Hamar megtaláltuk és összeraktuk a segélyhívó telefonszámot. A másik játékban a dobókockáé és az okos fejünké volt a főszerep. Itt kevésbé voltunk szerencsések. A következő és egyben utolsó játék a kockakirakó volt. Óriási szivacskockákból kellett kiraknunk a „halálfejet”, a mérgező anyag szimbólumát. Ez gyorsan és precízen sikerült. Az „építőmesterünk” Csombor volt. Mikor elkészültünk, megszólaltatta a szirénát. Minden jónak indult, de az egyik társunk  azt hitte ,hogy hibás a kirakás, ezért hozzányúlt a kockához. Sajnos ez azzal járt, hogy 20 pontot levontak a csapatunktól a szombathelyiek javára.
   
Emiatt a versenyben nem juthattunk tovább, de a tanár nénik szívében így is mi vagyunk a bajnokok.

Bagó Linett 4.b
Landorhegyi Általános Iskola, Sportiskola 

 Május 4-én voltunk Ausztriában, egy „Safety – Tour” nevű német  nyelvű versenyen.

 Reggel 6:30-kor indultunk volna, ha előbb jött volna a buszunk. Az úton sokat beszélgettünk , Vera néni pedig kikérdezte néhány gyerektől a tudnivalókat.

Mire  Stinatz-ba értünk, szakadt az eső, ezért teremben tartották meg a versenyt. Így az egyik játék el is maradt. Az első feladatban biciklizni kellett. A szombathelyiek ellen játszottunk és nyertünk.

A második feladat egy társasjáték volt, ahol Csenge volt a bábu. Csak egy kérdésre nem tudtuk a választ, mégis  vesztettünk.

A harmadik feladatban kockákból kellett szimbólumokat kirakni. Egy szerencsétlen hiba miatt sok pontot vesztettünk. A játékok után szünet volt, ami alatt táncolhattunk.

Aztán a tanár néniknek kellett dobókockával dobni. Amennyit dobtak, annyi pontot kapott a csapatuk. Ezt követte az eredményhirdetés.

Sajnos nem jutottunk tovább. Ennek ellenére szerintem nagyon jó volt ez a nap.

Gellén Virág  4.b
Landorhegyi Általános Iskola, Sportiskola