– A városrehabilitáció ezt megelőzően a Városfejlesztő Zrt. feladatkörébe tartozott. Mi indokolta a változtatást, egyáltalán: miért nem a hivatal égisze alatt végzik e fontos feladat koordinálását?
– Szívem szerint magam is a polgármesteri hivatal egy önálló egységeként tudnám elképzelni ezt a szervezetet, már csak azért is, mert korábban a Városfejlesztési és Tervezési Osztály volt, amely a projektet előkészítette – mondta Sziráki István, aki 2011 májusáig kapott megbízást a feladat elvégzésére.

– A miértre azonban az uniós szabályozásban keresendő a válasz: egy ilyen kiemelt terület esetében ugyanis elvárás, hogy a folyamatok ellenőrizhetősége miatt önálló cég foglalkozzon a projekttel. A most megalakuló cég az elvárásoknak megfelelően egy nonprofit szervezet lesz, míg a Városfejlesztő Zrt. továbbra is kifejezetten nyereségorientált vállalkozás marad. Ez a jövőre nézve is meghatározó különbség lesz a két szervezet között.

– A „kiszervezés” a jogkörökben milyen változást hoz?
– Előkészítés alatt van egy, a Városfejlesztő Zrt.-vel korábban megkötött együttműködési megállapodáshoz hasonló tervezet, amely a kft. és a hivatal közötti feladatok egyértelmű elhatárolását szabályozza. Ez alapján már látszik, hogy a megvalósítás 900 millió forint támogatást élvező első ütemét még nagyobb hányadban a hivatal bonyolítja – tekintettel arra, hogy a források a hivatal költségvetésében állnak rendelkezésre -, az 1,3 milliárd forintos támogatással járó második ütem viszont már teljes mértékben a kft. hatáskörébe tartozik majd.

– A már korábban megfogalmazott városrehabilitációs program egyik fő célkitűzése az egykori, piac területéhez köthető belváros megújítása és összekapcsolása a mostani városközponttal. Milyen lépéseket tett eddig a város? 
– Az ilyen jellegű önkormányzati fejlesztéseknek két alappillére van: az egyik az ingatlanszerzés, a másik pedig az adott terület közlekedésszervezése. Tudván, hogy az önkormányzat csak akkor tud lépni ebben a kérdésben, ha bizonyos ingatlanmennyiség birtokában van, már közel tíz éve foglalkozik volt osztályom ezzel a kérdéssel. Ugyan a magas ingatlanárak időszakában korlátozottak voltak a város lehetőségei, az említett időszakban mintegy 100 millió forint értékben történt vásárlás.

A városrehabilitációra kiírt pályázat összeállítása részünkről tehát egy korábban már megindított városi folyamat újragondolását jelentette. Külön esélyt adott a Rákóczi út és a Zala között fekvő térségnek a vasúti sínek áthelyezése, melynek köszönhetően elérhető cél lett immár, hogy a középkori városközpont helyén egy új városközpontot hozzunk létre, amely szervesen kapcsolódna az újkori zalaegerszegi városközponthoz.

A vasúti nyomvonalon épülő belső elkerülő útszakasz a terveink szerint előbb a Kazinczy tér forgalomcsökkentését, majd később a teljes megszüntetését teszi lehetővé. Egy 10-15 éves folyamat elindítása előtt állunk, amely – reményeink szerint – elindítja majd a térség fejlődését. Az erre előirányzott 2,2 milliárd forint pályázati pénz a saját erővel, valamint a magántőkével együtt mintegy 4 milliárd forintra egészül ki.

– Említette az ingatlanvásárlást. Ennek az összegnek mekkora hányadát fordíthatják területvásárlásra?
– A jövőben további mintegy 100 millió forint fordítható erre a célra. Fontos, hogy az adott területen csak egybefüggő ingatlanokat tudunk megvenni, vagyis ha egy tulajdonos is meghátrál, vagy kevesli a felkínált összeget, az az összes többi tulajdonosra is kihat. Ebben az esetben az akcióterületen belül más telkeken fogunk fejleszteni.

– Mitől kap városközponti jelleget a fejlesztés középpontjában álló Piac tér?
– Jelenleg a piacot bizonyos napokon zsúfoltság jellemzi, ezenkívül viszont gyakorlatilag egy lelket sem látni itt. Ebből az élhetetlen, nem jól működő, alkalmanként zöldségespultokkal és ruhássátrakkal tarkított piacból egy több lábon álló kereskedelmi központot tervezünk létrehozni.

Ennek egyik legfontosabb eleme egy szolgáltató iroda megépítése lenne, ahol a város összes szolgáltatója elhelyezést nyerne – a temetkezéstől az áramszolgáltatóig. Vélhetően a város kereskedőit, szolgáltatóit is megmozgatja ez a lehetőség ebben a majdan építészetileg is igényes környezetben, hiszen az emberek ügyintézés közben vásárolnak, vagy épp beülnek ebédelni, kávézni. A látogatottságon ugyanakkor javítana az is, ha kulturális területen is sikerülne kitörési pontokat találni.

– A már napvilágot látott tervek másik fő eleme egy mélygarázs építése. Nincs ennek kockázata, ismerve a már megépült parkolóház kihasználtságát?
– Nem gondolom, hogy egy európai színvonalú város frekventált részén a felszínen kellene maradniuk az autóknak. Olyan parkolási rendet kell itt kialakítani, hogy a használata megkerülhetetlen legyen. A projekt első elemeként tervezzük megépíteni a 70 autó befogadására alkalmas mélyparkolót, amely egyúttal rendet tenne a területen, és segítené a folyamatok hatékonyságát.

– A pénzügyi válság, a pályázati pénzek esetleges csúszása mennyire befolyásolják a program megvalósulását?
– Nekünk, városfejlesztéssel foglalkozó, 10-15 év távlatában gondolkodó szakembereknek – nem elveszítve a realitásérzékünket – mindig optimistáknak kell lennünk egy-egy projekt megvalósulását illetően. Abból a nehéz helyzetből, ahol országunk van, csak optimista szemlélettel van esélyünk elmozdulni. Az oldalt írta

(Zala-Lap, Pánczél Petra és Seres Péter)