A kis Jancsika születése alkalmából meghívták Tündérország lakóit, hogy megnézhessék a babát. A gonosz sárkány is hallott arról, hogy megszületett János fia és, hogy ünnepséget rendeznek a tiszteletére. Jó alkalomnak gondolta ezt az eseményt a gyermek elrablására, hogy cserébe megszerezhesse Tündérországot. Elküldte két boszorkány alattvalóját, hogy rabolják el János fiát. A nagy nyüzsgésben sikerült kicsempészniük Tündérországból a fiút, és seprűiken repülve elmentek Óriásországba, ahol egy hegy titkos tömlöcébe zárták.

Tündérországban mindenki Jancsikát kereste. Nagyon nagy volt a riadalom, Iluska és Jancsi jutalmat ajánlott fel annak, aki megtalálja elveszett gyermeküket. János megkérte a varázslót, hogy nézzen bele a kristálygömbjébe, hátha meglátja hová tűnt gyermeke. A varázsló azt mondta, hogy Óriásország legmagasabb hegyének lábánál, egy tömlöcben tartják fogva. János megköszönte a varázsló segítségét, de nem tudta, hogy mi tévő legyen. Eszébe jut, hogy a bátor magyar vitézek talán tudnak segíteni rajta. Egy postagalambbal levelet küldött a magyar vitézek bölcs vezérének, aki éppen Lengyelországban harcolt.

Teltek-múltak a napok Tündérországban, mindenki nagyon szomorú volt. Egyik este megérkezett a levél a magyar huszároktól, akik elindultak Óriásországba kiszabadítani a kis János vitézt. Nagyon sok katona csatlakozott a vezérhez, mert mindenki nagyon szerette Jánost és Iluskát. Hét nap és hét éjen át lovagoltak mire elérték Óriásország határát. Még egy napba telt mire megtalálták a legmagasabb hegyet ahol Jancsikát fogva tartották. Mivel a sárkány alattvalói nagyon sokan voltak, ezért a vitézek cselhez folyamodtak. Amíg a sereg egyik fele elterelte az ellenség figyelmét, a vezér és három legjobb katonája bementek megküzdeni a sárkánnyal. Bátran harcoltak és sikerült legyőzniük a csúf fenevadat. Addigra a másik csapat is győzedelmeskedett.
 
Tündérországból János három tündért küldött repülő hintóval, hogy hozzák haza a fiát. János a vitézeknek egy zsák aranyat küldött jutalmul, hogy meghálálja segítségüket. Amikor Jancsika hazaért, nagyon nagy volt az öröm, békességben és boldogságban éltek az idő végezetéig.

Elekes Marcell 5.A
Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola,
Petőfi Sándor Székhelyiskola