Az országban egyedülálló program legfőbb célkitűzése az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai szerepének bővítése, a zalaegerszegi vállalkozások munkahelyteremtése, valamint a vállalkozásélénkítés. Két év elteltével, úgy tűnik, beváltotta a program a hozzá fűzött reményeket.

– Az uniós szabályok nem engedik a városban működő kis- és középvállalkozások közvetlen önkormányzati támogatását. Ezért kidolgoztunk egy olyan konstrukciót, ami az önkormányzati tulajdonban lévő Kontakt Human Kht.-n keresztül nyújt segítséget a helyi cégeknek, és természetesen a munkanélkülieknek – beszél az indulásról Gyutai Csaba alpolgármester.

A program lényegéről elmondja: – amennyiben a közhasznú társaságtól kölcsönöznek munkaerőt a helyi kis- és középvállalkozások, a város finanszírozza a munkavállaló közterhekkel növelt munkabérének 35 százalékát. A megkötés mindössze annyi, hogy a munkanélkülit kölcsönző vállalkozásnak legalább egy lezárt üzleti évvel kell rendelkeznie, és nem lehet köztartozása. Fontos tudnivaló továbbá, hogy egy vállalkozás egy naptári évben legfeljebb 3 millió forint támogatást vehet igénybe.

– A számok azt mutatják, hogy van érdeklődés a kedvezményes munkaerő-kölcsönzés iránt.
– Mindenképpen sikeresnek nevezhető a program. Az indulás évében 72 főnek tudott munkát adni a Kontakt Human Kht., az elmúlt évben pedig már 75-re emelkedett a kiközvetített dolgozók száma – beszél az eredményekről Gyutai Csaba. – 2006-ban 19 vállalkozás vette igénybe a szolgáltatást, tavaly 24 kis-, illetve középvállalkozás kölcsönzött munkaerőt a társaságtól. A foglalkoztatások átlagos hossza 4,4 hónap volt 2007-ben. A munkavállalók átlagosan 80 ezer forint bért kaptak havonta, de akadt olyan is, akinek 157 ezer forintos havi fizetésről sikerült megállapodnia munkáltatójával.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy azok a vállalkozások, amelyek 2006-ban kölcsönöztek munkaerőt, 2007-ben is szívesen választották a Kontakt Human Kht. szolgáltatását, mert úgy találták, hogy a munkaerő-kölcsönzés hosszabb távon jelentős költségmegtakarítást eredményezett vállalkozásuk számára. Nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy a támogatási összegen túl átvállalja a társaság a bérszámfejtés költségét, a dolgozók be- és kiléptetését, a munkaszerződés elkészítését, a munkavállalók állományba vételét, illetve az adóhatósággal történő kapcsolattartást is.

– Mely ágazatokból jött a legtöbb igény a munkaerő-kölcsönzésre?
– A szolgáltatóipar területéről mutatkozik a legjelentősebb munkaerőigény. A kölcsönzési esetek 48 százaléka a szolgáltatóiparba történt, míg a munkavállalók 22 százaléka a vendéglátóiparban, kisebb hányaduk a kereskedelem, valamint a feldolgozóipar  területén végzett szellemi és fizikai jellegű munkát a tavalyi év folyamán. Néhány tipikus munkakör: telefonos operátor, eladó-pénztáros, felszolgáló.

– Mennyire ragaszkodnak a kölcsönzők a szakképzett munkaerőhöz?
– Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozások leginkább a szakképzett, azaz a legalább szakmunkásképzővel, szakközépiskolai érettségivel, vagy technikumi végzettséggel rendelkező női munkaerőt foglalkoztatták, de a szakmával rendelkező férfiak iránt is nagy igény mutatkozott. Az életkort tekintve többnyire a 21-25 és 36-45 év közöttiek iránt mutatkozik igény, elsősorban szellemi munkakörökben. Ami pedig a munkavállalók nemek szerinti megoszlását illeti: 2007-ben összesen 49 nő és 26 férfi munkavállalót kölcsönzött ki a kht. a vállalkozásokhoz.

Az alpolgármestertől megtudtuk: a program kedvező fogadtatása arra ösztönözte a közgyűlés gazdasági bizottságát, hogy további kedvezményeket iktasson be a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos eljárási szabályokba. A 2008. január 1-jétől érvényes szabályozás szerint, a kölcsönzési időtartam munkavállalónként 8 hónapról 12 hónapra módosult, míg a havi támogatás mértéke 35 százalékról 40 százalékra emelkedett.
A helyi kis- és középvállalkozások munkaerő-kölcsönzésének támogatására 15 millió forintot biztosít 2008-ban az önkormányzat. Zala-Lap Kft.