A közelmúltban Zalaegerszeg ismertségére és értékeire fókuszáló kérdőívek készültek, melyeket különböző helyszíneken töltetnek ki az emberekkel. A néhány hete Budapesten lezajlott Utazás 2008 kiállításon 286-an válaszoltak a kérdésekre a programsorozat látogatói közül. Ez azért lényeges, mert a rendezvényre az ország különböző pontjaiból érkeztek vendégek. A továbbiakban hasonló felmérést végeznek majd a májusi Egerszegi Fesztiválon, és ősszel egy másik vidéki nagyvárosban.

Elmondta, hogy az Utazás 2008 kiállításon kitöltött kérdőívek feldolgozása megtörtént, az értékelés most zajlik. Már a kérdőív elején is születtek meglepő válaszok. „Mi jut eszébe, ha meghallja Zalaegerszeg város nevét?” kérdésre sokan – a válaszolók 31 százaléka – nem írt semmit. 16 százalékuknak viszont a termálfürdő, további 10 százalékuknak pedig az Aquacity jutott először eszébe. Ez azért jó arány, mert annak idején sok vita övezte az élményfürdő létesítését, ám úgy látszik, országos szinten öregbítette a város hírnevét a két létesítmény. Többen említették a „Zetét”, a Zalai-dombságot, Göcsejt, a Skanzent, s az olajat.

A megkérdezettek körülbelül fele-fele arányban jártak, illetve nem jártak Egerszegen. Aki járt már a városban, nagyrészt (62%) a nevezetességeket nézte meg, közel fele (46%) a fürdőzési lehetőségek miatt jött, vagy rokonokat, barátokat látogatott (45%).

Az itt töltött napok száma viszont kevés, hiszen a többség (67%) csupán egy napot töltött el a városban. Négy napnál többet inkább rokonlátogatás céljából maradtak. A szakemberek érdekesnek találták azt is, hogy a válaszolók leginkább panzióban, szállodában és apartmanban szállnának meg szívesen. A magánszálláshelyeket és a kempinget kevesen választanák. Aki szívesen eltöltene néhány napot Zalaegerszegen, a termálfürdőt és a környék kirándulóhelyeit keresné fel, valamivel kevesebben mennének múzeumba és fesztiválprogramokra.

A kérdőívet kitöltők túlnyomó többsége (214 fő) az internetről szerzi az utazásokhoz, kirándulásokhoz kötődő információit. Ezt követik az útikönyvek, tourinform-irodák, szakmai kiállítások és egyéb újságok, kiadványok. Meglepő, hogy a plakátok az utolsó helyre szorultak, mint információforrás.

Bogár Beáta elmondta, hogy az eddigiekből az látszik, hogy a városnak a jövőben jobban ki kell használnia a világháló adta lehetőségeket. Minél több portálra el kell juttatnia, „ki kell linkelnie” a helyi idegenforgalmi, kulturális és szórakozási lehetőségekről szóló híreket. Célszerű a női magazinokban is hirdetni, hiszen a mostani felmérésből kiderült, hogy a válaszolók többsége 20-35 év közötti nő volt. Más statisztikák is azt mutatják, hogy a családok szabadidős programjait inkább a hölgyek szervezik. Átfogó képet kell adni továbbá a megyei túrázási lehetőségekről és a fesztiválokról. Készül egy leporelló, mely tartalmazza majd a városkörnyék gyalogos, kerékpáros és autós kirándulási lehetőségeit. A megújult Zalaegerszegi Programajánlót – Anzikszot és Vendégvárót pedig szeretnék még több helyre eljuttatni.

Bogár Beáta szerint érdemes tudatosan dolgozni, s nem helyi lakosok véleményét is megkérdezni. Ami ugyanis egy zalainak vagy zalaegerszeginek természetes és tudvalevő, azt nem biztos, hogy más is úgy látja. A turizmusfejlesztésnek pont az a lényege, hogy az ország vagy Európa más vidékeiről érkezzenek ide vendégek, s ne csak mint átutazók. (Zala-Lap Kft., P.P.)