Dr. Magyarné Sztankovics Ilona

Dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő pályája kezdetén a Kecskeméti Óvónőképző Intézet vizsgáztató bizottsága nyilvánította óvónővé 1973. június 20-án, miután kitüntetéses oklevelet szerzett. E diploma birtokában óvónőként dolgozott a zalaegerszegi Gasparich utcai, valamint a Petőfi utcai óvodákban 1973. október 1-je és 1975. augusztus 14-e között.

Ezt követően 1975. augusztus 15-től nyugdíjba vonulásának 2013-as időpontjáig, 38 esztendőn át a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskolában, valamint jogelőd intézményeiben dolgozott, mint pedagógia szakos szaktanár.

Tanulmányokat folytatott a Pécsi Tanárképző Főiskola pedagógia szakán 1975-től 1978-ig, ahol pedagógia szakos általános iskolai tanár végzettséget szerzett 1978-ban. Ezt követően a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kitüntetéses oklevéllel zárta 1994 és 1997 év közötti tanulmányait. A Záróvizsga bizottság okleveles pedagógia szakos tanárnak és iskolaelemző, -fejlesztő szakpedagógusnak nyilvánította 1997. június 20-án.

Számos továbbképzésen és tanfolyamon, mint például „életvezetési ismeretek és készségek”, „szociális érzékenység attitűdjének erősítése” vagy „tanulás tanítása képzés pedagógusoknak” című tanfolyamokon is részt vett, ahol a megszerzett tudást az iskolában tanuló diákok nevelésében és oktatásában kamatoztatta.

Az iskola pedagógia szakos tanáraként, valamint a pedagógia munkaközösség vezetőjeként is számos diákot készített fel különböző tanulmányi versenyekre. 1977-től 2012-ig nemcsak a felkészítésben ért el kimagasló eredményeket, hanem ennek következtében diákjai az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV), a Szakmacsoportos Alapozó Tantárgyak Érettségi Versenyén (SZÉTV), valamint az Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferencián is az országos előkelő 1-10. helyezéseket érték el. Szakmai tapasztalata révén több alkalommal felkérték országos pedagógiai versenyek zsűrizési feladatainak ellátására is. 1999-ben megjelent a Comenius Bt. gondozásában „Neveléstörténet” c. tankönyve.

Az iskolában töltött évtizedek alatt dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő egyértelműen bebizonyította, hogy egy alapos, nagy munka- és teherbírással bíró, szorgalmas pedagógus, akihez a diákok is nagy bizalommal fordulhattak különböző, őket érintő problémáikkal. Miután a pedagógia területén nagy szakmai tapasztalat birtokában van, óráin könnyedén képes volt diákjai figyelmét lekötni. Kollegáival is kiváló munkakapcsolatot tudott kialakítani, helyes ítélőképességű, mindig szem előtt tartotta az iskola alapelveit, és annak megfelelően cselekedett.

Áldozatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Doba László Attila

Dr. Doba László Attila Debrecenben született 1940-ben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Szakán 1963-ban, a Tanár „B” szakon 1967-ben, majd pedig 1982-ben pénz és hitelügyi szakon Szakközgazdász diplomát szerzett, illetve az egyetemi doktori fokozatot. Tanulmányai alatt 1965 és 1975 között a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola középiskolai tanára volt, ahol pénzügyi és számviteli tantárgyakat tanított.  1975-től Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézeténél főiskolai docensként költségvetési pénzügyet, számvitelt- és elemzést oktatott.

1996-tól a 2008 évi nyugdíjazásáig a Pénzügyi Számviteli Főiskolán számvitel, elemzési tantárgyak oktatása, tananyagfejlesztés, gyakorlati anyagok összeállítása volt a feladata. A Főiskolán pénzügyi tanszéki osztályvezetői és igazgatóhelyettesi munkakört is betöltött. 2009-ig oktatott a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Okleveles könyvvizsgálói oktatói címet nyert el 2000-ben.

2005-ben Közgazdász-díjat kapott, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezetében végzett munkájának elismeréseként nyert el.

A Pénzügyminisztérium felkérésére vizsgabizottsági elnökként tevékenykedett, illetve vizsgadolgozatokat állított össze a költségvetési ellenőrzés témaköréből.

2010-től tagja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának.

1989-2002 között „Zalaegerszeg Sportjáért” Alapítvány kuratóriumi elnöke.

1994-1998 között a Gazdasági Bizottságban tevékenykedett, valamint a Pénzügyi Bizottságnak is tagja volt.

A közéleti tevékenységét állami szinten Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetéssel ismerték el.

2002-től 2010-ig a Zala Volán Zrt. felügyelő bizottságának elnöke volt.

Dr. Doba László több évtizedes közösségi munkájáért, az oktatásban, a sport területén és az önkormányzati testületekben Zalaegerszegen végzett munkájáért „Zalaegerszegért” díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Péntek Imre

Péntek Imre költő, főszerkesztő, művészeti író nemcsak Zalaegerszeg, de vármegyénk és régiónk kulturális életének is meghatározó alakja.

Az 1942-ben született alkotó Eötvös kollégista volt és az ELTE magyar-filozófia szakán végzett.

Első versei 1967-ben jelentek meg az Új Írásban, majd a mára irodalomtörténeti jelentőségű Kilencek alkotócsoportjának tagja lett. Közös kiadványuk, az Elérhetetlen föld című, 1969-es antológia (Nagy László előszavával) országos feltűnést keltett. Első kötetéért, az 1974-ben megjelent Éjféli pályaudvarért Radnóti-díjat kapott.

További kötetei:

• Édesség anti-reklám (1979),
• Lemondóka (1984),
• Holt verseny (1990),
• Kényszer&képzetek (1994),
• Vi(g)aszkereskedés (2002),
• Félrebeszéd (2009).

Változatos és eredményekben gazdag pályafutása során dolgozott Veszprémben újságíróként, Szombathelyen az Életünk, Miskolcon a Napjaink c. folyóirat szerkesztőjeként, Székesfehérváron pedig az Árgus főszerkesztőjeként.

2003-tól 2016-ig a városunkban működő Pannon Tükör kulturális folyóirat főszerkesztőjevolt, majd 2017-től a Dunai Limes kulturális folyóirít főmunkatársa lett. Elnöke volt a Zalai Írók Egyesületének, valamint a Pannon Írók Társaságának is.

Fiatal írók, költők sorát fedezte fel, indította el pályáján – közülük többen mára országos jelentőségű alkotókká váltak (mint Parti Nagy Lajos, L. Simon László vagy László Zsolt).

Zalaegerszeghez nemcsak tanári tevékenysége és szerkesztői munkája köti, költőként (több városi ünnepségen bemutatott darab szerzője), művészeti íróként (a zalaegerszegi, zalai tárlatok ismertetése mellett a Vitrin Képzőművészeti Egyesület titkári teendőit is ellátta) és irodalmi programok (Könyvhét, Költészet Napja) szervezőjeként is meghatározó szerepet töltött be. 2006-2010-ig városunk Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának is tagja volt.

Díjai, kitüntetései:

• 1994 – József Attila-díj
• 1995 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (Polgári tagozat)
• 2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
• 2009 – Bertha Bulcsú-, illetve a Kilencek többi tagjával együtt Bethlen Gábor-díj
• 2022 – Magyarország Babérkoszorúja díj

Péntek Imre költő, szerkesztő, művészeti írót kiemelkedő munkásságaiért 2011-ben Pro Urbe kitüntetésben részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Válogatás Péntek Imre verseiből:

A Magyar Írószövetség és a Lakitelek Alapítvány köszöntötte a 80 éves Péntek Imre költőt:

Péntek Imrét ünnepelték a József Attila Városi Tagkönyvtárban. A Radnóti- és József Attila-díjas költő 2022-ben töltötte be 80. életévét. Az est ötletgazdái ebből az alkalomból zenés irodalmi programmal készültek:

Devecz Miklós

Devecz Miklós 1956-ban született.

1970-1974-ig a Ságvári Endre Gimnázium tanulója, majd a wroclawi Műszaki Egyetem hallgatója volt. 1983-ban szerzett villamosmérnöki diplomát, de ezt követően is fontosnak tartotta ismeretei bővítését. Tanulmányokat folytatott a Newport International University-n, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, valamint az AOTS Yokohama képzésén is. Angol és lengyel nyelvből felsőfokú, német és orosz nyelvből társalgási szintű nyelvtudással rendelkezik.

Első munkahelyén a MOM (Magyar Optikai Művek) zalaegerszegi egységében a hajlékonylemez-meghajtó gyártásáért felelős technológusként, termelési felügyelőként és termelési területvezetőként dolgozott, majd Líbiában, később Indiában és Nigériában vállalt komoly műszaki és vezetői ismereteket követelő feladatokat.

1995-ben került a Flextronics Internationalhoz, majd az elkövetkező évek során különféle beosztásokban dolgozott a cégnél, mint a zalaegerszegi gyáregység termelési igazgatója, a zalalövői gyáregység igazgatója, illetve a magyarországi ipari parkok fejlesztési igazgatója. Ezzel párhuzamosan 2002-től a stratégiai fejlesztések és kormányzati kapcsolatok hazai igazgatói, valamint 2003-tól az ipari parkok európai fejlesztési igazgatói, 2004-től pedig a Flextronics európai stratégiai igazgatói posztját is betöltötte, egyben az Európai Stratégiai Tervező Vezetőség tagja volt.
Jelentős mértékben az ő munkájának köszönhető, hogy a Flextronics Magyarországnak sikerült szerződést kötnie kínai cégekkel, amelyek az EU piacára termelnek hazákban.

Devecz Miklós tevékenyégével kiemelkedően sokat tett a megyeszékhely foglalkoztatási helyzetének javításáért, a multinacionális cég zalaegerszegi letelepítéséért és fejlesztéséért. Ezen túlmenően, elévülhetetlen érdemei vannak a város hírnevének öregbítésében, más településekkel és nagyvállalatokkal való kapcsolatának formálásában, a zalaegerszegi műszaki felsőoktatás elindításában és a ZTE férfi kosárlabdacsapatának eredményeinek biztosításában. Emellett alapítója és kezdeményezője a rendkívül sikeres Pannon Mechatronikai Klaszternek is.

2005-2007-ig a MÁV személyszállítási részlegének igazgatója volt, ahol meghatározó szerepet játszott az ütemes menetrend bevezetésében. Majd az autópályákat és a Fővám téri metrómegállót is építő Hídépítő Zrt. vezérigazgató-helyettese, ezt követően pedig a cseh OKDD vasúttársaság menedzsere lett.

Az elmúlt évek alatt számos ismert cégnél töltött be vezető tisztséget, többek között, mint a Parking Kft. vezérigazgatója, az MVK Zrt vezérigazgatója, a ZTE FC Zrt. vezérigazgatójavagy a ZalaZone Ipari Park Zrt. ipari igazgatója. 2015-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem kancellári tisztségét viselhette.

Zalai, zalaegerszegi lokálpatrióta elkötelezettségéért és a városért végzett tevékenységeiért 2012-ben Pro Urbe kitüntetésben részesült.

 

Képgaléria:

Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület

A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2023-ban ünnepelte alapításának 55. évfordulóját.
A jubileum kapcsán elhangzott értékelések egybehangzóan bizonyították, hogy a kertbarát közösség hű maradt eredeti céljaihoz, ha úgy kívánta a helyzet azokat megfontoltan bővítette.

Működésével elősegítette a kertbarát mozgalom népi, nemzeti, kulturális és szakmai örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését, továbbvitelét, fejlesztését.

Az öt évtizedes működéséről a „Kertbarátság 50 éve” című színvonalas könyvben foglalták össze a legfontosabb történéseket, nagy sikerrel.

A kertbarátok gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt maradandót alkottak a városban. Több nemzedéken átívelő örökösként vagy új gazdaként 60-70 fős tagsággal nem elhanyagolható mennyiségű kertészeti terméket állítottak elő, elsősorban saját célra.
A termelvényeket tárolva, feldolgozva egész évben ízletes, egészséges ételeket tudnak tenni a család asztalára.
A terméseket bemutatókon és kiállításokon rendszeresen, vonzó módon mutatták be az érdeklődőknek.

Kiemelt feladatnak tekintették a helyi alacsony színvonalú borászat felhozását megfelelő szintre, ez sikerült is, ma már versenyképesek a borok.
Gasztronómiai tevékenységük dicséretes, a hagyományos ételeket és az új táplálékokat egyaránt népszerűsítik.
Az egészséges életmód kialakításában, vitelében példát mutatnak és segítséget nyújtanak másoknak is.
Népszerűsítik a gyógy- és fűszernövényeket és terjesztik is. Felkarolták a biotermesztést.
A kertművelés rendszeressége segíti a fizikai állóképesség fenntartását, a szellemi és lelki egyensúly biztosítását.
A virágosítással, a díszkertek kialakításával és a konyhakerti versenyekben való aktív részvételükkel kiemelkedő helyezéseket értek el.
A környezetvédelem napi feladatait a kertbarátok elvégzik, úgy mint a talajvíz védelme, komposztálás, klímavédelem, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a parlagfű irtása.
A kertbarátok a társadalomban gyökeret vert népi és vallási jellegű ünnepeket mindenkor nagy tetszést kiváltva megünneplik, egyre több szereplő bevonásával és újításokkal.
Az egyesület eleget téve a város vezetőinek felkérésére, a többi civil szervezettel együtt részt vesznek a szórakoztató és fesztivál jellegű rendezvényein, mint például a lecsófesztivál, mézeskalács-sütés.
Aktívan részt vesznek az idősek világnapja tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton vetélkedőkkel, sportbajnoksággal, illetve versekkel, énekekkel, előadásokkal.

Szoros baráti együttműködés alakult ki a Zalaegerszegen kiemelkedő tevékenységet folytató közösségekkel, többek között a Városi Művelődési Központtal (VMK), Társadalmi Egyesülések Szövetségével, Életet az Éveknek Szövetségével, TESZÖV-vel, Összefogás Botfáért Egyesülettel, Zalai Hírlappal, Városi Televízióval.
A VMK vezetőivel szorosan együttműködve alakítják ki programjaikat.
Bel- és külföldi kapcsolataik révén népszerűsítik Zalaegerszeg építészeti, gyógyászati, pihenési célú és környezeti értékeit (Skanzen, Aquapark, Alsóerdő, Gébárti tó).

Az egyesület jelenleg azon munkálkodik, hogy a korosodó tagjaihoz fiatal, gyakorló és hobbi kertészek is csatlakozzanak, dolgozzanak.
Az egyesületben fegyelmezett szakmai munka folyik, pénzügyi helyzete tervszerűen alakul, pályázatokon rendszeresen szerepelnek.
A közösség működése a lakosság részére nyitott, azon minden érdeklődő részt vehet.

Az egyesület jelentősebb eredményei az öt évtized során:

1. Kertészeti jellegű tevékenységeknél

• a direkttermő szőlők leváltásában, a Zalagyöngye fajta terjesztésében részvétel;
• a „hungaricum”-nak minősülő fajták védelme;
• az őstermelői tevékenység támogatása, gyakorlása;
• az új termeléstechnológiák népszerűsítése (kordonos szőlő, gyümölcs sövények);
• díszkertek létesítése, kiállítások;
• a borkezelés pozitív irányú megváltoztatása a városban;
• a komposztálás elterjesztése;
• a vegyszermentes technológiák népszerűsítése, elterjesztése.

2. Gasztronómiai jellegű rendezvényeken részvétel:

• retro gasztronómiai napok;
• rétesek, kalácsok, pogácsák, krumpli és kukoricaprósza, hajdinás málé készítésének népszerűsítése;
• az ételekhez savanyúságok, kompótok, aszalványok mellékelése;
• részvétel fesztiválokon: fánksütés, lecsókészítés, mézeskalács-sütés.

3. Ünneplések:

• borversenyek szervezése
• Márton napi vigadalom
• húsvéti és karácsonyi ünneplés

4. Tapasztalatcserék

• kertlátogatások városon belül és kívül
• társegyesületek: Berhida, Nagyatád, Csente, Várpalota, Zalabaksa

5. További tevékenységek:

• aktív részvétel a városi virágosítás és konyhakerti versenyekben;
• az egészséges életmódról felvilágosítás, segítségnyújtás és rendezvények megtartása;
• gyógy- és fűszernövények népszerűsítése
• segítésnyújtás az otthonok díszítésében és a kegyeleti jellegű kompozíciók készítésében;
• virágkötészeti jellegű foglalkozások;
• növények gondozásának segítése előadások szervezésével.

A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2019-ben megkapta a város elismerő „Zalaegerszegért” díját.

Képgaléria:

Videógaléria:

Vajda Lászlóné

Vajda Lászlóné a Zrínyi Miklós Gimnázium történelem-magyar szakos tanára volt 1972-2008 között.

Mindenki „Ági nénije” 36 éven át oktatta a fiatal nemzedékek sorát az egyetemes és magyar történelemre, valamint a magyar irodalomra. Felkészültsége, odaadása, szorgalma és figyelme olyan jellemzői voltak munkásságának, amely csak kivételes tehetségű embereknél van így jelen együttesen. Szakmai felkészültsége és elméleti tájékozottsága iránytűként jelent meg nemcsak tanítványai, hanem kollégái körében is és a szakma számára fontos elméleti tanulmányokra történő figyelemfelhívásával, illetve rendelkezésre bocsátásával meghatározó szerepet játszott az oktató-nevelő munkában.

Hosszan lehetne sorolni azokat a rendezvényeket, amelyekre felkészítette tanítványait, illetve elősegítette azok megrendezését, vagy segítette tanártársait ezen rendezvények sikeres lebonyolításában. Az általa nevelt generációk tagjai elkötelezettséget tanultak nemzeti történelmünk tekintetében és széleskörű műveltséget kaptak a világtörténelemből is.

Amikor szakmai munkáját a teljesség igénye nélkül értékeljük, nem szabad elfeledkezni arról, hogy Ági néni maga volt a mindenki felé irányuló meghatározó tisztelet és szeretet, valamint a segíteni akarás. A mai és múltbeli társadalmi viszonyai számára meghatározó jelentőségű, hogy egy oktatási intézményben ne csak magas szintű oktatómunka legyen, hanem a nevelés is megfelelő színvonalon történjen, e körben pedig kiemelkedő jelentőségű a személyes példamutatás, az a minta, amelyet könnyű szavakban felvázolni, de nagyon nehéz állandó jelleggel a mindennapokban gyakorolni.

A ma már különböző korosztályban különböző munkahelyeken közéleti tisztségekben és családban emberek sokasága él ebben a városban, akik Ági néni személyes szakmai és emberi példamutatásán nőttek fel. Az ő tulajdonságaiból merítették azt a tudást és elkötelezettséget, amelyre alapvetően szüksége van egy családnak, a társadalomnak és ezen belül a szűkebb közösségnek, Zalaegerszeg városának.

Kitüntetései:

• Miniszteri dicséret (1976)
• Kiváló Munkáért (1983)
• Ifjúságért Érdemérem (1985)
• Móra János-díj (1994)
• Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt (1996)
• Kitüntetés a Magyar Kultúra Napja alkalmából, Zalaegerszeg Város (2004)

A több évtizedes életút méltó elismeréseként 2013-ban Pro Urbe díjban részesült.

 

Bita József

Bita József Győrfiszegen született 1943-ban, iskoláit Petrikeresztúron majd Zalaegerszegen végezte.

A Zala Megyei Tanács Építőipari Vállalatánál volt alkalmazásban 1963-tól 1975-ig.

Ebben az időszakban a ZTE labdarúgójaként 300 bajnoki mérkőzésen állt pályára, részese volt a ZTE számos sikerének, nevezetes csatájának, s a csapat fénykoraként emlegetett időszak egyik hűséges és nagy munkabírású alakítójaként emlegetik személyét.

A ZTE előtt 16 éves korától 20 éves koráig a Nagylengyeli Bányász csapatát erősítette.

Bita József 1972-ben Zala Megye Legjobb Férfi Sportolója címet érdemelte ki.

Aktív labdarúgó pályafutását befejezve sem szakított egyesületével, hanem 1978 és 1998 között a labdarúgó szakosztály utánpótlás edzőjeként, illetve a csapat technikai vezetőjeként tevékenykedett, miközben a Zala Megyei Sporthivatal alkalmazásában állt. Utánpótlás edzőként sok fiatallal és szerettette meg és sok fiatalnak tanította meg a focit. Közülük többen felnőttként neves labdarúgókká váltak.

1998-tól 2003-ig a ZTE FC Rt. alkalmazásában állt, mint utánpótlás edző, illetve utánpótlás szervező, de közben 1998-1999 között ügyvezetője is volt.

2003-ban ugyan nyugdíjba ment, de egészen 2010-ig tovább dolgozott a ZTE-nél változatlanul az utánpótlás területén.

Az évek során szakmai téren folyamatosan képezte magát: 1976-ban sportszervezői, illetve edzői képesítést szerzett, majd 2002-ben UEFA labdarúgó edzői minősítést kapott.

Bita József 2010-ben megkapta a Magyar Sportért Emlékérem ezüst fokozatát.

Bita József a város sportéletében végzett tevékenysége elismeréseként 2013-ban Pro Urbe díjban részesült.

 

Képgaléria:

Griff Bábszínház

A zalaegerszegi Griff Bábszínház 2004-ben kezdte el működését, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város és a Zala Megye Közgyűlése fenntartásában.
Az első félévben vendégelőadásokat láthatott a közönség.

A saját társulat 2004. október 16-án lépett először színpadra, a Hófehérkét Kovács Ildikó, az azóta elhunyt legendás bábrendező vitte színre.
A bábszínház igazgatója az alapítást követő két évadban Kovács Géza, Blattner díjas rendező volt, a 2006-2007-es évadban Bősze Katalin megbízott igazgató, 2007-2012 között Horváth Károly, majd 2012 nyarától Dr. Pinczés István, Jászai és Ucsimura díjas rendező, akinek hosszan tartó betegsége miatt Szűcs István megbízott igazgatóként vezényelte le a 2013-2014-es és 2014-2015-ös évadot. 2015. április 1-től Őt nevezte ki igazgatónak a fenntartó önkormányzat, 5 éves időtartamra, melyet azóta egy alkalommal meghosszabbított.
Az igazgató mellett Bartal Kiss Rita, Blattner-díjas rendező-tervező végez művészeti vezetői munkát.

A Griff Bábszínház jelenleg a helyi önkormányzat fenntartásában működő önálló intézmény.
Kezdetekben a Városi Művelődési Központban kapott helyet, jelenleg a Hevesi Sándor Színház épületében, saját játszóhellyel rendelkezik, melynek befogadóképessége produkciótól függően 70-120 fő.

A Griff Bábszínház alapvető feladatai:

• Olyan báb- és gyermekszínházi produkciók létrehozatala, mely elősegíti a célzott korosztály megismertetését a színház formanyelvével.
• A magyar és a környező népek kultúrájának, népi hagyományainak megismertetése.
• Kapcsolattartás a megye amatőr bábcsoportjaival, az azokban tevékenykedők szakmai továbbképzése.
• Bábszínházi és szakmai találkozók szervezése, hogy ezáltal a bábszínház szakmai műhellyé is váljon.
• A fenntartó önkormányzat által szervezett kulturális programok segítése mind személyi, mind technikai értelemben.
• A városban és környékén dolgozó drámapedagógusok munkájának, tevékenységének támogatása.
• Minél több előadás eljuttatása a megye apró falvaiban lakó gyermekekhez, akik másképp nem tudnának színházi élményben részesülni.

A társulat fiatal kora ellenére elismerést vívott ki a bábos szakma és más szervezetek körében. Rendszeresen rész vettek különféle fesztiválokon, találkozókon bel- és külföldön egyaránt.
2005-ben a Holdfia, Naplánya című előadásuk kapott Unima Diplomát, 2010-ben a XV. Pécsi Nemzetközi Felnőtt Bábfesztiválon a legjobb férfi főszereplő díját hozták el.
Szintén 2010-ben a Nagycsaládosok Országos Egyesületének Aranybölcsős Támogatója címet nyerték el ezen társadalmi csoport támogatásáért.
2012 nyarára meghívást kaptak a Toyama Megyei Gyermek Kulturális Fesztiválra, Japánba, ahol magyarul játszották Petőfi Sándor: János vitéz című művét.
2013 őszén és 2016 nyarán a Hétalvó című előadással szerepeltek a felkelő nap országában. 2017-ben Tajvanon babaszínházi konferenciát tartottak, de járt a társulat Szlovéniában, Romániában, Lengyelországban, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában, Macedóniában is előadásaikkal.

A bábszínháznak évente mintegy 35 ezer nézője van. A bérletesek száma is folyamatosan növekedik.
Az intézmény jelenlegi terveit, célkitűzéseit két főbb törekvés határozza meg, az egyik, hogy a helyi közönség örömét lelje az évadok kínálatában, másrészt, hogy megmutathassák magukat az országos porondon, gazdagíthassák a fesztiválok programját.
A repertoárjukon szerepel klasszikus mese, rege, monda, mozgásszínház, zenei animált produkció is.
Igyekeznek úgy összeválogatni a darabokat, hogy ne csak a gyermekek, de a felnőttek is örömüket leljék a kínálatban.
A Griff Bábszínház kulturális és közösségi életet meghatározó, magas színvonalú tevékenységével jelentősen hozzájárul Zalaegerszeg város fejlődéséhez, közösségformáláshoz.

Az intézmény ezen tevékenysége elismeréseként 2023-ban Pro-Urbe kitüntetésben részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Összefoglaló kisfilm a díjátadóról

Cserhalmi Henriette

Cserhalmi Henriette 1961. szeptember 8-án született Nagykanizsán. Középiskolai tanulmányait a Winkler Lajos Vegyipari Szakközépiskolában végezte.

1983-ban könyvkötőként kezdett dolgozni Zalaegerszegen, a megyei könyvtárban. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor oktatóműhelyében 1988-ban felsőfokú képesítést szerezett, ettől kezdve a megyei könyvtár papír- és könyvrestaurátora volt.

A könyvtár muzeális értékű állományát nagy szakmai hozzáértéssel kezelte, ennek keretében régi napilapok savtalanítását, újrakötését végezte. A vármegye közintézményei, egyházai egyedileg felmerülő restaurálási, állagmegóvási igényeit is teljesítette.

Közreműködésével a szlovéniai magyar nemzetiség intézményeinek (Lendva Városi Könyvtár, Népújság Szerkesztősége, Mura Vidéki Rádió) is végeznek kötészeti tevékenységet. A zalai közgyűjtemények (Göcseji Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára) számára is kötészeti, restaurálási, állagmegóvási segítséget nyújtott.

Cserhalmi Henriette érdeme, hogy a megyei könyvtár muzeális gyűjteménye konzerválásra kerül, így a város közgyűjteményeinek a közelmúltban megkezdett digitalizálási tevékenységéhez az „alapanyag” jó minőségben áll rendelkezésre.

Fontos munkája volt a régi sajtó restaurálása, melynek kutatása egyre kurrensebb a használók körében, és pótolhatatlan információkat ment meg az utókor számára.

Cserhalmi Henriette a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének Zala Megyei elnöke volt, a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarnak hosszú évekig aktív tagja volt, valamint több éven át elnöke volt a Lakhatásért Közalapítványnak, majd kuratóriumi tagja a Millecentenáriumi Közalapítványnak. Közéleti munkája során kiemelt figyelmet fordított a rászorulók támogatására.

1986-tól tagja volt a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) a papír- és a nyomdaipar, a könyv- és lapkiadás, a restaurálás, a papírkereskedés és az ezekhez kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek, ill. tanulók, nyugdíjasok, stb. valamint az ilyen profillal működő vállalkozások önkéntes társulásának.

Restaurátori munkái közül fontos megemlíteni a Rotterdami Erasmus: Pharaphrases (1522),  Biblia (1568), Pázmány Péter: Igazságra vezérlő kalauz (1637).

Példa értékű, magas színvonalú szakmai munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, több évtizedes tevékenységével elősegítette városunk jó hírének növelését.  Több évtizedes szakmai, kulturális és érdekvédelmi tevékenységéért „Zalaegerszegért díj” kitüntetésben részesült.

Cserhalmi Henriette 2021-ben hunyt el.

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Tóth László

Dr. Tóth László Zalaegerszegen született, gimnáziumi éveit Pannonhalmán, a Bencés Gimnáziumban töltötte. Egyetemi tanulmányait Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. A diploma megszerzését követően jogi és pénzügyi szakvizsgát tett.

Pályakezdőként a Zala Megyei Bíróságon előadóként dolgozott.  1980-ban a zalaszentgróti ÁFÉSZ-nél, majd 1985-től a Zala Megyei MESZÖV Jogi Irodában jogtanácsosi feladatokat látott el, majd ezt követően a Takarékszövetkezet Titkárságán tevékenykedett.

1989-től vette át a Takarékszövetkezeti Titkárság vezetését. 1993-tól a Vas-Zala Megyei Takarékszövetkezetek Szövetségének munkáját irányította, 2005. május 15-től a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett.

2016-tól a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet, a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Zalavölgye Takarékszövetkezet egyesülése révén létrejött Zala Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett.

1990-től a zalaegerszegi közélet meghatározó tagja, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének résztvevője, 1990-től egészen 2019-ig önkormányzati képviselő.

Sokat tett a zalai vármegyeszékhely infrastrukturális fejlesztéséért, a közbiztonság javításának eléréséért, továbbá kiemelkedő szerepe volt a zalaegerszegi munkahelyteremtés feltételeinek kidolgozásában.

A város vezetése szakmailag és gazdaságilag is fontos kérdésekben számíthatott szakavatott tanácsára és véleményére. Mindig szem előtt tartotta a helyi problémák gyors és hatékony megoldását, a polgárok életminőségének javítását.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottsága elnökeként alapjaiban járult hozzá a közgyűlés törvényes működéséhez.

Dr. Tóth László kiemelkedő közéleti, gazdasági, társadalmi tevékenysége elismeréseként Zalaegerszegért díjban részesült.

Dr. Tóth László 2024-ben magas szintű állami kitüntetésben részesült, Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át.

 

Képgaléria: