük többen éppen tanár úr inspirálására kerültek művészi pályára.
Mind az Ady Iskola, mind Zalaegerszeg művészeti életében betöltött szerepe jelentős és meghatározó.
Kostyál László művészettörténész így írt róla: „Somogyi Józseftől azt az útmutatást kapta az Akadémián, hogy minden körülmények között legyen önmaga. Látszólag semmi különöset nem csinált, szobrai mégis egyszerre voltak teljesen hagyományosak és teljesen „farkasferisek”, amivel kicsit zavarba is hozta a szemlélőt. Nem lehetett ugyanis egyszerűen továbblépni mellőlük egy „nem időszerű”-t dünnyögve magunkban, mert a szobrok utánunk nyúltak. Megszólítottak, és muszáj volt válaszolni. S e nézőt megállító belső erő két forrásból táplálkozott: a csendes melankóliából és a lényegre törő őszinteségből.”
A város kulturális életét gazdagító művészete és alkotó tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Csapó Béla
1918. december 19-én, az akkor még Magyarországhoz tartozó Zágrábban született. Apja cipész majd később vasúti altiszt volt, édesanyja 3 gyermeket nevelt.
1920-ban a Trianoni békeszerződés miatt kiutasították a családot Zágrábból, és Tapolcára kerültek, itt végezte a 4 elemi és 4 polgári évfolyamot.
Édesapja nyugdíjazása után 1933-ban Pápára költöztek. A pápai Tanítóképzőben 5 év tanulmány után jeles bizonyítvánnyal szerzett képesítést.
1938-ban, az iskola befejezése után azonnal állást kapott a Mezőgazdasági Szakiskolában, mint irodai kisegítő, de emellett közismereti tantárgyakat is tanított.
1940 őszén a földművelődési miniszter tiszteletdíjas tanítóvá nevezte ki ideiglenes minőségben. Még ebben az évben decemberben tényleges katonai szolgálatra, Körmendre hívták be. Távbeszélő és rádiós kiképzést kapott.
A mezőgazdasági miniszter még a katonai szolgálat alatt, 1941-ben ideiglenes minőségű magyar királyi helyettes tanítóvá, majd 1942-ben végleges tanítóvá nevezte ki.
1943 októberében szerelt le tartalékos zászlósként, majd az Észak-Komáromi Téli Gazdasági Iskolába helyezték tanítani.
1944 januárjában katonai szolgálatra hívták be a 35/ll. zászlóaljhoz távbeszélő szakaszparancsnoknak. Rádiósként részt vett a tatárhágói, makói, seregélyesi, inkei, iharosberényi és nagykanizsai harcokban.
1945 márciusában a visszavonuláskor többen is megszöktek, amiért Vitéz Kuty László százados őt tartotta felelősnek, ezért dühében rálőtt és jobb karján megsebesítette. Ezek után lefokozták honvédnek és a landsuti hadikórházba került.
Május közepén sok, alig gyógyult társával együtt a régensburgi USA hadifogolytáborba szállították, majd innen Saal an der Dunauba. Ez 1945 októberében megszűnt, ezért menetlevéllel elbocsátották. Karácsonyra ért haza Pápára.
Az Igazoló Bizottság büntetlennek találta, ezért állást kapott a Zalaegerszegi Téli Gazdasági Iskolában, ahol 14-18 éves diákoknak közismereti tárgyakat tanított.
1947-ben az iskola megszűnése miatt a Petőfi Sándor Általános Iskolába helyezték. Mivel az iskolában testnevelő tanár nem volt, ezért elsőként elvállalta a fiúk testedzését. 1953-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári vizsgát tett jeles eredménnyel, és megszerezte a kézilabda segédedzői bizonyítványt, így már tanári kinevezést kaphatott.
Politechnika tantárgy oktatását is elvállalta iskolájában, ezért 1965-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán jeles eredménnyel államvizsgázott ebből a tárgyból is. Az első képesített gyakorlati foglalkozást oktatók voltak ők akkor az országban.
Az iskolában elsőként vezette be a kézilabda oktatást. Eleinte iskolán belül voltak a mérkőzések, később a szombathelyi iskolásokkal játszottak. 1953-ban a megyében elsőként megalakult Ruhagyár női kézilabda csapatának lett az edzője.
1960-ban a határőrség első férfi kézilabda csapatának, a Dózsának lett az edzője. Eleinte kosarasok és testnevelő tanárok, később már csak sorkatonák játszottak bent. 1962-ben a csapat bejutott az NB ll-be.
Ugyancsak 1960-ban alakították meg Lőrincz Istvánnal a Zala megyei Kézilabda Szövetséget, melynek 3 évig volt az elnöke. Később a Honvéd SE-nek, a ZTE-nek volt edzője.
Elvégezte a kézilabda és atlétika bírói, illetve az atlétikai segédedzői tanfolyamot.
A háború előtt megszerzett távbeszélő és rádiós tudásának köszönhetően a Magyar Honvédelmi Szövetségen belül megalakult a civil rádióamatőr Városi Rádiós Klub, melynek elnöke volt 1954 és 1976 közt. Az iskolában is létrehozta az első rádiós szakkört. A műszaki érdeklődésű gyerekek élvezték, így sok fiatallal megszerettette az elektrotechnikát.
1976-ban „Az oktatásügy kiváló dolgozója” címmel ismerték el a munkáját.
1980-ban nyugdíjba vonult, de ezt követően még az Ady Endre Általános Iskolában másfél évig, majd az Eötvös Általános Iskolában fél évig helyettesített. Nyugdíjasként napközis tanár volt még 2 éven keresztül a Petőfi Iskolában is.
Pedagógusi munkásságát elismerések, emlék-diplomák sokasága dicsérik:
1988 – Arany díszoklevél
1998 – Gyémánt díszoklevél
2003 – Vas díszoklevél
2008 – Rubin díszoklevél
2013 – Gránit diploma
Pedagógusi munkáját, szakmai tevékenységét 2014-ben Zalaegerszegért díjjal jutalmazta az önkormányzat.
Még a kilencvenes éveiben is aktív volt, szeretett barkácsolni, verset írni, illetve verseit összerendezgetni.
2016-ban, 98 éves korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesülete
Az egyesület 2005-ben alakult, mint közhasznú szervezet.
A kiemelten közhasznú szervezet a zalaegerszegi és a város vonzáskörzetében élő látásfogyatékosok érdekképviseletét látja el, segíti társadalmi, munkaerő piaci integrációjukat, továbbá jogaik és esélyegyenlőségük érvényesítésében is támogatja a látássérülteket.
Az egyesület számos egyéb területen is jelen van a látási fogyatékossággal élők mindennapjaiban, elősegíti képzésüket és foglalkoztatásukat, segítséget nyújt a hivatalos ügyek intézésében, gondoskodik a hétköznapokban nehezebben boldoguló látássérültekről, továbbá felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális programokat szervez részükre.
Az egyesület mára már korszerű tárgyi eszközökkel és segítőkész, képzett személyzettel rendelkező egyesületté nőtte ki magát.
Minden hónap első péntekén immár közel 100 egyesületi tag gyűlik össze, hogy értesüljön a szervezet munkájáról, a tervezett programokról.
Személyes ügyfélfogadásra pedig minden héten szerdán 9 és 11 óra között van lehetőség az egyesület irodájában.
Egészségnevelési, felvilágosító, közösségteremtő tevékenységéért, a látássérültek támogatásáért, segítéséért végzett áldozatos munkájáért az egyesület 2015-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Az egyesület munkáját 5 fős elnökség irányítja, melynek tagjai:
Elnök: Choma Balázs
Elnökhelyettes: Szommer Mária
Elnökségi tagok: Góczán István, Horváth István,Takács Gábor
Póttagok: Balázsy István, Kincsesné Laczó Valéria
Képgaléria:
Videógaléria:
Vincze Gyula
(Felsőoszkó, 1927. február 21. – Zalaegerszeg, 2021. )
Vincze Gyula Felsőoszkón született 1927. február 21-én.
1949-ben a kőszegi Állami Liceum és Tanítóképző Intézetben kapta kézhez Népiskolai Tanítói Oklevelét.
Pedagógus tevékenységét a Lenti Körzeti Általános Iskolában kezdte. Később a Pécsi Tanárképző Főiskolán tanári oklevelet szerzett.
Pedagógus pályafutásának főbb állomáshelyei a Petőfi Sándor Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola, ahol igazgatóhelyettesként tevékenykedett.
Alapító tagja a zalaegerszegi Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképző Iskolának, amelynek vezetésére 1956-ban kapott megbízást. 1987-ben vonult nyugdíjba a Báthory István Szakképző Iskola címzetes igazgatójaként.
Szívügyének tekintette a kereskedelmi és vendéglátó-ipari képzés fejlesztését, az oktatás színvonalának emelését, megszilárdulását.
1981-ben kitartó munkájának köszönhetően az iskola új épületbe, a mai helyére, a Páterdombi városrészbe költözhetett. A személyi és tárgyi feltételek átgondolt bővítésének eredményeként lehetővé vált, hogy 1983 szeptemberében elinduljon a kereskedelmi szakközépiskolai képzés nappali és levelező tagozaton egyaránt.
A színvonalas oktatómunkának köszönhetően 1983-ban az irányítása alatt működő iskola rendezhette meg a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjét.
Gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a szakképzésben érdekelt vállalatokkal, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel.
Legfőbb célja volt, hogy a vezetése alatt álló iskolából megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek kerüljenek az életbe.
Egész élete, tevékenysége összenőtt a város érdekében végzett kereskedelmi és vendéglátó-ipari képzéssel.
A nevelő-oktató munka feltételeinek biztosítása érdekében fáradságot nem kímélve dolgozott. Mindent megtett annak érdekében, hogy Zalaegerszeg városában nívós szakemberképzés jöjjön létre.
Vezetői feladatait sokoldalú társadalmi és szakszervezeti munkája mellett elkötelezettséggel végezte. Széles látókörű, jó pedagógia érzékkel és vezetőkészséggel rendelkező személy, aki folyamatos továbbképzéssel és önképzéssel bővítette tudását.
Nemcsak a diákok, hanem kollégái körében, a tantestületben is népszerűségnek örvendett. Megnyerő kellemes modorú személyiség, aki minden alkalmat felhasznált a gyermekek helyes szellemű nevelésére.
Gazdag szakmai, pedagógiai tapasztalatainak birtokában, széleskörű kapcsolatrendszerének köszönhetően, céltudatosan segítette elő a kereskedelmi és vendéglátó-ipari iskola megerősödését Zalaegerszeg város életében.
Kiváló pedagógusi és intézményvezetői szakmai munkáját 2015-ben Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
2021-ben, 94 éves korában hunyt el. Személyét a mai napig tisztelet és megbecsülés övezi.
