Az alábbi idézet Az éhezők viadala című regény utolsó könyvének epilógusából származik. Suzanne Collins amerikai írónő 2008-ban írta meg a könyvet, amely világszerte óriási sikert aratott. Az irodalmi alkotás közel hatvan hétig volt fent a New York Times bestseller-listáján. Mára az USA-ban több mint tízmillió darabot értékesítenek belőle.

A történet azóta trilógiává nőtte ki magát, és természetesen hazánkban és világszerte is megnyerte az olvasók szívét. Bár eredetileg nebulókhoz szól, én bármilyen korosztálynak csak ajánlani tudom, hisz’ ha kicsit jobban az események mögé nézünk, mély, összetett tartalmat és példát láthatunk benne. Az első írásmű a római
gladiátorjátékokra épül, emellett felfedezhető benne még a reality tv-k hatása is. 2009-ben jelent meg a második kötet, Futótűz címmel, 2010-ben pedig a befejező darab, A kiválasztott kiadására is sor került.

A történet szerint egy futurisztikus világba csöppentünk a közel jövőbe. A világot látszólag szétzilálta egy nagyobb háború, és most épp’ csak éledezik. A mai Észak-Amerika helyén áll Panem ország, 12 körzete egy zsarnoki kéz alatt egyesül. A Kapitólium, más néven főváros irányít, és míg ők bőségben úsznak, addig a többi körzet éhezik. Egy ilyen szélső körzetből származik Katniss Everdeen, a történet főhősnője, akinek gondolatain keresztül láthatjuk, ismerhetjük meg ezt az elfajzott, lepusztult jövőképet. Katniss önként fog jelentkezni, kishúga helyett a mű címét adó játékba, az éhezők viadalába. A játék lényege, hogy minden évben minden egyes körzetből egy tizenéves fiú és egy tizenéves lány gondos felkészítés után bekerül egy arénába, ahol aztán életre-halálra kell küzdeniük egymással. Csak egy kerülhet ki élve, épp úgy, mint az ókori római birodalom gladiátorjátékain.

Ahogy akkor, úgy a könyvben is társul a játékhoz nézőközönség. A képzelt média ugyanis mindent, ami a stadionban történik, levetít a tv-benn és ezt az adást minden Panem-lakónak kötelező néznie. A legrosszabb, hogy a vérengzést szórakoztató műsornak szánják.

Az aréna világa sok hátborzongató dolgot tartogat, a leírása választékos és egészen átélhető. Az olvasó mindent lát és érez, még Katniss idegösszeroppanásait is. A főhős végül megmenekül a vele érkező fiúval együtt, ami végül is csak még több bonyodalmat és feszültséget sző a lány és a kormány között. Katniss apró hibája lázadáshoz vezet, így ráerőltetik a fecsegőposzátának, azaz a lázadás vezetőjének a szerepét. A fecsegőposzáta egy fikcionális madár, amely minden hallott hangot, szót vagy dallamot elismétel. A hasonlat azért fontos, mert a fiatal lány is csak az fogja ismételni, amit hallani akarnak tőle.

A könyv nemcsak egy torzult világképet vetít elénk, hanem a régmúltat is feltárja. Rengeteg párhuzam vonható a kitalált történet és az Ókori Róma közé. Az ókori türannisz rendszer megfelelője lehet a könyvbéli zsarnokságnak. Vagy például ilyen párhuzam az ország neve és a húzóágazat: a szórakoztatás kapcsolata is. Merthogy a következő római mondás: Panem et Circenses (Kenyeret és szórakozást) jelentése nagyjából lefedi a sztori alapjait. A nép nyugton él, ha van mit ennie, és van, amivel lekössék a figyelmüket. A históriában megfélemlítésként többször is említik a korábban lázadó 13. körzetet, amelyet felsóztak, hűtlenségük után. Ezt, csakúgy, mint ahogy azt a valóságos legendában, a 3. pun háború végeztével tették a rómaiak Karthágóval. Szintén kapcsolódási pontok a felsorakoztatott nevek, mint pl: Plutarch vagy Seneca, akik a való életben római állampolgárú filozófusok voltak. Ez utóbbit, ahogy a könyvben, úgy a régmúltban is öngyilkosságra kényszeríti a rendszer. De említhetném még a társadalom hasonlóságait is, hisz köztudottan a rómaiak sokszor rendeztek lakomákat, ahol mindent megkóstoltak, majd hányásra ingerelték magukat. Ez a sztoriban is visszaköszön, csak mint egy speciális szer.

A mű olvasása után garantált a katarzis átélése. Ajánlom mindenkinek szíves figyelmébe.

Szalai Szimonetta (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium