– A tervtanács kiemelt figyelmet fordít a belváros arculatára, ahol a családi házakat most egyre inkább a többszintes épületek váltják fel. Építész szemmel ez a folyamat jó iránynak számít? – kérdeztük Bertók Sándor főépítészt, a tervtanács elnökét.
– A területek intenzív beépítését a drága belvárosi telkek minél gazdaságosabb hasznosítása indokolja, ami önmagában nem lenne baj. A gond ott jelentkezik, hogy a társasházak megjelenésével mit sem változik a korábbi utcaszerkezet, minek következtében például parkolási problémákkal küzdenek lakók és üzlettulajdonosok egyaránt.

A tervtanács ezekre az előre látható problémákra hívja fel a figyelmet, még ha ezt sokan akadékoskodásként fogják is fel. Nem csak építészeti oldalról fogalmazunk meg tehát kritikát, az élhetőség vizsgálata ugyanilyen fontos szempont.

– Önök tanácsot adnak vagy utasítanak?
– A törvény szerinti véleményezési szempontok szerint vizsgáljuk a terveket, s mondjuk meg azokról, hogy támogatjuk, átdolgozásra javasoljuk vagy nem támogatjuk. A tervtanács hatáskörét jól mutatja, hogy az általa előírtak be nem tartása miatt utasíthat el építési engedélyt az építési hatóság. Sajnos, volt is már erre példa.

– Mondana néhány konkrét esetet, milyen tipikus hibák merültek fel eddig?
– Egy belvárosi épület tervezése volt talán a legkirívóbb példa a tanács működése alatt, ahol a terveket az épület léptéke, architektúrája miatt kellett elutasítanunk. Minden előírásnak megfelelt ugyan az épület, a kor szellemének azonban nem. Vagy például nemrég véleményeztük egy szálloda terveit, ahol a homlokzati rajzok szépek voltak, funkcionális oldalról viszont már komoly hibák merültek fel.

A tervtanács – bár ez első látásra nem így tűnik – tulajdonképpen a beruházónak kíván segíteni azzal, hogy üzemeltetési szempontokat is felvet a bírálatkor. Mindössze két éve működik a tervtanács, így az általunk mutatott irány, ha csak a jövőben is, de jól körvonalazható lesz. Ugyanakkor már most is érezhető és várhatóan később sem tudjuk elkerülni, hogy egyes építkezéseket a laikusok ne kérjenek rajtunk számon.

Ezek között lesz várhatóan a Centrum tér beépítése, ahol szándékosan nem század eleji stílusban fog odaépülni az épületegyüttes. De a városvédők – hasonló okokra hivatkozva – már jelezték kifogásukat a Bárány melletti építkezés kapcsán is. Mi erre azt mondjuk: nem igaz, hogy 200 év alatt nem fejlődött az építészet. Emellett nyilvánvaló, hogy a környezetben található épületekkel nem szabad „konkurálni”, a beágyazottságot biztosítani kell.

– A bevásárlóközpontok építése szintén a tervtanács hatáskörébe tartozik…
– Mi is úgy gondoltuk, míg szembe nem kerültünk a Zalahús területén végbemenő beruházások kapcsán egy olyan projekttel, amelybe nem kaptunk beleszólást. Mivel a terület meghaladja a 20 ezer négyzetmétert, az építkezés tervei a Központi Tervtanács elé kerültek, itt viszont a város nem tudta érvényesíteni elképzeléseit.

Nem mellesleg ezen az ülésen hat – hasonló, az ország egyéb pontjain épülő bevásárlókomplexummal kapcsolatos – témát tárgyaltak. Az Aldi és a Decathlon mögötti területen már érvényes építési engedéllyel rendelkezik a beruházó, miközben egyetlen üzleti tevékenység neve eddig még nem hangzott el. Mindössze egy 5-6 ezer négyzetméter területű áruház terveiről tudunk, valamint egy pláza-jellegű épületről, ahol – feltételezhetően – több kis üzlet kap majd helyet a jövőben.

– A Zalahús területén folyó két másik építkezés viszont már városi hatáskörbe tartozik. Ott merültek fel gondok?
– A Decathlon terveit látva meglepődéssel fogadtuk, hogy – túl az ipari jellegű anyaghasználaton – a korábbi egyeztetésekkel ellentétben az épület hátsó része nézett a tervek szerint a 76-74-es utak határolta sarokra. A Balatoni út építési vonalának érvényt szerezve végül elértük, hogy az épület párhuzamos lesz az úttal, a tervezettől eltérő anyagot – több üveget – használnak majd, s a homlokzat is rendezettebb lesz.

– Valószínű az a cél, hogy a már megtervezett típusépületeket sikerüljön mindenhová felhúzni.
– Az Aldi tervezőinek mondtam erre azt: ha ez a cél, akkor keressenek olyan telket, ahová ezt az épületet el lehet helyezni. Ha pedig nem találnak ilyet, akkor próbáljanak meg alkalmazkodni a telek beépítési előírásaihoz. Olyan épületet nem találtak még ki, amelyet mindenhová el lehet helyezni. Az Aldi, amely a terület északkeleti sarkát vette meg, egyébként szintén úgy kívánta elhelyezni az épületét, hogy annak hátulja nézzen a 76-os útra.

Minden egyeztetés nélkül szeretnének típustervet. A változtatás, a bejárat áthelyezése itt is napirenden van. A probléma általánosságát jelzi, hogy a kivitelezésben előrehaladottabb Média Markt is hasonló alkuk mentén épül, azonban külső megjelenésben, a parkoló zöldövezetének alakításában ott is sikerült eredményeket elérnünk. Utólag azt tudom mondani, ezek az áruházak az általunk támasztott feltételek teljesítésére, mint minimális vezéráldozatra tekintenek. (Zala-Lap Kft., S. P.)