– Zalaegerszeg a hagyományok városa – jelentette ki Gyutai Csaba polgármester. – Most ahol állunk, a skanzenben, a falumúzeumban, ez is azt mutatja, hogy büszkék vagyunk az eleink által létrehozott értékekre, arra a népi kultúrára, ami igazán a miénk, és ennek a kultúrának szerves része volt a zalai fazekasság, ahogyan régen itt a Göcsejben hívták, a gölöncsérek.”

A mesterek határon belülről és kívülről érkeztek, megjelenítve az összmagyarság szinte teljes motívumkincsét. Az egyik standnál egyenesen a XV. századig utazhatott vissza az időben az érdeklődő. Kósa Klára szentendrei keramikusművész azt mondta: „Az érdekelt, hogy honnan vannak azok a motívumok, amiket felhasználnak a fazekasok. És addig mentem vissza, ameddig rájöttem, hogy a középkorban, a paloták művészei csinálták ezeket a motívumokat, csak sokkal bonyolultabban, mint a magyar paraszti fazekasság.”

A szakmai program fontos része a fazekasok versenye. Szombaton pálinkafolyató edényeket kellett készíteni.
– A közönség azért láthatta, hogy egy ilyen nagy edénynél mennyi gondosság, mennyi odafigyelés kell, és milyen sok időbe tart, amíg ezt a nagy edényformát felhúzzák és kikorongozzák – mondta el Skrabut Éva elnök, Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke. – A második nap témája pedig a tál volt, amely megunhatatlan, klasszikus feladat.

Az egyesület képzéseinek köszönhetően Zalaegerszegen egyre töben sajátítják el az agyagművesség fortélyait, így biztosított az utánpótlás.

P.Á./B.P.

Fotó: Seres Péter