Időközben érdeklődés hiányában a minisztérium lemondta az utat, de mi úgy gondoltuk, mivel megfelelően előkészítettük az utazást, megrendeltük a repülőjegyeket, hogy megkérjük a Pekingi Magyar Nagykövetséget és az ottani ITD Hungary vezetőjét, Wolf Csabát, támogassák az utunk megszervezését. Ez megtörtént, így sikerült egy nagyon színvonalas háromnapos programsorozatot összeállítaniuk.

– Merre jártak, kikkel találkoztak?
– Egy napot töltöttünk Pekingben, találkoztunk az ottani befektetés-ösztönző iroda vezérigazgató-helyettesével, majd a Kínai Népköztársaság leendő európai befektetés-ösztönző irodájának vezetőjével, ez az iroda idén januárban Budapesten fog megnyílni.

Megismerkedtünk a tengerentúli befektetési hivatal főtitkárával és munkatársaival is, valamint a legnevesebb pekingi egyetem gépészmérnöki karának vezetőjével. Két napig voltunk a hatmilliós Chongqing-ban, ez a város Kína egyik legnagyobb gépipari, járműipari központja: 1,5 millió személyautót gyártanak évente, valamint 500 ezer teherautót és 10 millió motorkerékpárt.

A város és a tartomány külkereskedelmi szervezetének, és befektetési alapjának vezetőjével találkoztunk és Chongqing város legnagyobb kerületének alpolgármesterével. Vendéglátóink elvittek bennünket a város műszaki egyetemére, ahol a gépészeti kar dékánjával találkoztunk.

– Milyen lehetőségei lehetnek Zalaegerszegnek?
– A tárgyalások során igyekeztünk bemutatni a zalai megyeszékhely adottságait és befektetési lehetőségeit. Mivel Chongqing város Kína legdinamikusabban fejlődő járműipari és gépipari központja, az esetleges együttműködés elsősorban ezekben, a szektorokban képzelhető el. Magyarország rövidesen konzulátust nyit a kínai városban, és ezt előkészítendő jött egy küldöttség Budapestre.

Sikerült elérnünk, hogy ez a delegáció egy napot tölthetett Zalaegerszegen a közelmúltban, és saját szemükkel meggyőződhettek városunk befektetési lehetőségeiről. Várhatóan február végén sorra kerülő Kínai-Magyar Gazdasági Vegyes Bizottság – Chongqing város kérésére – tárgyalni fogja a zalaegerszegi projektjavaslatokat – mondja Gyutai Csaba.

Végül elmondta még: kedves, barátságos vendéglátásban volt részük. A gazdasági kérdések mellett szóba kerültek a két ország történelmi hagyományai is. Az egyik beszélgetés alkalmával szóba hozták a „kínai-magyar rokoni kapcsolatot” is, mondván élnek az országban az újgurok (innen a rokonság). „Tudjuk, hogy önök hunok, Ázsiából származnak, csak önök nyugatra mentek, mi pedig itt maradtunk”- magyarázta az egyik vendéglátó.

(Zala-Lap, V. Zs.)