Zalaegerszeg polgármestere elmondta: a kormány érdemben nem tárgyalt a hét önkormányzati szövetséggel a költségvetési koncepció készítése során, és a véleményüket sem kérték ki. Mint fogalmazott, az önkormányzat nem a közigazgatást jelenti, nem egy misztikus valami, a tervezett elvonások az élet minden területén – egészségügy, oktatás, városüzemelés, sport – érzékelhetően lesznek.

Párthovatartozástól függetlenül nem tudják az önkormányzatok feldolgozni a brutális támogatáscsökkentéseket, melyek a megyei önkormányzatok szövetségének számításai szerint meghaladják a 162 milliárd forintot, tette hozzá dr. Gyimesi Endre. Példaként említette a közoktatási normatíva csökkentését, a szociális és gyermekvédelmi, a kulturális, és a sporttámogatások jelentős elvonását.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legelesettebb rétegek egyesületeinek (vakok és gyengén látók, siketek és nagyot hallók, mozgáskorlátozottak) a támogatás megvonása is elfogadhatatlan. Utalt az ÁSZ jelentésre, amely hiányolja a központi költségvetés tervezet háttérszámításait.

Mint Zalaegerszeg országgyűlési képviselője a múlt héten felszólalt a parlamentben bírálva a büdzsének az önkormányzatokra, a kultúrára és a közgyűjteményekre vonatkozó fejezeteit. Mint mondta, arra kéri a zalai országgyűlési képviselőket, hogy saját településük érdekében ne fogadják el a jövő évi költségvetést.

Gyutai Csaba szerint a költségvetés legnagyobb vesztese az oktatás, a tavalyi évhez képest 467 millió forinttal kap kevesebbet Zalaegerszeg. Komoly veszteség éri az óvodákat, a kéttannyelvű (ennek támogatását meg is szüntetnék) és a 13. évfolyamos képzést, e területeken mintegy 120 millió forinttal jutna kevesebb.

Kiemelte az alpolgármester a színház támogatását is, a számítások szerint a Hevesi Sándor Színház mintegy 60 millió forinttal kapna kevesebbet. Számításaik szerint több mint 639 millió forinttal csökken a városba érkező központi forrás. Mint fogalmazott, nem érti, ha az ország gazdasági teljesítménye 6 százalékkal csökken, miért kell több mint 15 százalékos csökkenéssel sújtani az oktatási szférát.

Rigó Csaba arról beszélt, hogy jövőre csak az uniós források maradnak, a hazai forrásokból nem indulnak fejlesztések. A jövő évi büdzsé így pofon a gazdaság szereplőinek is. A gazdasági bizottság elnöke szerint, akik a költségvetést készítették, nem volt erkölcsi alapjuk ehhez, mert miközben az állami vállalatoknál szórják a százmilliókat végkielégítésekre, addig az önkormányzatoknál szigorítanak és elvonnak.

 „Nem a válság túlélésében segítenek, hanem nehezítik a gazdaság szereplőinek az életét, belehajszolva az önkormányzatokat a minél nagyobb adósságállományba.” Utalt arra, hogy 2009. első negyedévében 1038 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek a helyhatóságok, ebből 20-25 százalék, működési hitel. Szerencsére ez utóbbival Zalaegerszeg még nem rendelkezik.

(Zala-Lap, V. Zs.)