A márciusi közgyűlésen a képviselők elé kerül a következő hat évre szóló közoktatási koncepció és egy előterjesztés a TISZK munkájának érzékelhetővé, hatékonnyá alakítási lehetőségeiről is. Ez utóbbi közhasznú szervezet azért jött létre évekkel ezelőtt, hogy segítse a szakképzési szerkezet korszerűsítését, a költséghatékony szakképzés kialakítását és a munkaerőpiaccal való összehangolását.

– Miért nem hozza a TISZK a várt eredményt? – teszik fel sokan a kérdést, hozzátéve, nem is biztos, hogy a gondok egyedüli forrása a központi képzőhely. Hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten?
– Sokszereplős és összehangolt döntést igényel bármiféle változtatás. A TISZK-hez Zalában nyolc iskola tartozik, amelyeket három önkormányzat (megyei, keszthelyi, zalaegerszegi) mint fenntartó működtet. Először is a beiskolázások összehangolására lenne szükség, a párhuzamos képzések minimalizálására a TISZK intézményei között és egy helyre koncentrált megszervezésére.

Azért nehéz ezt megvalósítani, mert az önkormányzatok sem mindig tudnak lemondani bizonyos helyzetekben az érdekeikről, a már hagyományos szakképzési feladatellátásukról, márpedig közös gondolkozás alapján a közös érdekek megtalálására és képviseletére lenne most igazán szükség.

Ésszerűsíteni kellene a szakképzés-szervezési társaság működését, figyelembe véve az önkormányzati érdekek mellett természetesen a munkáltatói igényeket is. A szakmacsoportok koncentrált képzésével erősödne a gépipari képzés is – fogalmaz Velkey Péter, és hozzáteszi: A jelenlegi helyzeten csak a már említett közös gondolkodással és az erre épülő határozott döntésekkel lehet változtatni.

– Néhány éve rendszeresek a találkozások a helyi gépipari cégek vezetőivel, így jól ismerik a munkáltatók aktuális igényeit a munkaerőképzés terén, és ők is tisztában vannak a szakképzési rendszer működésének nehézségeivel. Hol lát kiutat?
– A szakképzés rendszere nem jó, ezt már szinte mindenki mondja, de mi nem tudunk ezen változtatni, hiszen országos jogszabályi keretek alapján működik a rendszer. Ahhoz, hogy valaki szakmunkás-bizonyítványt kapjon, minimum öt évig kell szakképző iskolába járnia. Az első két évben csak közismereti tárgyakat tanulnak, majd a következő három évben kezdik a választott szakmát tanulni.

Ha valaki érettségihez kötött szakmát akar szerezni, akkor akár hat-hét évet is el kell az iskolában töltenie. Amíg ez a rendszer fennáll, nagyon nehéz rugalmasan kielégíteni a munkaerőpiac igényeit, hiszen a beiskolázástól kezdve eltelik öt-hét év a kibocsátásig, így a nagyobb cégek inkább keresik az olcsóbb, gyorsabb és rugalmasabb felnőttképzési lehetőségeket. Szerintem a TISZK-nek kellene a felnőttképzések piacán a vezető szerepet elérni.

A szakképzési nehézségek ellenére mégis optimista vagyok, és a szülőket is arra kérem, hogy a gyermekeiket (a jó tanulókat is) próbálják meg a szakképző intézmények felé terelni. A szakmai viták eredménye olyan szakképzési rendszer lesz, ami olyan szakmák irányába tereli a diákokat, és olyan tudást nyújt nekik, hogy nagyobb számban el tudnak majd helyezkedni a munkaerőpiacon.

Természetesen a jelenlegi gazdasági válság utáni időszakra kell már most koncentrálnunk. Ezért is tervezi az önkormányzat akár már 2009 szeptemberétől egy szakképzési ösztöndíjrendszer bevezetését, amiért érdemes lesz egy jó szakképző iskolába jelentkezni, és olyan szakma tanulását választani, amit ösztönöz a város önkormányzata is.

– Mennyi pénzzel járhat a tervezett szakképzési ösztöndíj?
– A tervezet szerint a legalacsonyabb ösztöndíj havi 6 ezer forint lehet, egy 4-4,5-ös átlagnál havonta 15 ezer forintot kaphat egy diák, míg egy kitűnő tanuló akár 20 ezer forint havi ösztöndíjat is kaphat, s a jobb tanulásra ösztönzés érdekében a 2,5 alatti tanulmányi átlagnál ösztöndíj nem kapható.

Hozzátenném: nem véletlen, hogy szorgalmazzuk az üzemlátogatások szervezését. Azt szeretnénk, ha látnák a fiatalok és a szülők is, hogy a gépipari szakmákban dolgozók munkakörülményei már teljesen mások, mint évtizedekkel ezelőtt. Többek között számítógépes rendszer várja a legtöbb helyen a fiatalokat…

(Zala-Lap, Vadas Zsuzsa)