A hősök kertjében tartott városi megemlékezésen idézte fel mindezt Sümegi László önkormányzati képviselő, aki arról is beszélt, hogy a második világháború után a kommunizmus évtizedeiben nem volt szabad beszélni az elesettekről, az ismert és ismeretlen hősök százezreiről. Csak a rendszerváltozást követően nyerhette vissza eredeti jelentését a hősök napja, melyet 2001-ben foglaltak ismét törvénybe.

– A hősök napja üzenet a hazaszeretetről, a szülőföld szeretetéről. Ezért lenne fontos a haza, a közvetlen szülőföld históriájának jobb megismerésére tanítani gyermekeinket.

Vajon tudják-e, tudjuk-e: Zalában minden történelmi korban helyt álltak az itt élők: 1664-ben Pölöskénél megállították a törököket; a Rákóczi szabadságharc egyik legvéresebb csatáját Gősfánál vívták; a 48-as szabadságharcban a zalai 47. honvédzászlóalj szabadította fel Kanizsát Jellasics serege alól – sorolta a történelmi eseményeket.

– Ismerni kell tehát a múltat, hogy büszkék lehessünk magyarságunkra, és akkor nem kell senki előtt fejet hajtani – hangoztatta végezetül.

A megemlékezésen a város nevében koszorúzott Sümegi László és Velkey Péter, a művelődési és sportosztály vezetője. Az emlékműnél katonai, védelmi és társadalmi szervezetek képviselői is elhelyezték a kegyelet és tisztelet virágait.

(Zala-Lap, A. L., Z. A.)