– Az önkormányzati szférában már nincsenek jelentős tartalékok, nem véletlen, hogy a legutóbbi, önkormányzatokat érintő negatív változások miatt mind a hét önkormányzati szövetség tiltakozott – mondja dr. Gyimesi Endre.

– Minden központi elvonás a járda- és útépítésektől, az egészségügyi alapszolgáltatásoktól, az intézményektől veszi el a pénzt, hiszen az önkormányzatok helyben szinte minden közszolgáltatásért felelősek. A megyei jogú városoknál már most is nagy az eladósodottság, a régióban ez alól csak Győr és Zalaegerszeg kivétel.

– Hogyan érinti az áfaváltozás Zalaegerszeget? Tudnak már pontos számokat?
– Minden önkormányzatot nagyon rosszul érint. A városok nagyságától függ, hogy hány százmillió mínuszt jelent. Debrecenben 1,3 milliárdot, nálunk 270-300 milliót. Úgy is fogalmazhatnék, hogy esetünkben ez az összeg egy nagyobb beruházás költsége.

Hozzáteszem, a különböző, folyamatban lévő pályázati pénzeket is érinti az öt százalékos áfaemelkedés. Az önkormányzatok ugyanis nem áfa-visszaigénylők. Ezt a közel 300 millió forintot a fejlesztések és működés költségeinek csökkentésével tudjuk kigazdálkodni. Az első félév végére a tervezett 472 millió forint működési hitel felét ledolgoztuk, de hiába tartalékoltunk, az áfaemeléssel ott tartunk, mint amikor az év elején elfogadtuk a költségvetésünket.

Ettől függetlenül mindent elkövetünk, hogy az idén is működési hitel felvétele nélkül zárjuk az évet. Gondot jelent még, hogy az előre eltervezett ingatlaneladásból származó bevétel sem realizálódik, mivel pang az ingatlanpiac. Azt sem tudjuk felmérni, hogy az iparűzésiadó-bevételünk mennyivel csökken.

– Milyen változás várható, hogy ezt az adót a jövőben az önkormányzatok helyett az APEH szedi be?
– Ez a lépés felháborító, és bizonytalanságot szül. A kormány észérvekkel nem is tudta megmagyarázni. Mert azt, hogy az APEH riasztóbb, jobban félnek tőle, ezért biztosan jobb lesz a fizetési morál, vitatom. A város az iparűzési adót rendesen beszedte, tudtuk, mikor számíthatunk a pénzre. Most sok mindent nem tudunk még.

Az önkormányzatok különböző adórendeleteket hoztak az iparűzési adóval kapcsolatban, Zala megyében 157 féle rendszert kell átvennie az adóhatóságnak. Emellett minden hivatalban embereket kellene elbocsátani az adóosztályokról. A bizonytalanságot az is jelenti, hogy az új kormány minden bizonnyal megszünteti ezt a rendelkezést, tehát elképzelhető, hogy az önkormányzatok kivárnak az elbocsátásokkal kapcsolatban.

– A vagyonadó fizetése a zalaegerszegiek hány százalékát érintheti? Van egyáltalán valamiféle nyilvántartása a városnak?
– Eddig Zalaegerszegen egyetlen adó sem sújtotta a lakosságot. Nem vezettünk be építményadót és kommunális adót sem, amire lett volna lehetőségünk az elmúlt évtizedben. Olyan nyilvántartásunk sincsen, ami alapján szedhetnénk a vagyonadót. Mi csak a vállalkozók helyi iparűzési adóját vetettük ki. Nem tudom, milyen végrehajtási utasítás alapján, hogyan fogják beszedni ezt az új adónemet, amit nem az önkormányzatok kapnak, hanem a központi költségvetés.

Véleményem szerint sokkal alaposabb előkészítést igényelt volna ennek az adónak a bevezetése, hiszen a magyar emberek többségének a háza, a lakása a vagyona, amit nem szabadna megadóztatni. Szerintem az egerszegiek közel kétharmadát nem is érinti, de pontosan a végleges szabályozás elemzése után tudjuk megmondani, hányan fizetnek majd vagyonadót a zalai megyeszékhelyen.

(Zala-Lap, V. Zs.)