– Központi pályázaton nyertünk, és a város vezetése is igent mondott a kezdeményezésünkre – hangoztatta Mátay Ferenc, a Landorhegyi-iskola igazgatója. – Ősszel az első osztályban indul a közoktatási típusú sportiskola. A képzési forma a közoktatási törvény része, amely meghatározza, hogy milyen kerettantervvel kell dolgoznunk. A Csanádi Árpád Központi Sportiskolában dolgozták ki a tantervet, amelyet adaptálni kell a helyi viszonyokra. Ebben a rendszerben kötelezően meghatározott, illetve szabadsávos órák vannak. Elképzeléseink szerint egy általános képzést szeretnénk biztosítani, mellette labdarúgás, tenisz, fitnesz, aerobik lennének azok a sportágak, amelyekre már első osztálytól lehetne szakosodni, nem kötelező jelleggel.

– Mi a különbség a testnevelés tagozat és a sportiskola között?
– A sportiskolai rendszerben a testnevelés órák, edzések beépülnek a tanulók tanrendjébe. Egy példát mondva; nem kell a gyerekeknek hajnalban kelniük az edzések miatt, és utána más tantárgyakat tanulni, hanem 8-16 óráig egy napirend szerint dolgoznak. A szülő fél ötkor úgy viheti haza gyermekét, hogy az túl van iskolai kötelezettségén és az edzéseken is. A felső tagozatban az edzésszámok emelkedésével már lehetnek esti tréningek is. A törvény azt is előírja, hogy az iskolának kötelessége a sport mellett a tanulás terén is felkészíteni a tanulókat. Például, ha a sportiskolások edzőtáborba mennek, a mai kommunikációs lehetőségeket kihasználva – gondolok itt az internetre – feladatokat adni nekik, és azt számom kérni.

– Honnan történik a beiskolázás?
– Az egész megyéből. Iskolánk emellett módszertani központ is lett. Ha a jövőben lesz olyan intézmény, amely csatlakozni kíván a rendszerhez, annak velünk kell felvennie a kapcsolatot. A törvény azt is előírja, csak akkor lehet sportági képzést folytatni, ha a szakosztályok és az iskola szerződést kötnek egymással. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy mi a feladata az iskolának és mi a sportegyesületnek.

– Terheli pluszköltség a sportiskolába járó gyerekek szüleit?
– Nem. Teljesen térítésmentesen folyik a képzés. A közoktatási rendszerből történik a finanszírozás.

– A későbbiek során más sportágak is beléphetnek a rendszerbe?
– A már említett sportágakon kívül tárgyaltunk a városban működő népszerű sportágak képviselőivel. Arra az álláspontra jutottunk, hogy az Egerszegen népszerű férfi és női kosárlabda ötödik osztálytól kapcsolódik be. Természetesen nyitottak vagyunk más sportágak irányában is. Reméljük, mire a rendszer kifutja magát, és a mi tanulóink nyolcadikosok lesznek, egy középiskola is bekapcsolódik a képzésbe Zalaegerszegen.

– Mi van akkor, ha a sportiskolába járó gyermek úgy gondolja, hogy ő nem akar aktívan sportolni?
– Semmi gond, az intézményen belül átmehet egy másik osztályba, de a rendszer fordítva is igaz. Akiről később derül ki, hogy tehetséges, bekapcsolódhat a sportiskolai képzésbe. (Zala-Lap Kft.)