Vas megyébe utaztunk. Egy gyönyörű, magánkézben lévő tó partján letelepedtünk. A tó tele van értékes halakkal: ponttyal, csukával, tokhallal. Nem kellett sokáig tétlenül üldögélni, gyakran jelzett kapást az úszó. Ilyenkor gyorsan be kell vágni, azaz felrántani a botot. Az orsóval ezután feltekerjük a zsinórt, és némi szerencse esetén egy hal marad a damil végén.

Horgászengedélyre ezen a tavon is szükség van, de más helyekkel ellentétben itt a gyerekek is horgászhatnak pergető módszerrel. A pergetés lényege, hogy a part közelében folyamatosan húzzuk a csalit az orsóval. Ezt látva a ragadozó hal finom falatot remélve horogra akad. Pergettem én is, és egyszer egy csuka ráharapott a műcsalimra. Rángatni kezdte a zsinórt. Erősen tartottam a botot, és izgatottan segítséget kértem. Unokatestvéremmel sikerült partra szákolni a termetes rablóhalat.

Nagybátyám óvatosan kivette a horgot a szájából. Éles fogai vannak a csukának, nagyon kell vele vigyázni. Lefényképeztük, azután szabadon visszaengedtük a vízbe.

Élvezetes volt a vízparti kaland. Már nagyon várom a következő alkalmat!

Kósi Csongor

3.a osztály

Landorhegyi Általános Iskola, Sportiskola