A különböző iskolatípusokban az arányok eltérőek – a gimnáziumokban magasabb, a szakképző intézményekben alacsonyabb a zalaegerszegi tanulók száma – összességében, mégis az állapítható meg, hogy a középfokú oktatást igénybe vevők közel kétharmada nem zalaegerszegi lakos. A jövő évben elfogadásra kerülő, és 2015-ig szóló oktatási fejlesztési terv véglegesítésekor át kell gondolni, hogy Zalaegerszeg önkormányzata a jelenlegi mértékben teret kíván-e adni a vidéki tanulóknak.

A közoktatási, intézményhálózati fejlesztési terv elképzelései volt napirenden, és ennek keretében a 2009/2010-es tanévben indítható osztályok számáról döntött legutóbbi ülésén a zalai megyeszékhely közgyűlése. Az előterjesztés szerint a keretszámok meghatározásakor az önkormányzat nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az iskolák által készített intézményi beiskolázási tervek bizonyos fokú egyoldalúságot mutatnak, hiszen azokban, érthető módon az intézményvezetés, illetve a tantestületek szándéka tükröződik.

Az iskolák igényeinek kizárólagos elfogadása azonban az intézmények képzési szerkezetének változatlanul hagyását, és ezzel a város középfokú képzési struktúrájának bebetonozását vonhatja maga után. A szakképzés és a munkaerőpiac jelenlegi helyzetét, kapcsolatát tekintve azonban ezen a gyakorlaton változtatni kell. Ennek jelei már most megmutatkoznak. A szakképzés fejlesztési irányait leginkább befolyásolja a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok működése. A jövő tanévtől döntései befolyásolhatják az egyes szakmák indítását.

A „kiemelten támogatott” szakmák – elsősorban a régióban lefolytatott felmérések alapján – a hiányszakmák, amit vár a munkaerőpiac. Egyébként a támogatások, vagy nem támogatások nem jelentenek mást, mint azt, hogy a nem támogatott szakmák esetében is jogosultak a fenntartók a normatívák lehívására, csak ezen, szakmákra vonatkozóan nem fogadhatnak fejlesztési támogatásokat, illetve a decentralizált pályázati forrásokra nem tarthatnak igényt.

Zalaegerszegen 2008. szeptember 1-jén az alábbi középiskolai osztályok indultak: 12 gimnáziumi osztály 377 tanulóval. A szakközépiskolákban összesen 22 osztály indult 690 tanulóval, míg 12 szakiskolai osztályban összesen 308 diák kezdte meg tanulmányait. Mindez annyit jelent, hogy Zalaegerszegen a tanulók 28 százaléka gimnazista, 51 százaléka szakközépiskolás, 21 százaléka, pedig szakiskolás.

Nagyobb átrendeződés nem mutatható ki, a Páterdombi Szakképző Iskola – érdeklődés hiányában – nem tudta beindítani az élelmiszeripari és a környezetvédelmi szakmacsoportban a szakközépiskolai képzést. A Ganz-Munkácsy a szakiskola könnyűipari szakmacsoportjába nem tudott beiskolázni.

Mi várható jövőre a középiskolai beiskolázás terén? A képviselők elé letett előterjesztés szerint a középfokú képzés szerkezetén belül egyelőre célszerű megtartani a gimnáziumi oktatás jelenlegi arányát, miután a gimnáziumi képzés nagyságrendje Zalaegerszegen az országos átlag alatt marad. A 2009/2010-es tanévtől indokolt a Kölcsey-gimnáziumban a 4 évfolyamos képzés újraindítása, valamint a művészeti képzés megőrzése érdekében az Ady-iskola felmenő 9. évfolyamára kívülről jelentkező tanulók felvétele.

A Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközép-és Szakiskolában a következő tanévtől kezdődően a pedagógiai szakirányú osztályt a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő osztályként indítsa el az intézmény. A Ganz-Munkácsy képzési profiljában, pedig a gépészeti és elektronikai képzési irányokat kell erőltetni.

A Páterdombi Szakképző Iskolában például a kiemelten támogatott szakképzés a következő: bolti eladó, szakács, pincér, pék, húsipari termékgyártó, mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó. A Deák-Széchenyiben többek között a bútorasztalos, épületasztalos, ápoló, ápolási asszisztens, festő, mázoló, tapétázó, ács, állványozó, kőműves, villanyszerelő.

A nem támogatott szakképzés a városban többek között a környezetvédelmi technikus, fodrász, mérnökasszisztens a Ganz-Munkácsyban, míg a Páterdombi Szakképző Iskolában a marketing és reklámügyintéző, irodai asszisztens, ügyfélszolgálati asszisztens, protokoll és utazási ügyintéző, idegenvezető, sütő- és cukrászipari technikus. (Zala-Lap Kft., V. Zs.)