A kulturális blokkban a helyi fellépők mellett vendég gyerek szereplőket is láthatott a közönség ének és tánc kategóriákban. Közben a bográcsok mellett tüsténtkedtek (verseny lévén), ahogy lenni szokott főként az erősebb nem képviselői. A gyerek sereg pedig a légvárral kiegészített játszótéren ugrabugrált, sorban állt arcfestésért, fogyasztotta a szokásos nasikat. A lényeg, hogy együtt töltsék a családok az időt, ezzel kovácsolva erősebbé a közösséget, teljesen megvalósult.

A főzőverseny zsűri elnöke, dr. Gyimesiné dr. Papp Malvina elismerő szavakkal szólt mind a hangulatról, mind az ételekről, a csapatok lelkes hozzáállásáról. Dicsérte a gyerekek által készített palacsintát, melyet házi eperrel körítettek (feltűnően sokszor kóstolták a bírák).

Ugyancsak méltatta a győztes polgárőr csapat főztjét, melyet házilag termesztett, erdőn gyűjtött alapanyagokból készítettek. Nem csoda így hát, hogy a barátokkal kiegészült polgárőrök ismét elnyerték a fődíjat, a nagy vándor fakanalat, mely eddig minden évben hozzájuk került.

Mint azt a csapat szószólója, Pődör Róbert elmondta, nem kis háttér munka van az elismerés mögött. Már egy évre előre terveznek, alapanyagot termesztenek, gyűjtenek, szárítanak, az idősektől receptet gyűjtenek, hogy minél különlegesebb étellel állhassanak elő.

Az idén Herány tokány volt náluk a menü sampion gombával és vargányával (szintén feltűnően sokszor kóstolta a zsűri). A közönség viszont rendre visszajárt a „szomszéd váriak”, a besenyőiek kemencében sült kenyerére, melyet zsírosan, kovászos uborkával, hagymával kínáltak.

A versenyben egyébként ők körömpörkölttel neveztek és nyertek. De visszavágóra hamarosan, a májusfa kitáncoláson adnak lehetőséget a botfaiaknak.

A programok végén mindenkit megvendégeltek a házigazdák, este pedig nem maradt el a tánc.

A sportnap futóversennyel indult, majd futballmérkőzések zajlottak utánpótlás és serdülő korcsoportban. Délután a hölgyek is rúgták a bőrt, illetve a kézilabda csapat sikerének lehetett szorítani.

(Zala-Lap, Bánfi Kati)