A zalaegerszegi főiskolák kollégiumi ellátottsága viszonylag jónak mondható az országos adatokkal összevetve. A BGF-nek és a BME-nen 440, a PTE-nek 227 férőhelye van a városban. Elkezdődött továbbá a TIOP pályázat keretein belül egy 622 millió Forintos fejlesztés, melynek során információtechnológiai és gazdasági informatikai tudáscentrum létesül majd.

Dr. Tóth József a BGF- PSZF Kar Zalaegerszegi Intézetének igazgatója elmondta: hogy iskolájukban a felvett összhallgatói létszám a tavalyi évhez viszonyítva mérsékelt emelkedést mutat, ám az a felsőfokú szakképzés irányába tolódott el.

Egyre népszerűbbek például a banki szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, vagy a kereskedelmi szakmenedzser képzések. A BSc képzés továbbra is pénzügy és számvitel valamint gazdálkodás és menedzsment szakokon folyik. A felvett hallgatók 66 százaléka Zala megyei és az első évfolyamosok 40 százaléka rendelkezik már nyelvvizsgával.

Zsigmond Edit, a PTE Egészségtudományi Kar helyi képzési központjának igazgatója nem szolgált ilyen jó hírekkel. Náluk ugyanis a tavalyi évhez képest kevesebb hallgatót tudtak beiskolázni. Egyedül az egészségügyi szervező szak nappali tagozatán volt siker, itt valamennyi meghirdetett hely betöltésre került.

A gyógytornász szakirány esetében viszont a meghirdetett 65 helyre mindössze 17 diákot tudtak felvenni. A problémát az igazgató szerint az új ponthatárok, és az országos intézmények vidéket sértő intézkedései okozzák. Magyarországon 7 intézményben folyik gyógytornászképzés.

Eddig ezekben összesen 600 főt tudtak beiskolázni, ám a létszám a felére csökkent, így most csak 300 diák osztozik a 7 helyen. A ponthatárok ráadásul emelkedtek; a kapacitás nagy részét ezért elvitte Budapest. Egyértelmű tehát a főváros-vidék aránytalansága. Ezzel a sajtótájékoztató többi résztvevője is egyetértett.

Tóth József szerint például a magas pontszámok a pénzügyi gondokkal küszködő családok lehetőségeit csökkentik, hiszen ők nem tudják annyi plusz órára járatni gyermekeiket, mint a tehetősebb szülők. Mindez indokolttá tenné az úgynevezett regionális (térségi) pontok felvételi rendszerbe illesztését.

Dr. Németh Árpád a BME Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának igazgatója úgy látja, hogy intézményükben minden feltétel adott ahhoz, hogy a megszokott színvonalon folyjon az oktatás.

Érdekességképpen elmondta, hogy náluk kuriózum a nő hallgató, ám örömükre a felvételizettek közül a legmagasabb pontszámot épp egy hölgy érte el. Az új pontozási rendszerrel kapcsolatban a BME-én is az tapasztalható, hogy a kialakult helyzet az anyaintézményeknek és a nagy, nyüzsgő egyetemi központoknak kedvez. Szakmailag viszont sokszor éppen egy-egy vidéki központban tudnak jobb körülményeket biztosítani. Immár a zalaegerszegi felsőoktatás része a pécsi egyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara is.

Az itteni kihelyezett tagozat vezetője dr. Borosán Gyula elmondta, hogy egy tavalyi szándék vált valóra. 27 fővel elindulhatott a városban a költségtérítéses, levelező tagozatos andragógia képzés. A távlati tervek között szerepel, hogy a következő évektől nappali tagozaton s megkezdődhessen az oktatás.

(Zala-Lap, – pet -)