Kezdjük el a munkát ! Első dolog a fények és a díszítés. Kellene pár szívecske a falra, a függönyre, a képünket kirakni az asztalra, az ágyat felpárnázni a filmre és a vetítésre. Jól van, ezzel meg is volnánk, akkor mehetünk a konyhába!

Vacsorának először is egy finom tésztás alapot képzeltem el, ehhez értek talán a legjobban. Főzőtejszín…Megvan. Tepsi…Megvan. Tészta…Megvan. Alap…Basszus!!! Nincsen!!! Óha, irány a bolt…

Persze, hogy délután 5 órakor zárva a bolt, hiszen szombat van. Akkor irány be Egerszegre, a Tescoba. Remélem találok magamnak! 10 percnyi futkozás után nem találtam egy alapot sem, mehettem át a másik áruházba… miután már fél hét van muszáj lesz hazaérnem, mert különben nem fogok elkészülni.

Háromnegyed kilenc és kész a vacsi, a vetítő a helyén, film bekészítve és játszásra kész. Nem hagytam ki talán semmit, de azért lesek egyet a listára…

Megvan…Megvan…Megvan…Megvan…Megvan…Megvan…A képek!!!!! Számítógép be, pendrive csatlakoztatva, képek másolása! Huhh, kész. Már csak Ő hiányzik… A legfontosabb dolog az, hogy egy varázslatos este kerekedjen ebből, és ehhez, már csak az kell, hogy láthassam azt a gyönyörű mosolyt, amibe az első pillanatban beleszerettem…

Felhívtam és szóltam neki, hogy szeretettel várom. 10 perc múlva meg is érkezett, életem egyik legboldogabb pillanata volt, amikor megláttam, hogy kiszáll az autóból, mert tudtam, hogy egy varázslatos este elé nézünk.

Bevezettem a szobámba és miután kényelmesen lehuppantunk az ágyra, elindítottam a vetítést. Egy fényképsorozatot készítettem közös képekből, és mindegyikhez egy kis szöveget vagy idézetet fűztem. Aláfestő zenének Jason Mraz-tól az I’m Yours-t választottam, mert ezt játszottam neki először gitáron, és az is egy varázslatos nap volt. Amikor meglátta a téli rönkházas-kanapés-kandallós-forrócsokizós képünket… Ott tört el nála a mécses, teljesen meghatódott, amint megláttam, hogy könnyek hullnak a szeméből, megsimogattam az arcát és megpusziltam a buksiját. Ő ebben a pillanatban rámnézett és megcsókolt. Egyszerűen olyan mesés pillanat volt, mintha pillangók szálltak volna körülöttünk, és a szívecskék a falon életre keltek volna!

A mai estéből, pedig már csak a vacsora van hátra.

-De ezt egy következő alkalommal elmesélem…

Németh Krisztián (11.A osztály)
Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Szakközépiskolája