A film és a könyv azonos tulajdonságai közé tartozik, hogy mindkettő információforrás. Történetet mesélnek el, karaktereket ismerhetünk meg belőlük, olyan helyszíneket mutatnak be, ahol még soha nem jártunk, vagy nem is tehetjük meg, hogy ellátogassunk oda, mivel csak egy képzelt világban játszódik.

Azonban vannak lényeges különbségek is a kettő között. A filmek nem engednek szabad teret a képzeletünknek, hanem behatárolják azt. A könyv ennek az ellentéte. A helyszínt, szereplőket mi képzelhetjük el. Bár az író ismerteti velünk ezeket, de mégis saját gondolataink alapján formálhatjuk. A másik alapvető különbség a terjedelem. Másfél-két-három órába nem fér bele annyi minden, mint két-, három-, négy-, esetleg ötszáz oldalba. Emiatt néhány fontos elem kimaradhat, és egy-egy szereplőt nem ismerhetünk meg olyan részletesen, mint a könyvből. Sőt, ami a könyvben teljesen érthető az olvasó számára, azt a róla készült filmben nem mindig tudják megoldani, hogy a néző számára is érthetővé váljon.

Persze mi lenne velünk a filmek nélkül? Ugyanis a filmeknek is megvan az előnyük. Méghozzá a látványvilág és a zenei aláfestés, ami a könyvből hiányzik. Rengeteget számít az effektek minősége. Főleg a mai technikák mellett, gondoljunk csak a 3D-re, meg a különböző animációkra. Elegendő pénz fejében gyakorlatilag nincs lehetetlen a filmkészítők számára. A legfontosabb azonban, hogy a világ összes pontján ismertté tehetik az adott történetet. 

Így járt a mostanra mindenki által ismert Alkonyat is. Stephenie Meyer regénye Magyarországon gyakorlatilag csak azért terjedhetett el, mert vászonra vitték – legalábbis erre utal az a tény, hogy mindkettő ugyanabban az évben, 2008-ban jelent meg, holott a regényt külföldön már 2005-ben kiadták. De Bridget Jones neve is Renée Zellwegert juttatja először az emberek eszébe, és nem az írónőt, Helen Fieldinget. 

Miért terjed el mégis jobban a film? Nagy szerepe lehet ebben a lustaságnak. Sokak számára egyszerűbb leülni egy kétórás film elé, mint több óra vagy nap alatt elolvasni egy regényt. Meg persze a rengeteg teendő, amit egy átlagembernek el kell végeznie, és sajnos nem jut ideje arra, hogy olvasson. A film elterjedésében fontos szerepet játszik még az is, hogy az ember társas lény, így sokkal inkább megnéz egy filmet a barátaival vagy szerelmével, minthogy egyedül adja át magát az olvasás élvezetének egy szobában ülve.

Viszont többször figyeltem már meg, különösen baráti társaságomban azt, hogy a film megnézése után elolvasta valaki a könyvet is, amelyből a film készült, mert egyszerűen rengeteg jelenet érthetetlen volt számára, vagy egyszerűen csak tetszett neki a film, és így érdekelni kezdte a könyv is.  Velem is előfordult már, nem is olyan régen láttam a moziban a Nyomorultak új, muscial változatát, és nem gondoltam volna, de kezembe vettem a könyvet, mert megfogott a történet. Vagy egy másik lehetőség, amiért veszi a néző a film után a könyv után nyúl, hogy egyszerűen kíváncsi, mi lesz a folytatásban, és nem bírja kivárni azt, hogy a folytatást is vászonra vigyék, amikor a könyv már ott csücsül a boltok polcain. 

Persze előfordult már az is, hogy a mozifilm jobbnak bizonyult a könyvnél. Legalábbis az biztos, hogy híresebb lett, mint maga a könyv. Elmondható ez az 1994-es Forrest Gump filmről. Vajon hány ember tudta, hogy ennek a filmnek az előzménye egy 1985-ben kiadott Winston Groom által írt könyv, melynek címe azonos a filmével?  Vagy említhetném akár a manapság roppant népszerű film-trilógia első részét, Az éhezők viadalát. A film sokkal-sokkal népszerűbb a könyvnél, pedig a Forrest Gumppal ellentétben szerintem a könyv klasszisokkal jobb, mint a film. A filmben messze nem látszik az a kapitalista társadalomkritika, ami a könyv minden egyes szavában benne van, ebből a könyvből készült film pontosan annyi, mint amennyi a legtöbb film, csak egy kis szórakozás.

Zárásképpen én úgy gondolom, hogyha egy könyv és az abból készült film közül kellene választani, akkor én 99%-ban a könyvet választanám. Sokszor ér csalódás a filmek alatt, hogy én nem úgy képzeltem el adott szereplőt, adott jelenetet. A könyvnek a világa sokszor csak az enyém, és ezen a világon én nem szeretek osztozni.