Kauzli Józsefné
Kauzli Józsefné tősgyökeres zalaegerszegi, középiskolai tanulmányait a helyi Csány László Közgazdasági Technikumban végezte, pályája még sem ezen a területen, hanem az egészségügyben teljesedett ki.
1963-ban klinikai laboratóriumi asszisztensi oklevelet szerzett, 2003-ig dolgozott az ÁNTSZ Zala Megyei Intézetének vezető asszisztenseként.
Kauzli Józsefné férje 2006-os váratlan halála után körzetét átvéve indult az önkormányzati választásokon. A képviselői munka nem volt idegen számára, mivel férjével az évek során együtt dolgoztak a városrész szebbé tételéért.
2014-ig 2 cikluson át a kertvárosi lakóközösség városházi képviselőjeként tevékenykedett. A körzete iránt érzett elkötelezettség, segítőkészség, a feladatok, helyzetek megoldására való törekvés, empátia, a környezetére való érzékenység jellemezte. Hozzá mindig, mindenféle üggyel lehetett fordulni, mindig azon munkálkodott, hogy a felmerülő nehézségeket hogyan lehet hatékonyan, minél előbb megoldani.
Képviselő tevékenységét a választókerületében lakók megelégedésére lelkiismeretesen látta el. A választókerület szinte valamennyi helyi rendezvényén részt vett, aktív munkával sok esetben maga szervezte azokat.
Képviselőként közmegelégedésre vezette a Lakásügyi Szakmai Bizottságot, amelynek jelenleg is tagja, illetve tagja az Idősügyi Tanácsnak is.
Képviselősége idején több járda, parkoló, épület újulhatott meg.
Eredményes munkájának köszönhetően adták át 2014-ben a Liszt Ferenc Általános Iskola felújított, térkővel burkolt udvarát. A több mint 5 millió forintos beruházás egy részét a képviselő asszony, maga ajánlotta fel.
Az infrastrukturális fejlesztések mellett nagy figyelmet fordított arra is, hogy a különféle szabadidős tevékenységek teret nyerjenek a kertvárosban, így a fotózás, a dámajáték és a sakk kedvelői találhatnak hasznos elfoglaltságot a munkálkodásának köszönhetően.
Férje emlékét ápolva aktívan, elnökségi tagként tevékenykedik a Zalaegerszegi Atlétikai Club-nál is.
Céljait mindig a helyi közösség igényei, véleménye, javaslatai alapján tűzte ki, s azokat mindig közös erővel körzetének támogatásával valósította meg.
Kauzli Józsefné eredményessége annak is köszönhető, hogy az elvégzendő feladatok mögött mindig fontos volt számára az ember.
Mindezen ismérvek alapján, közéleti tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Farkas Ignác
Farkas Ignác Gyöngyösön született 1959. augusztus 19-én.
A főiskola előtt a szegedi Minerva amatőr együttes tagja, neve többször feltűnik a Szegedi Nemzeti Színház színlapjain.
Farkas Ignác 1984-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Ruszt József invitálására a Hevesi Sándor Színházhoz szerződött Zalaegerszegre, ahol főiskolásként 2 produkcióban is szerepet kapott.
Két év megszakítással (1986-1987 Nyíregyháza) 1983 óta a zalaegerszegi társulat vezető művésze.
Az eltelt években nemcsak a színpadon nyújtott alakításaiért, de színészi munkáján kívül a Hevesi Sándor Színház Színészképző Stúdiójában tanárként is meghatározó egyénisége a színháznak, 1987 óta a zalaegerszegi színházi társulat örökös tagja.
Rendezőként is sikereket tud maga mögött, hiszen eddig több mint 120 emlékezetes színpadi alakítás fűződik a nevéhez.
A 2012-ben bemutatott Bölcs Nátán c. Lessing darab Nátánjaként Bravúros beugrása mentette meg az előadást, mely a jubileumi évad első premierje volt. Olyan kimagasló művészi teljesítményt nyújtott a darabban, amellyel a magyar kulturális életben jelentős hullámokat gerjesztett, és Zalaegerszeg nevét, az itteni színház nevét a kulturális palettán magasra helyezte.
A „kapukód 01 lakásszínházban” 2011-ben bemutatott Prah című előadás férfi szereplőjeként is kimagasló teljesítmény nyújtott, több színház beépítette repertoárjába, több esetben még az előadás helyszínét, a lakást is átvették, többek között Egerben.
Felkészültsége, színpadi rutinja, alázata „etalon” lehet minden pályakezdő, sőt a pályát már régóta gyakorló színész számára, és mivel az ún. „klubhűség”, mint olyan, kiveszőfélben van, nemcsak a sport-, de a színházi életben is.
Farkas Ignác, azaz „Igi bácsi”-ként a város középiskoláiban is ismert személy, mert szívesen vállal iskolai programokat, akár a színészmesterség oktatójaként, akár közös szereplőként is, de önzetlen segítője amatőr színjátszóknak, vagy közreműködője jótékonysági rendezvényeknek.
A város kulturális életét gazdagító művészeti tevékenysége elismeréséül 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Neves kitüntetései közül említendő:
1989 – Forgács-gyűrű
1997 – Jászai Mari-díj
1998 – Színházbarátok Köre-díja
1999 – Máriáss József-díj – Bereményi: Az arany ára című produkcióban Sanyi-bácsi szerepében nyújtott alakításáért
2000 – Máriáss József-díj – Arthur Miller: A salemi boszorkányok című produkcióban Parris tiszteletes szerepében nyújtott alakításáért
2013/2014 – Máriáss-díj
2014/2015 – Közönség-díj
Szerepei
Színházi szerep:
| · Hervé: Nebáncsvirág (katona)
· Molière: · *A fösvény (Valér) · *Tartuffe (Damis) · *Nők iskolája (Alain) · Babel–Ruszt József: Husvét (Ljovka) · Webster: A fehér ördög (követ) · Nyerges András: Az ördög győz mindent szégyenleni…(Sztojka László) · Gorkij: Nyaralók (Vlasz) · Bohumil Hrabal: Őfensége pincére voltam · Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Balga) · Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (címszerep) · Thomas Mann–Spiró György: Mario és a varázsló (Mario) · John Steinbeck: Egerek és emberek (George) · Nádas Péter: Temetés (színész) · Ken Kesey: kakukkfészek (Randle P. McMurphy)
|
· Shakespeare: Lear király (Kent grófja)
· Csehov: Ványa bácsi (Asztrov) · Hubay Miklós: Ők tudják mi a szerelem (Hektor) · Tóth Ede: A falurossza (Göndör Sándor) · Eisemann Mihály–Zágon István: Fekete Péter (Lucien Ouvrier) · Miller: A Salemi boszorkányok (Parris tiszteletes) · Rideg Sándor: Indul a bakterház (Buga Jóska) · Molnár Ferenc: Az üvegcipő (Sipos) · Szabó Magda: Az ajtó (professzor) · Dobozy Imre–Vajda Anikó–Vajda Katalin: Villa Negra (tamburás) · Gádor Béla–Tasnádi István: Othello Gyulaházán (Barnaki László) · Szigligeti Ede: Liliomfi (szellemfi; Schwartz) · Füst Milán: Boldogtalanok (Húber Vilmos) · Egressy Zoltán: Portugál (kocsmáros) |
Film – tévéjáték szerep:
- 1982 – Rohamsisakos Madonna
- 1989 – Erdély aranykora
- 1991 – Boldog ünnepeink
- 1997 – Kisváros
- 2000 – Komédiások – Színház az egész…
- 2023 – Legyetek szeretettel
Rendezései a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban:
1993/94 – Sziget-kék
1994/95 – Macskalandor-o.k.
1995/96 – Hamupipőke
1995/96 – Zsuzsi kisasszony
1996/97 – Micimackó
2002/2003 – Magyar Elektra
2008/2009 – Gül Baba
2013/2014 – Emil és a detektívek
2014/2015 – Az anyu én vagyok!
2019/2020 – Sóska, sültkrumpli
2020/2021 – Elnémult harangok
20220/2021 – A félőlény
2021/2022 – Érettségi
2022/23 – A Noszty fiú esete Tóth Marival
Képgaléria:
Videógaléria:
Farkas Ferenc
1976-ban érettségizett a Pécsi Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán, diplomát pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékén szerzett.
Tanulmányait 1987-ben az intézmény mesterképzős hallgatójaként fejezte be.
1994 óta az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára, ahol rajzot, kerámiát és szobrászatot oktat.
Alapvetően realista felfogású szobrait fából, kőből és bronzból készíti saját öntőműhelyében. Kiváló karakterábrázoló készségének köszönhetően gyakorta kap felkérést portrészobrokra, de a művészettörténet jelesei előtt tisztelgő szubjektív hangvételű sorozata is kiemelkedő. Alkotásai az ország és a megye jó néhány településének tereit, parkjait, középületeit és templomait díszítik. Számos munkája megtalálható múzeumok gyűjteményeiben, valamint magángyűjtőknél.
Kiemelkedő tehetségét számos díjjal ismerték el: 1985-ben az ELTE 350 éves érempályázatának I. díját kapta.
1986-ban Herman Lipót-díj, 1991-ben a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 1995-ben a Zala’Art-díj, 2005-ben ismét a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 2007-ben, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének a legszebb emlékérem tervezőjének járó díj birtokosa lett. Művészeti tevékenységét a Pannon Művészeti Könyvek sorozatában megjelent kötet szedte csokorba, amely a ’80-as évek végétől mintegy 60 alkotást vonultat fel.
Farkas Ferenc kiváló pedagógus, a művészetek alapos ismeretének és rendkívüli pedagógiai érzékének köszönhetően sok-sok gyermek élheti át az alkotás örömét. Közülük többen éppen tanár úr inspirálására kerültek művészi pályára.
Mind az Ady Iskola, mind Zalaegerszeg művészeti életében betöltött szerepe jelentős és meghatározó.
Kostyál László művészettörténész így írt róla: „Somogyi Józseftől azt az útmutatást kapta az Akadémián, hogy minden körülmények között legyen önmaga. Látszólag semmi különöset nem csinált, szobrai mégis egyszerre voltak teljesen hagyományosak és teljesen „farkasferisek”, amivel kicsit zavarba is hozta a szemlélőt. Nem lehetett ugyanis egyszerűen továbblépni mellőlük egy „nem időszerű”-t dünnyögve magunkban, mert a szobrok utánunk nyúltak. Megszólítottak, és muszáj volt válaszolni. S e nézőt megállító belső erő két forrásból táplálkozott: a csendes melankóliából és a lényegre törő őszinteségből.”
A város kulturális életét gazdagító művészete és alkotó tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Csapó Béla
1918. december 19-én, az akkor még Magyarországhoz tartozó Zágrábban született. Apja cipész majd később vasúti altiszt volt, édesanyja 3 gyermeket nevelt.
1920-ban a Trianoni békeszerződés miatt kiutasították a családot Zágrábból, és Tapolcára kerültek, itt végezte a 4 elemi és 4 polgári évfolyamot.
Édesapja nyugdíjazása után 1933-ban Pápára költöztek. A pápai Tanítóképzőben 5 év tanulmány után jeles bizonyítvánnyal szerzett képesítést.
1938-ban, az iskola befejezése után azonnal állást kapott a Mezőgazdasági Szakiskolában, mint irodai kisegítő, de emellett közismereti tantárgyakat is tanított.
1940 őszén a földművelődési miniszter tiszteletdíjas tanítóvá nevezte ki ideiglenes minőségben. Még ebben az évben decemberben tényleges katonai szolgálatra, Körmendre hívták be. Távbeszélő és rádiós kiképzést kapott.
A mezőgazdasági miniszter még a katonai szolgálat alatt, 1941-ben ideiglenes minőségű magyar királyi helyettes tanítóvá, majd 1942-ben végleges tanítóvá nevezte ki.
1943 októberében szerelt le tartalékos zászlósként, majd az Észak-Komáromi Téli Gazdasági Iskolába helyezték tanítani.
1944 januárjában katonai szolgálatra hívták be a 35/ll. zászlóaljhoz távbeszélő szakaszparancsnoknak. Rádiósként részt vett a tatárhágói, makói, seregélyesi, inkei, iharosberényi és nagykanizsai harcokban.
1945 márciusában a visszavonuláskor többen is megszöktek, amiért Vitéz Kuty László százados őt tartotta felelősnek, ezért dühében rálőtt és jobb karján megsebesítette. Ezek után lefokozták honvédnek és a landsuti hadikórházba került.
Május közepén sok, alig gyógyult társával együtt a régensburgi USA hadifogolytáborba szállították, majd innen Saal an der Dunauba. Ez 1945 októberében megszűnt, ezért menetlevéllel elbocsátották. Karácsonyra ért haza Pápára.
Az Igazoló Bizottság büntetlennek találta, ezért állást kapott a Zalaegerszegi Téli Gazdasági Iskolában, ahol 14-18 éves diákoknak közismereti tárgyakat tanított.
1947-ben az iskola megszűnése miatt a Petőfi Sándor Általános Iskolába helyezték. Mivel az iskolában testnevelő tanár nem volt, ezért elsőként elvállalta a fiúk testedzését. 1953-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári vizsgát tett jeles eredménnyel, és megszerezte a kézilabda segédedzői bizonyítványt, így már tanári kinevezést kaphatott.
Politechnika tantárgy oktatását is elvállalta iskolájában, ezért 1965-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán jeles eredménnyel államvizsgázott ebből a tárgyból is. Az első képesített gyakorlati foglalkozást oktatók voltak ők akkor az országban.
Az iskolában elsőként vezette be a kézilabda oktatást. Eleinte iskolán belül voltak a mérkőzések, később a szombathelyi iskolásokkal játszottak. 1953-ban a megyében elsőként megalakult Ruhagyár női kézilabda csapatának lett az edzője.
1960-ban a határőrség első férfi kézilabda csapatának, a Dózsának lett az edzője. Eleinte kosarasok és testnevelő tanárok, később már csak sorkatonák játszottak bent. 1962-ben a csapat bejutott az NB ll-be.
Ugyancsak 1960-ban alakították meg Lőrincz Istvánnal a Zala megyei Kézilabda Szövetséget, melynek 3 évig volt az elnöke. Később a Honvéd SE-nek, a ZTE-nek volt edzője.
Elvégezte a kézilabda és atlétika bírói, illetve az atlétikai segédedzői tanfolyamot.
A háború előtt megszerzett távbeszélő és rádiós tudásának köszönhetően a Magyar Honvédelmi Szövetségen belül megalakult a civil rádióamatőr Városi Rádiós Klub, melynek elnöke volt 1954 és 1976 közt. Az iskolában is létrehozta az első rádiós szakkört. A műszaki érdeklődésű gyerekek élvezték, így sok fiatallal megszerettette az elektrotechnikát.
1976-ban „Az oktatásügy kiváló dolgozója” címmel ismerték el a munkáját.
1980-ban nyugdíjba vonult, de ezt követően még az Ady Endre Általános Iskolában másfél évig, majd az Eötvös Általános Iskolában fél évig helyettesített. Nyugdíjasként napközis tanár volt még 2 éven keresztül a Petőfi Iskolában is.
Pedagógusi munkásságát elismerések, emlék-diplomák sokasága dicsérik:
1988 – Arany díszoklevél
1998 – Gyémánt díszoklevél
2003 – Vas díszoklevél
2008 – Rubin díszoklevél
2013 – Gránit diploma
Pedagógusi munkáját, szakmai tevékenységét 2014-ben Zalaegerszegért díjjal jutalmazta az önkormányzat.
Még a kilencvenes éveiben is aktív volt, szeretett barkácsolni, verset írni, illetve verseit összerendezgetni.
2016-ban, 98 éves korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesülete
Az egyesület 2005-ben alakult, mint közhasznú szervezet.
A kiemelten közhasznú szervezet a zalaegerszegi és a város vonzáskörzetében élő látásfogyatékosok érdekképviseletét látja el, segíti társadalmi, munkaerő piaci integrációjukat, továbbá jogaik és esélyegyenlőségük érvényesítésében is támogatja a látássérülteket.
Az egyesület számos egyéb területen is jelen van a látási fogyatékossággal élők mindennapjaiban, elősegíti képzésüket és foglalkoztatásukat, segítséget nyújt a hivatalos ügyek intézésében, gondoskodik a hétköznapokban nehezebben boldoguló látássérültekről, továbbá felvilágosító, ismeretterjesztő előadásokat, kulturális programokat szervez részükre.
Az egyesület mára már korszerű tárgyi eszközökkel és segítőkész, képzett személyzettel rendelkező egyesületté nőtte ki magát.
Minden hónap első péntekén immár közel 100 egyesületi tag gyűlik össze, hogy értesüljön a szervezet munkájáról, a tervezett programokról.
Személyes ügyfélfogadásra pedig minden héten szerdán 9 és 11 óra között van lehetőség az egyesület irodájában.
Egészségnevelési, felvilágosító, közösségteremtő tevékenységéért, a látássérültek támogatásáért, segítéséért végzett áldozatos munkájáért az egyesület 2015-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Az egyesület munkáját 5 fős elnökség irányítja, melynek tagjai:
Elnök: Choma Balázs
Elnökhelyettes: Szommer Mária
Elnökségi tagok: Góczán István, Horváth István,Takács Gábor
Póttagok: Balázsy István, Kincsesné Laczó Valéria
Képgaléria:
Videógaléria:
Vincze Gyula
(Felsőoszkó, 1927. február 21. – Zalaegerszeg, 2021. )
Vincze Gyula Felsőoszkón született 1927. február 21-én.
1949-ben a kőszegi Állami Liceum és Tanítóképző Intézetben kapta kézhez Népiskolai Tanítói Oklevelét.
Pedagógus tevékenységét a Lenti Körzeti Általános Iskolában kezdte. Később a Pécsi Tanárképző Főiskolán tanári oklevelet szerzett.
Pedagógus pályafutásának főbb állomáshelyei a Petőfi Sándor Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola, ahol igazgatóhelyettesként tevékenykedett.
Alapító tagja a zalaegerszegi Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképző Iskolának, amelynek vezetésére 1956-ban kapott megbízást. 1987-ben vonult nyugdíjba a Báthory István Szakképző Iskola címzetes igazgatójaként.
Szívügyének tekintette a kereskedelmi és vendéglátó-ipari képzés fejlesztését, az oktatás színvonalának emelését, megszilárdulását.
1981-ben kitartó munkájának köszönhetően az iskola új épületbe, a mai helyére, a Páterdombi városrészbe költözhetett. A személyi és tárgyi feltételek átgondolt bővítésének eredményeként lehetővé vált, hogy 1983 szeptemberében elinduljon a kereskedelmi szakközépiskolai képzés nappali és levelező tagozaton egyaránt.
A színvonalas oktatómunkának köszönhetően 1983-ban az irányítása alatt működő iskola rendezhette meg a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőjét.
Gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a szakképzésben érdekelt vállalatokkal, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel.
Legfőbb célja volt, hogy a vezetése alatt álló iskolából megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakemberek kerüljenek az életbe.
Egész élete, tevékenysége összenőtt a város érdekében végzett kereskedelmi és vendéglátó-ipari képzéssel.
A nevelő-oktató munka feltételeinek biztosítása érdekében fáradságot nem kímélve dolgozott. Mindent megtett annak érdekében, hogy Zalaegerszeg városában nívós szakemberképzés jöjjön létre.
Vezetői feladatait sokoldalú társadalmi és szakszervezeti munkája mellett elkötelezettséggel végezte. Széles látókörű, jó pedagógia érzékkel és vezetőkészséggel rendelkező személy, aki folyamatos továbbképzéssel és önképzéssel bővítette tudását.
Nemcsak a diákok, hanem kollégái körében, a tantestületben is népszerűségnek örvendett. Megnyerő kellemes modorú személyiség, aki minden alkalmat felhasznált a gyermekek helyes szellemű nevelésére.
Gazdag szakmai, pedagógiai tapasztalatainak birtokában, széleskörű kapcsolatrendszerének köszönhetően, céltudatosan segítette elő a kereskedelmi és vendéglátó-ipari iskola megerősödését Zalaegerszeg város életében.
Kiváló pedagógusi és intézményvezetői szakmai munkáját 2015-ben Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
2021-ben, 94 éves korában hunyt el. Személyét a mai napig tisztelet és megbecsülés övezi.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Tóth Zoltán
Dr. Tóth Zoltán 1948-ban született Pécsett.
Orvosi diplomáját 1973-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte, ezután a Zala Megyei Kórház Patológiai Osztályán helyezkedett el.
Patológia szakvizsgáját 1976-ban abszolválta.
1989-től a Zala Megyei Kórház Patológiai Osztályának főorvosává, 2005-től osztályvezető főorvosává nevezték ki.
A tudományos munkában aktívan vesz részt, több magyar és angol nyelvű szakmai publikáció, kutatás fűződik a nevéhez.
A Patológiai Osztályon a ’90-es években tagja volt annak a munkacsoportnak, amely a Bécsi Virológiai Központ vezetésével szerepet játszott a kullancscsípés elleni oltóanyag tesztelésében és kifejlesztésében.
A tanulást fontosnak tartva, 2003-ban cytopathológia szakvizsgát tett.
2005-től rendszeresen bemutatja az osztály munkáját a Pécsi Tudományegyetem Immunhisztokémiai Továbbképző Tanfolyamán, amelynek állandó előadója.
Kiemelkedő orvosi munkássága a Zala Megyei Kórház Patológiai Osztályához köti, ahol már több, mint 4 évtizede dolgozik, mint általános patológus.
Kedvenc szakterülete a vérképzőszervi betegségekkel foglalkozó tudományág.
Érdemei elismeréseként Dr. Tóth Zoltán osztályvezető főorvos 2015-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Tóth János
A Zalaegerszegen található Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum a világ más részein, szakmai körökben előkelő helyen jegyzett intézmény.
Vezetője 2020-ig Tóth János volt, aki a műszaki tudománytörténet berkeiben kiváló kutatóként, tudósként, intézetvezetőként közismert ember.
Tudományos témájú cikkeinek, közleményeinek száma mintegy 120, tudományos tárgyú előadásai száma 130, és a könyvek száma, amelyekben szerzőként, lektorként közreműködött a harmincat is meghaladja. 2014-ben jelent meg 50. számozott kiadványuk, Dr. Izsó István: A magyar bányászat kronológiája, 1000-2000.
Tóth János Erdélyből áttelepült család gyermekeként 1948-ban született Pusztaszentlászlón. Középiskolai tanulmányait Esztergomban, az ottani ferences gimnáziumban kezdte meg és a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban fejezte be. Gépészmérnöki tanulmányainak befejezése után – 1969-től – a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál műszaki tervezési és szabványosítási feladatokat látott el.
1975-ben került az 1969-ben megalapított Magyar Olajipari Múzeumba (MOIM), ahol 1985-től igazgatóként dolgozik. Olajipari és múzeumi tevékenysége során volt alkalma megismerni az energiaipart és a hazai, illetve európai műszaki múzeumokat.
Az Országos Múzeumi Tanács tagjaként, múzeumi szakfelügyelőként, a Regionális Közkincs Bizottság tagjaként is tevékenykedik.
Elkötelezett kulturális örökségünk védelmében. Vezetője az OMBKE történeti bizottságának és tagja a Közép-európai Ipari Örökség – nemzetközi – Egyesület elnökségének.
Emellett még több iparági, múzeumi és tudományos szakmai szervezetnek volt, vagy jelenleg is tagja, tisztségviselője: Kulturális Szövetség, Pulszky Társaság, Magyar Múzeumi Történész Társulat, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Magyarhoni Földtani Társulat, VEAB, PAB, MAB, Európai Ipari Örökség Útja Egyesület, Közép-európai Vaskultúra Útja Egyesület, MUT (Közép-európai Technikai Múzeumok Egyesülete), EMT (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság).
Ezenkívül, néhány más civil szervezet, alapítvány tagjaként segítette, segíti a magyar és egyetemes – ipari – kulturális örökségvédelemi tevékenységet.
Foglalkozik a bányászat, kohászat és öntészet múltjával, jelenével.
A Magyar Olaj-és Gázipari Múzeum irányításával működtet egy 220 km-es olajipari kultúrutat Horvátország-Szlovénia-Magyarország határ menti területén „Olajipari emlékhelyek Zala-Mura térségben” címmel. Részt vesznek az európai vaskultúra útja hazai és kelet-európai bővítésében.
Eredményesen együttműködnek több európai, olajipari, bányászati és műszaki múzeummal. Részt vesznek az Energiamúzeumok Nemzetközi Fóruma munkájában.
Jelentős szerepe van abban, hogy hazánkban a MOGIM rendelkezik a legjelentősebb Szent Borbála gyűjteménnyel (képzőművészeti alkotások, szakirodalom).
Tevékeny közreműködésével a MOGIM 2003-ban Kapnikbányán a helyi és nagybányai szakemberekkel, valamint az OMBKE-vel, a Miskolci Egyetemmel együttműködve elkészítette Born Ignác és Papp Simon emléktábláját.
Irányításával a MOGIM jelentős ipartörténeti múzeummá növekedett, tevékenysége így már nem csak az olajipar, hanem a gázipar, valamint a vízbányászat, a geotermikus energiák kutatástörténetére is kiterjed.
Technikai gyűjteményeiben megtalálható érdekességek, többek között öntöttvas kályhák, világítási, tűzvédelmi eszközök, korabeli rádiókészülékek vagy az állandó vasútmodell kiállítás is.
Természetesen az olajiparhoz kapcsolódó gyűjtemény nemcsak hazai, hanem nemzetközileg is egyedülálló emlékanyag a hazai kőolajipar múltjáról és közelmúltjáról. 2013-ban megnyílt ásványtárlata is.
Tóth János igazgatóként törekedett a múzeum szakterületein dolgozó, sokszor világhírű kutatók, tudósok tudományos munkásságának dokumentált gyűjtésére, illetve az említettek arcmásainak neves képzőművészek általi megjelenítésére. A szoborparkban közel 20 tudós mellszobra látható, amelyek felavatására általában kiállítás és tudományos emlékülés keretében kerül sor.
A múzeum széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, és például a Kántás szobor avatásán a Leoben-i Bányászati Egyetem munkatársai, professzorai vettek részt.
A MOGIM 2011-ben nyitott a legfiatalabb generáció felé is, részben a vasútmodell kiállítás megnyitásával, másrészt egy színvonalas játszótér kialakításával várja legfiatalabb látogatókat is. Emellett gyarapította közlekedés történeti, illetve olajipari gyűjteményét.
Zalai Közgyűjteményi Napok keretében évente tartanak tudományos előadásokat, szakmai ismertetőket.
Zalaegerszeg – az elmúlt években sok esetben nehéz viszonyok között működő – sikeres és gyarapodó múzeuma az egyébként alapítványi formában fenntartott és működtetett Magyar Olajipari Múzeum 2013-ban nevet változtatott és Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumként működik tovább.
A Lakitelki Népfőiskolai Alapítvány Elnöke és a Magyar Országgyűlés Alelnöke, Lezsák Sándor javaslatára és a megnyitón való személyes közreműködésével 2013 őszén – a Lakiteleki Népfőiskolával együttműködve – elindították a Papp Simon Népfőiskola Tagozatot.
Számos hazai- és külföldi előadó tartott már ennek keretében nagy érdeklődést kiváltó előadást Zalaegerszegen.
Tovább folytatják a „Külföldön élő magyarok” előadássorozatot is, melyben egy-egy geológus, olajmérnök, orvos és más szakember mondja el élettörténetét, munkásságát.
Ennek az intézménynek egykori irányítójaként, tudományos kutatójaként, kultúrtörténészként, a zalai ipartörténet feltárójaként, publikálójaként, képzőművészeti mecénásaként Tóth János 2015-ben kiérdemelte a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Szabó Vilmos
Szabó Vilmos evangélikus lelkész a Komárom megyei Bokodról, földműves családból származik.
Az evangélikus hit, a gyülekezethez való kötődés, az elfogadás szellemisége már gyermekkorának éveit meghatározta. Viszonylag korán, 10-12 évesen már eldöntötte, hogy mások segítésének szenteli életét.
Általános iskolát szülőfalujában végezte, majd a család döntésére Tatára, a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Technikumba került. Nagyszerű tanárainak emlékét mai napig szívesen idézi fel.
Kiváló tanulmányi eredményének köszönhetően 1971-ben az Evangélikus Teológiai Akadémián tanult tovább. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Piri Zsuzsannával, akivel már az első évben egymásra találtak és a lelki szolgálat különféle állomásait együtt járták végig. Segítő munkájukat Galgagután és Balassagyarmaton segédlelkészként kezdték.
A lelkészképesítő vizsga letétele után Tabon az első „bázis” gyülekezet megszervezését kapták feladatul. Tíz itt eltöltött szolgálati év után a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközségben folytatták pásztori tevékenységüket.
Az egyházi elnökség az 1999-ben újonnan épült révfülöpi Oktatási Központ igazgatójának nevezte ki Szabó Vilmost, amelyet két évig irányított.
A zalaegerszegi evangélikus gyülekezet 2001-ben választotta lelkészéül, felesége pedig a közeli Pusztaszentlászló lelkipásztora lett.
Szabó Vilmos Zalaegerszegen töltött 14 éve alatt a helyi gyülekezet vallásos élete színesedett, az általuk használt épület és annak környéke is megújult.
A várossal jó kapcsolatot alakítottak ki, számos világi eseményen vettek részt.
Bár a zalaegerszegi közösség gyökértelennek számít, hiszen nincsenek ősi evangélikus családok, mára már közel 1000 tag tartozik a gyülekezetbe.
A hívek lelki gyarapodásának, hitbéli erősödésének támogatása, az egyházkerületbe tartozó gyermekek és fiatalok oktatása, a lelkigondozás az elhivatott lelkész feladatai közé tartozik. Szabó Vilmos mindezek mellett egy olyan erős, összetartó közösséget hozott létre Zalaegerszegen, amely a mindennapi vallásgyakorlaton, az istentiszteleteken túl számos egyéb alkalmat keres és teremt egymás segítésére, helyi hagyományaik ápolására.
Mindezen érdemek elismeréséül 2015-ben Zalaegerszegért díjjal jutalmazta a városvezetés.
Képgaléria:
Videógaléria:
Pintér László
Pintér László 1962-ben érettségizett Körmenden.
Középiskolásként még erdőmérnök szeretett volna lenni, de matematika tanára tanácsára végül a pedagógusi pályát választotta.
Az eredményes, sikerekkel tarkított évek bizonyítják, hogy jól döntött.
A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Ezután a vasvári gimnáziumban kezdett dolgozni.
1971-ben a Ganz Ábrahám Szakközépiskolában kapott állást, ahol 2006 szeptemberéig dolgozott, majd 35 év tanítás után nyugdíjba vonult.
Az eltelt esztendők alatt rengeteg diákkal dolgozott, és mintegy 12–13 osztály osztályfőnöki feladatait is ellátta.
2006-ban Aranykatedra emlékplakettet kapott, mely óriási elismerésnek számít, az arra érdemes nyugdíjba vonuló pedagógusnak ítéli oda az oktatási és kulturális miniszter.
Az iskolában végzett munka mellett a megyében éveken keresztül aktívan kivette részét a megyei matematikaversenyek lebonyolításában.
A tanári munka roppant nehéz mesterség. A fiatal, pályakezdő kollégáknak mindig azt tanácsolta, hogy csak akkor lesz örömük az oktatásban, ha szorosan kötődnek a gyerekekhez, és szeretik a saját tantárgyukat. Ő is így tett, hisz a matematikát a fiatalok többsége nem kedveli, ezért mindig sikerélmény volt számára, ha tanítványai szépen szerepeltek az érettségin, vagy éppen jól megírtak egy dolgozatot.
Nyugdíjas pedagógusként pillanatnyilag sem unatkozik, rengeteg időt tölt az unokáival.
Gyakran jár kirándulni, melyhez kiváló kellék az iskola matematika-fizika munkaközösségétől ajándékba kapott távcső és hátizsák. Természetjáró emberként imád gombászni is.
A matematikától sem szakadt el, több középiskolásnak, főiskolásnak próbál meg útmutatást adni a matematika útvesztőiben.
Pintér László tanári pályája alatt több száz diák mélyült el keze alatt a matematika, valamint a fizika rejtelmeiben.
Több évtizedes pedagógusi munkája, több generáció oktatásáért-nevelésért végzett áldozatos tevékenysége elismeréseként érdemes volt 2015-ben a Zalaegerszegért díjra.
