Szégyenletes felejtés

Zalaegerszeg címer
Hírek

Szégyenletes felejtés

2007 október 03 - szerda
1882. december 16-án, azaz éppen 125 éve született, és 1967. március 6-án, 40 évvel ezelőtt halt meg Kodály Zoltán. A Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus kettős évfordulójáról szerte az országban megemlékeztek. Zalaegerszegen Balassa Euniké gordonkaművész, a Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanára vállalta a szervező szerepét. Az általa elképzelt nagyszabású hangversenyre meghívta Mátyás Istvánt, a zeneiskola mára nagy karriert befutott volt növendékét, D. Hegyesi Gabriellát, ugyancsak volt tanítványt, valamint kolléganőjét, Décsy-Paál Enikőt. Így négyesben várták Kodály Zoltán-emlékestre az érdeklődőket.

A várt siker nem maradt el. A nagy érdeklődésre való tekintettel pótszékeket kellett elhelyezni a hangverseny idejére a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az est bevételét a zeneiskola kiemelkedő tehetségű növendékeinek támogatására ajánlották fel a művészek. – Büszkén mondhatom, hogy nagy sikere volt a hangversenynek. Telt ház fogadta a művészeket, és külön öröm, hogy sok diák is helyet foglalt a közönség soraiban.

Mivel a fiataloknak nem kellett fizetniük, százharmincezer forint gyűlt össze a jegybevételből – árulta el Győrffyné Könczöl Tímea, a Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója. – Nagyon sok tehetséges diákunk van. Az emlékest bevételéből különböző kurzusokra szeretnénk eljuttatni növendékeinket, de szerveznénk zenei táborokat is.

– Az évforduló kapcsán óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon büszke lenne-e Kodály Zoltán a mai magyar ének-zene oktatásra?
– Biztosan nem! – hangzik a vélemény. – Kodály Zoltán volt az, aki bevitte az ének-zene oktatást az általános iskolákba. Közbenjárására heti két órában tanították hetente az ének-zenét, míg az ének-zenei általános iskolákban heti öt órát is szántak ennek a tantárgynak.

Sajnos, a többi készségfejlesztő tantárggyal egyetemben mára az ének-zene is háttérbe szorult az iskolákban. Mindössze heti egyszer találkoznak a mai általános iskolások a zenével. Biztosan mondhatom, hogy nem örülne ennek a hátramenetnek Kodály Zoltán. Még akkor sem, ha a középiskolákba bevitték a zenei oktatást. Éppen az alapoknál vették el ugyanis a lehetőséget a gyerekektől.

Minden intézmény igyekszik az előírtnál több zenét tanítani a diákoknak, a jelenlegi korlátok között azonban nem egyszerű a feladat. Úgy érzem, szégyenkeznünk kell Kodály országában, hiszen külföldön sokkal nagyobb az érdeklődés, mind zenéje, mind módszere iránt. Japánba, Kínába visznek zenetanárokat hazánkból, hogy segítsenek elsajátítani a Kodály-módszert. Magyarországon nem őrizzük kellőképpen Kodály Zoltán hagyatékát.

– Milyen életkorban kellene kezdődnie a zenei nevelésnek?
– Már magzatkorban, hiszen kutatások bizonyítják, hogy hallja a zenét a baba anyukája pocakjában. Minél több zenét hall a magzat, majd a már megszületett csecsemő, befolyásolja személyiségfejlődését – vallja Győrffyné Könczöl Tímea.

– Számos pozitív hatása van a zenetanulásnak. Segítheti a későbbi nyelvtanulást, a koncentrálást, magabiztosságot ad. Kollégáimmal közösen azt valljuk, hogy minden gyermek fejleszthető. Fejleszthető a ritmusérzéke, hangja, de legfőképpen a lelke. (Zala-Lap Kft.)

Tartalom megosztása: