Jakov Szemjonovics Csernyák
Jakov Szemjonovics Csernyák úr, mint testvérvárosunk, Szurgut város alpolgármestere munkája során kiemelkedően kezelte városunkkal, Zalaegerszeggel történő kapcsolatfejlesztést a művészet, kultúra, oktatás és sport területén egyaránt.
Munkája eredményeképpen az elmúlt években Szurgutból több művészeti csoport látogatott Zalaegerszegre, valamint Zalaegerszeg nem kevés csoportja mutatkozhatott be szibériai testvérvárosban.
A 2012. évben ez a kapcsolat Jakov Szemjonovics Csernyák úr munkásságának köszönhetően még nagyobb eredményt hozott a városnak, ugyanis megrendezésre kerülhettek Szurgutban a „Magyar Konyha Napok” és az „I. Szibériai Pálinka Fesztivál” rendezvények, valamint az önkormányzat vendégül látott 134 szurguti gyermeket 10-10 napra, akik kísérőikkel együtt több, mint 1400 vendégéjszakát töltöttek Zalaegerszegen.
Jakov Szemjonovics Csernyák úr 2012. júliusi zalaegerszegi látogatása alkalmával kifejezte szándékát, hogy a jövőben még szélesebb körben hirdetett, nagyobb létszámú csoportok szervezését támogatná, mert olyan kedvező fogadtatásban részesültek itt a gyermekek és kísérőik.
Időközben alpolgármesteri munkáját – mivel a foglalkoztatási korhatárt elérte – felváltotta a szurguti Filharmónia igazgatói állása.
Ezáltal továbbra is aktív közreműködője lesz a zalaegerszegi és szurguti kapcsolatok fejlődésének.
Képgaléria:
Videógaléria:
Jagasics János
Jagasics János a városhoz közeli Alsónemesapátiban született.
Általános iskolai tanulmányai után a zalaegerszegi Gépipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet.
1970-ben munkába állt egy megyei tervező vállalatnál.
Munkavégzés mellett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának erőgépész szakán szerzett gépészmérnöki oklevelet 1981-ben.
Ezek után munkahelyén egyre komolyabb és felelősségteljesebb tervezési munkákat bíztak rá. 1987-ben az ÉVM által kiadott vezető tervezői jogosultságot szerzett több műszaki területen.
1990-ben önálló jogi társaságot alapított KONSTRUKTIV Kft cégnévvel, zalaegerszegi székhellyel. Ettől az időszaktól a tervezési feladat párosult a megvalósítási feladattal, amely a szakmai fejlődés és határozottság vonatkozásában jelentős.
Az energetika területén munkálkodva mindig fontos szempontnak tekintette energiatakarékos rendszerek megvalósítását, az energiaveszteség feltáró vizsgálatok elvégzését.
Értelmes, az emberiség jövőjét kedvezően befolyásoló irányzatnak tartotta az alternatív energiák hasznosításának elterjesztését.
Ezen gondolatok jegyében tovább képezte magát.
A gödöllői Szent István Egyetemen Energetikai szakmérnöki diplomát szerzett 2004-ben.
Egy évvel később a BME Mérnöktovábbképző Intézetében EU rendszerű energia auditor képzettséggel gyarapította szakmai tudását.
2006 óta a JAGABER Kft-ben folytatja főállású tevékenységét. Tevékenységéhez jelentős mezőgazdasági, kommunális, ipari létesítmény gépészeti tervezése és megvalósítása fűződik. Elkötelezettje a megújuló energiák hasznosításának.
Már 1984-ben egy megyei ipari létesítményben faapríték előtéttüzeléses gőzkazánt tervezett és kiviteleztetett.
A 2000-es évek elején végzett legjelentősebb tervezései és kivitelezései a megújuló energiák vonatkozásában Zalaegerszegen 60 lakásos társasház napkollektoros használati melegvíz előállítása 200 m2 kollektor felület beépítésével, amely projekt Eurosolar Hungary Napenergia díjat kapott), valamint több száz m2 napkollektor energetikai hasznosításában való közreműködés, illetve a biomassza tüzelésű kazánok használatának terjesztése és a hőszivattyúk alkalmazásának megismertetése fűződik nevéhez.
Jelentős eredményt ért el meglévő energetikai rendszerek energiacsökkentő beavatkozásával, például a gőzfűtésű rendszerek forró vízre való átalakítása kórházak, ipari telepek esetében.
Több, sikeres energetikai pályázat energetikai munkarészének a készítője.
Az 1998-2002 közötti időszakban ZMJV választott önkormányzati képviselője volt, továbbá ugyanezen évtől napjainkig segíti a város munkáját a Műszaki /Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési/ Bizottság tagjaként.
2010-től pedig a ZMJV Ökováros program projektvezetője volt. Továbbá a Zala Megyei Mérnöki Kamara tagja.
Társadalmi tevékenységét a munka melletti szabadidejében végzi. 2005 évtől elnöke és irányítója a Zalai Polgári Körök Egyesületének.
Elkötelezettje a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásnak. Évente csoportokat szervez Erdélybe, Délvidékre, Felvidékre, Kárpátaljára, ahol a civil szervezetekkel, lakossággal együttműködve ápolják a magyar történelmi emlékeket, erősítik a magyar egységet.
Életpályája, mind műszaki területen, mind a civil, közéletben elért eredményei méltán tette érdemessé a Zalaegerszegért díjra 2012-ben.
Képgaléria:
Videógaléria:
Hájas László
Hájas László 1923. május 19-én, Budapesten született.
Iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi és híradásipari technikum.
Az akkori példák nyomán tanulmányaival alaposan felkészült az életre, tehetsége folytán igazi ezermesterré vált. Igényességét, gondosságát akkori neveltetése alapozta meg. Munkásságát is ezek a tulajdonságok jellemezték.
Dolgozott az Államépítészeti Hivatalnál, majd a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat Ady Filmcentrumában. Az Ady Mozinál osztályvezetőként irányította Zala megyében a vetítőhelyek telepítését, a gépek karbantartását. Végül a Gelka Elektromos Karbantartó cég vezetőjeként vonult nyugdíjba.
Hájas László megélője, aktív részese a századsodró eseményeknek. Közvetlenül Trianon után született, így fiatalon élte meg az országot feldaraboló nemzeti tragédia eseményeit.
A II. világháború sodrába is bekerült, 1945. február 22-én vonultatták be. A háború ugyan 1945. május 9-én befejeződött, de egy véletlen következtében május 14-én hadifogoly lett.
„Hat hosszú év” című kiadott művében írta le hadifogsága történetét a Szovjetunióban. Ezeken az éveken a rendíthetetlen hazaszeretet segítette át. A sok nehézség, szomorúság ellenére egészségesen jött haza 1951. február 17-én.
Hatalmas optimizmussal kezdte az új életét. A kultúra minden területére kiterjedő érdeklődéssel, hangyaszorgalommal gyűjtötte először Magyarországról ismereteit.
Később bejárta szinte egész Európát, ahol mindig a magyar vonatkozású emlékhelyeket kereste meg. Ezekről a helyekről diafilm sorozatokat állított össze, amelyeket közösségek előtt – iskolák, cégek, vállalatok, egyesületek hallgatóinak – mutatott be. Ezt a gazdag, rendszerező anyagot az iskolák rendelkezésére bocsátotta.
Tagja lett a Kertvárosi Nyugdíjas Klubnak, amelyet 2000 és 2002 között vezetett. A 25 éves évfordulót „Aranyősz az Apáczaiban” címmel könyvbe is foglalta. A klub éves hazai és külföldi kirándulásait szervezte és vezette.
2000 őszétől tagja lett az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Zalaegerszegi Szervezetének, ahol szintén aktívan bekapcsolódott az egyesület munkájába. Előadásokat tartott, részt vett az egyesület által szervezett ünnepségek műsorában.
Készségesen segített az 56-os forradalom 50. évfordulóján a város középiskoláinak adományozott „lyukas” zászlók elkészítésében, valamint a Kegyeleti Váltófutás alkalmára tervezett mezek előállításában.
Nyugdíjas éveitől évente 4-5 alkalommal kérték meg különböző cégek, egyesületek idegenvezetői és szervező feladatokra, amiket önzetlenül el is vállalt.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján iskolákban, kollégiumokban meghívottként előadásokat is tartott.
2004 decemberében jutalomútja volt az Európai Parlament látogatása. Az útról mindenre kiterjedő tájékoztató füzetet készített.
Tudását fáradhatatlanul osztja, közkinccsé téve azokat.
Élete, munkássága követendő példa mindannyiunk számára.
Hájas László 2023 májusában barátaival, tisztelőivel ünnepelte 100. születésnapját. A tiszteletére rendezett ünnepségen köszöntötte őt a város polgármestere és a kertvárosi önkormányzati képviselő asszony is.
2023. novemberében, 100 esztendős korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegért-díj
100. születésnapja alkalmából köszöntötték Hájas Lászlót:
Helikon Táncklub
A Helikon Táncklub 1971. októberében alakult az akkori Ifjúsági és Úttörőházban, majd 1981-től a Megyei Művelődési és Ifjúsági Ház csoportja lett.
A Táncklub alapítója Sarlós Dezső táncpedagógus volt.
1981-től Gallai Gáborné lett a táncklub művészeti vezetője, aki egyben alapító táncosa is volt a klubnak, Ő készítette az ún. „Helikonos” formációkat.
A Táncklub elsősorban művészeti-kulturális tevékenységét tekintette feladatának – a hagyományok ápolását; a társastánc pozitív személyiségformáló szerepének népszerűsítését; a táncsport tevékenységének eredményes művelését.
Továbbá a tánc, mint mozgás és viselkedéskultúra oktatáson keresztül az ifjúság mozgáskultúrájának fejlesztését; a moderntánc művelésén keresztül a zenei műveltség fejlesztését. Minden művészeti csoportnak fontos, hogy a város hogyan viszonyul munkájukhoz.
A Táncklubot 1996 óta alanyi jogon támogatta Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése.
Az elmúlt évtizedekben nagyon sok fiatal fordult meg a táncklubban, ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Vannak olyanok, akik elkerülve más művészeti ágakban értek és érnek el sikereket. Nagyon sokan közülük nem csak a táncban, hanem a hétköznapi életben is összekötötték életüket, sőt ma már gyermekeik is a Táncklub táncosai.
Egykoron közel 50 fiatal táncolt aktívan 5 évestől a 35 évesig. Diákok, dolgozó fiatalok, akiknek sokszor nem volt könnyű összeegyeztetni a tanulást, a munkát a próbákkal.
Szorgalom, kitartás, szeretet kell egy-egy produkció létrehozásához.
Az egykori táncklub fénykorában bemutatóinak száma évente elérte az ötvenet is.
A „HELIKON” a megye egész területén ismert táncklubnak számított.
Rendszeresen színesítette műsorával a város és a megye kulturális rendezvényeit.
Megalakulásukkor a tánckultúra elsajátítása, annak ismeretterjesztő formában történő terjesztése volt a cél, hiszen a „Helikon” szó gyűjteményt jelent.
A Táncklub művészeti-kulturális tevékenysége elismeréseként 2012-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Ribiczey Pál
Dr. Ribiczey Pál Budapesten született, 1941. október 26-án.
Édesapja Dr. Ribiczey Sándor, a tüdőgondozó főorvosa volt, édesanyja középiskolai tanár. Nagy családban, 4 testvérrel együtt nőtt fel.
A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd az Orvostudományi Egyetemet Pécsett végezte.
1965 óta a Zala Vármegyei Kórház orvosa.
Kezdetben a kórház röntgen osztályán, majd a belgyógyászatán dolgozott.
A belgyógyászati szakvizsgát követően került a fertőző osztályra és lett infektológus.
A kórház fertőző osztályát 1987-től 2011 nyaráig vezette, de még jelenleg is praktizál.
Részben a fertőző osztályon vesz részt az ambuláns ellátásban, részben pedig továbbra is közreműködik a kórház infektológiai állapotának folyamatos kontrolljában.
Az általa 1994-től megszervezett kórházi infektológiai kontroll, valamint az osztályok számára szervezett továbbképzések eredményeként a kórházban szakmailag hatékonnyá vált az antibiotikumok alkalmazása.
Komoly szerepe volt a zalai kullancs-fertőzöttség feltárásában és a fertőzöttek kezelésének kimunkálásában, a megelőzés fontosságának propagálásában, vagy akárcsak a 2009-es madárinfluenza járvány zalai megelőzésében és a fertőzés terjedésének megakadályozásában.
Irányításával az osztály hepatológiai centrumként működött /működik/, Vas és Veszprém vármegyei betegeket is ellát.
Tudományos munkássága elismert. Számos közlemény szerzője, illetve szakkönyvek társszerzője.
Gyakori előadója bel- és külföldi konferenciáknak, kongresszusoknak.
1980 óta vezetőségi tagja a Magyar Infektológiai Társaságnak, melynek 1992-1997 között elnöke is volt. Tagja az Infektológiai Kollégiumnak is.
Egyike azoknak a „gyógyító munkásoknak”, akik a zalaegerszegi székhellyel működő Zala Vármegyei Kórház szakmai elismertségét megalapozták.
Szakmai munkáját két ízben is – 2005-ben és 2011-ben – Batthyány-Strattmann László díjjal jutalmazta az ágazatot irányító miniszter. Ezt az elismerést az egészségügyben csak azok kapják, akik több évtizeden keresztül végeztek kimagasló tevékenységet.
Szakmai munkássága mellett a város közéletében is tevékeny részt vállalt. Három cikluson át 1998-tól 2010-ig volt önkormányzati képviselő, valamint az egészségügyi bizottság tagja.
A 2002-től 2006-ig terjedő ciklusban a város nem főállású alpolgármesteri tisztségét is betöltötte.
Kezdeményezője volt több olyan városi programnak, ötletnek, melyek némelyike ma is sikeresen működik. Ilyen a Lokálpatrióta Klub, az Egerszeg Búcsú, illetve a Lokálpatrióta Díj.
Több évtizedes magasszintű gyógyító munkája és közéleti szerepvállalása elismeréseként 2012-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
2025. szeptemberében, életének 84. évében hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Csapó József
Csapó József 1945. április 13-án Záhonyban született.
Az általános iskola elvégzését követően tanulmányait a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban folytatta, ahol 1963-ban érettségi vizsgát tett.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt, ahol 1968-ban kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.
Diplomás pályakezdőként pedagógusi tevékenységét a zalaegerszegi Komjáth Aladár Fiúkollégium nevelőtanáraként kezdte meg.
A kollégiumban eltöltött egy év után, 1969-től a megyeszékhelyi Széchenyi István Műszaki Középiskola elődintézményében, az akkori Dimitrov Építőipari Szakközépiskolában fizikát és kémiát tanított.
Munkája mellett folyamatosan képezte magát szakmailag: előbb egy éves vezetőképző tanfolyamon vett részt, majd filozófiából szerzett egyetemi végzettséget.
Szakmai munkája elismeréseként 1992-ben az intézmény igazgatójává nevezte ki Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, amely funkciót 2 cikluson keresztül töltötte be.
Intézményvezetői munkája mellett 2001-től óraadó tanárként filozófiát oktatott a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának hallgatói részére.
2003 nyarán mintegy három és fél évtizedes pedagógiai munkáját követően nyugállományba vonult.
Csapó József emberi és szakmai életútját az önmagával, kollégáival és tanítványaival szemben elvárt igényesség és fegyelmezettség jellemezte.
Pedagógusként a tudás vágyának felkeltését, a logikus gondolkodás fejlesztésének szükségességét, a nevelés személyiségformáló szerepének hangsúlyozását tette ars poétikájává. Tanáremberként diákjai a szigorú, de humánus és igazságos pedagógust tisztelték benne.
Igazgatói munkakörében a szakképzés – mindenekelőtt a műszaki szakoktatás – minőségi fejlesztése érdekében dolgozott, vezetői munkája során fontosnak tartotta a személyi és tárgyi feltételek mind optimálisabb biztosítását.
Innovatív szemléletének eredményeképpen számottevő változás történt és kezdeményezés indult el a Széchenyi Szakközépiskolában. Közülük is kiemelkednek az infrastruktúrát érintő fejlesztések: az építőipari tanműhely létrehozása; informatikai, automatizálási, épületgépészeti, építőipari laborok korszerűsítése; épületrekonstrukció és átalakítási munkálatok kivitelezése.
A képzés területén a műszaki informatikus szakképzés beindítása; a képzési kínálat bővítése; a külföldi kapcsolatok felvétele; műszaki napok rendezvénysorozatának megszervezése; a vállalkozásokkal kialakított együttműködés bővítése egyaránt Csapó József nevéhez kötődik.
Pedagógusként és intézményvezetőként egyaránt sokat tett a város és intézményei pedagógiai kultúrájának fejlesztéséért, a szakképzés körülményeinek javításáért, színvonalának emeléséért.
Az évek során Zalaegerszeg középfokú oktatásának karizmatikus egyéniségévé vált.
Pedagógiai szemlélete, a nevelés-oktatás értékeiért való kiállása, elkötelezettsége okán méltán kaphatta meg 2012-ben a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Nagy Gyöngyi
Dr. Nagy Gyöngyi 1958. április 24. született Garán.
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvos diplomát 1982-ben. Ezt követően 1987-ben Budapesten radiológiai szakvizsgát tett.
Még ebben az évben kezdett el dolgozni a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Radiológiai Osztályán radiológus szakorvosként. 1990 és 1992 év között az osztályon a DSA labor részlegvezetőjeként dolgozott, ezt követően 1992-ben nevezték ki a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosának.
Széleskörű szakmai közéleti tevékenységet végzett, az évek során több társaság és szekció életében töltött be fontos szerepet, mint a Magyar Radiológusok Társasága, Magyar Onkológusok Társasága, Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Társaság, az MRT Emlő-, Ultrahang-, valamint Intervenciós Szekció.
A mai orvostudományban alapvető fontosságúnak és nélkülözhetetlennek tartja a folyamatos szakmai fejlődést, ezért az években során számos alkalommal külföldi tanulmányutakon bővítette szakmai ismereteit, így Oxfordban CT-, Bécsben MRI –tanfolyamon vett részt, Chicagoban intervencionális radiológiai ösztöndíjas volt, Németországban neuroradiológiai MR továbbképzést folytatott.
Az osztályvezető feladatai mellett széleskörű oktatási tevékenységet folytat, aktívan részt vesz a vármegyei radiológus szakorvosok, szakasszisztensek postgraduális képzésében.
Szakmai munkája elismeréseként számos elismerés és kitüntető cím (többek között: kiváló orvos, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszteri Dicséret, Alexander Béla Emlékérem, Ratkócy Nándor emlékérem, Lélek Imre Emlékplakett) birtokosa.
Több évtizedes szakmai munkája, oktatási és tudományos tevékenysége, valamint a betegellátás területén végzett lelkiismeretes, emberséges és segítőkész munkájának elismeréseként Dr. Nagy Gyöngyi 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Marx Gyuláné
Dr. Marx Gyuláné, Dr. Bodó Erzsébet 1961. április 23-án született Budapesten.
Diplomáját a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán szerezte.
Férjét az egyetemi évek alatt, de nem az egyetemen, hanem egy közös kóruspróbán ismerte meg. A házasságkötésüket követően egy évet dolgozott a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti Osztályán, majd 15 esztendőn keresztül, 8 gyermek édesanyjaként életét elsősorban a gyermekek nevelésének és a családnak szentelte.
2004-ben kérték fel a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend Miasszonyunk Időskorúak Otthona vezetésére, amely feladatot örömmel vállalta, azóta pedig a Gondviselés Házának intézményvezetője. Lelkiismeretes munkája mellett a közel egy évtized alatt számos szociális szakképzésben is részt vett.
Az idősek mellett a gyermekek, a családok is közel állnak a szívéhez, hiszen tevékenyen részt vett a zalaegerszegi Családfesztiválok szervezésében.
Közéleti tevékenysége, odaadó munkája elismeréseként dr. Marx Gyuláné 1997-ben és 2013-ban is Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Magyarné Sztankovics Ilona
Dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő pályája kezdetén a Kecskeméti Óvónőképző Intézet vizsgáztató bizottsága nyilvánította óvónővé 1973. június 20-án, miután kitüntetéses oklevelet szerzett. E diploma birtokában óvónőként dolgozott a zalaegerszegi Gasparich utcai, valamint a Petőfi utcai óvodákban 1973. október 1-je és 1975. augusztus 14-e között.
Ezt követően 1975. augusztus 15-től nyugdíjba vonulásának 2013-as időpontjáig, 38 esztendőn át a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskolában, valamint jogelőd intézményeiben dolgozott, mint pedagógia szakos szaktanár.
Tanulmányokat folytatott a Pécsi Tanárképző Főiskola pedagógia szakán 1975-től 1978-ig, ahol pedagógia szakos általános iskolai tanár végzettséget szerzett 1978-ban. Ezt követően a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kitüntetéses oklevéllel zárta 1994 és 1997 év közötti tanulmányait. A Záróvizsga bizottság okleveles pedagógia szakos tanárnak és iskolaelemző, -fejlesztő szakpedagógusnak nyilvánította 1997. június 20-án.
Számos továbbképzésen és tanfolyamon, mint például „életvezetési ismeretek és készségek”, „szociális érzékenység attitűdjének erősítése” vagy „tanulás tanítása képzés pedagógusoknak” című tanfolyamokon is részt vett, ahol a megszerzett tudást az iskolában tanuló diákok nevelésében és oktatásában kamatoztatta.
Az iskola pedagógia szakos tanáraként, valamint a pedagógia munkaközösség vezetőjeként is számos diákot készített fel különböző tanulmányi versenyekre. 1977-től 2012-ig nemcsak a felkészítésben ért el kimagasló eredményeket, hanem ennek következtében diákjai az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV), a Szakmacsoportos Alapozó Tantárgyak Érettségi Versenyén (SZÉTV), valamint az Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferencián is az országos előkelő 1-10. helyezéseket érték el. Szakmai tapasztalata révén több alkalommal felkérték országos pedagógiai versenyek zsűrizési feladatainak ellátására is. 1999-ben megjelent a Comenius Bt. gondozásában „Neveléstörténet” c. tankönyve.
Az iskolában töltött évtizedek alatt dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő egyértelműen bebizonyította, hogy egy alapos, nagy munka- és teherbírással bíró, szorgalmas pedagógus, akihez a diákok is nagy bizalommal fordulhattak különböző, őket érintő problémáikkal. Miután a pedagógia területén nagy szakmai tapasztalat birtokában van, óráin könnyedén képes volt diákjai figyelmét lekötni. Kollegáival is kiváló munkakapcsolatot tudott kialakítani, helyes ítélőképességű, mindig szem előtt tartotta az iskola alapelveit, és annak megfelelően cselekedett.
Áldozatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Doba László Attila
Dr. Doba László Attila Debrecenben született 1940-ben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Szakán 1963-ban, a Tanár „B” szakon 1967-ben, majd pedig 1982-ben pénz és hitelügyi szakon Szakközgazdász diplomát szerzett, illetve az egyetemi doktori fokozatot. Tanulmányai alatt 1965 és 1975 között a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola középiskolai tanára volt, ahol pénzügyi és számviteli tantárgyakat tanított. 1975-től Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézeténél főiskolai docensként költségvetési pénzügyet, számvitelt- és elemzést oktatott.
1996-tól a 2008 évi nyugdíjazásáig a Pénzügyi Számviteli Főiskolán számvitel, elemzési tantárgyak oktatása, tananyagfejlesztés, gyakorlati anyagok összeállítása volt a feladata. A Főiskolán pénzügyi tanszéki osztályvezetői és igazgatóhelyettesi munkakört is betöltött. 2009-ig oktatott a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Okleveles könyvvizsgálói oktatói címet nyert el 2000-ben.
2005-ben Közgazdász-díjat kapott, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezetében végzett munkájának elismeréseként nyert el.
A Pénzügyminisztérium felkérésére vizsgabizottsági elnökként tevékenykedett, illetve vizsgadolgozatokat állított össze a költségvetési ellenőrzés témaköréből.
2010-től tagja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának.
1989-2002 között „Zalaegerszeg Sportjáért” Alapítvány kuratóriumi elnöke.
1994-1998 között a Gazdasági Bizottságban tevékenykedett, valamint a Pénzügyi Bizottságnak is tagja volt.
A közéleti tevékenységét állami szinten Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetéssel ismerték el.
2002-től 2010-ig a Zala Volán Zrt. felügyelő bizottságának elnöke volt.
Dr. Doba László több évtizedes közösségi munkájáért, az oktatásban, a sport területén és az önkormányzati testületekben Zalaegerszegen végzett munkájáért „Zalaegerszegért” díjban részesült.
Dr. Doba László Attila 2026-ban elhunyt.
