A több órás út első pihenőhelye Szlovéniában volt, ahol egy kilátóból gyönyörködhettünk az Alpok havas csúcsaiban. Goriziába érkezve izgalommal vártuk az első találkozást olasz vendégfogadóinkkal. Másnap, a családi napon sokunkat vittek el a közeli kisvárosba, Gradoba a tengerparthoz.

A hétfői velencei program volt kirándulásunk legjobb napja. A Szent Márk tér, a Sóhajok hídja, a gondolák -felejthetetlen élmény mindannyiunknak. S még ezt követően az olasz diákokkal eltöltött délután a jesolói tengerparton, ahol kagylógyűjtés közben a „nagyon olasz nyelvórák” alatt még jobban összebarátkoztunk vendégfogadóinkkal.

Másnap Goriziában turistáskodtunk. Megcsodálhattuk a várat és a falai közt rejlő csodálatos hangszereket és berendezési tárgyakat.

Aznap este volt a goriziai zenei fesztivál megnyitója, amelyen mi is felléptünk. Az énekkar nemcsak kórusművekkel, hanem hangszeres darabokkal, szólóénekkel és modern tánccal is színpadra lépett. Óriási sikerünk volt! A közönség minden műsorszámot vastapssal, füttyszóval, éljenzéssel jutalmazott – amolyan olasz módra. Méltán koronázta meg koncertünket, s egyben olaszországi utunk utolsó estéjét ez a felejthetetlen hangulat.

Sajnos másnap már hazafelé indultunk Ausztrián át, ahol egy kis kitérőt tettünk a klagenfurti Minimondus parkba.

Én nagyon jól éreztem magam, és ha jövőre jönnek az olasz diákok, ugyanolyan szeretettel várjuk őket, ahogy ők fogadtak minket.

Zsirai Réka
7. osztályos kórustag
Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és AMI