A „Megmutatom magam” sorozat legnagyobb nézőszámot vonzó kiállítás megnyitóját már biztosan ő könyvelheti el. És ebben nagy szerepe volt a szervező tanároknak, a közreműködő kollégáknak és az emberekben meglévő elismeréstől áthatott kíváncsiságnak.

Martin eddigi életét, iskolai és művészi munkáját három kisfilm segítségével prezentálták.

Többek között aforizmáival ellátott fotói is sejtették az ő látásmódját. „Szép a világ vagy veszélyes? Vagy mindkettő egyszerre?” írta egyik, a fény és árnyék kettősségét megmutató fotójához. Aforizmáiból már egy vékonyka könyv is kitelne, néhány éve jegyzi le gondolatait, feldolgozatlan feszültségeit, szorongásait.

Pedig az írás-olvasás elsajátítása nem kis feladat volt számára, elevenítette fel a megnyitón Kenéz Andrea igazgató. De megtalálta a módját. Nagyon érdekelte a dinoszauruszok egykori élete, az ezzel kapcsolatos könyveken tanulta meg a betűk sorának kisilabizálását.

(Egy megjegyzés az iskola hozzáállásáról, annak idején megszaporodtak a könyvtárban az őshüllőkről szóló könyvek.) Az iskolától sokat kapott, mint azt életrajzában is megjegyzi: „Megtanítottak embernek lenni, sokat köszönhetek, többet, mint amit visszaadhatok bármikor. Csak azt mondhatom köszönöm, egy jó iskola többet ér minden bizonyítványnál”.

– Nagyon jól érzem magam, nem gondoltam, hogy ilyen boldog leszek. Nagyon szépen megcsinálták a kiállítást, majdnem elsírtam magam. Jó érzés, ahogy nézik – mondja a megnyitón, majd hozzátette csak jó kedvében, tud alkotni.

A vidámság jellemzi az iskolai bábcsoportot is, melynek Martin évekig tagja volt. Ők, valamint az iskola gyermek és felnőtt kórusa is közreműködött az őszinte érdeklődés övezte megnyitón.

Egyelőre kérdés, hol lesz az a következő jó iskola, mely többet ér minden bizonyítványnál?

(Zala-Lap, Bánfi Kati)