Az iskola aulájában megrendezett fórumon részt vett Balaicz Zoltán, az oktatási bizottság elnöke, Velkey Péter, a művelődési és sportosztály vezetője, Makovecz Tamás önkormányzati képviselő, valamint Mátai Ferenc, az egységesített Landorhegyi és Pais Dezső Általános Iskola igazgatója.

Megértést, s nem egyetértést kért Velkey Péter, hiszen mint mondta az természetes, hogy a szülők aggódnak az iskoláért, s nem örülnek a kialakult helyzetnek. Mint ahogyan az oktatással foglakozó köztisztviselők és politikusok sem. Az országban azonban olyan helyzet állt elő, hogy az eddigi formában nem lehet tovább működtetni az oktatás rendszerét. Az állami normatívák drasztikus csökkentése miatt több százmilliós hiány van az önkormányzat büdzséjében, így az intézményrendszert át kell alakítani. Ráadásul a gyermeklétszám is egyre fogy: 2003 óta 600 gyerek „hiányzik” az intézményekből. Mivel az állam a támogatást a gyermekek száma után adja az önkormányzatoknak, az a tendencia érvényesül majd a jövőben, hogy nagyobb létszámú osztályokat alakítanak ki. Ettől az évtől például 24 fő alatt már nem is lehet első osztályt indítani. A tervek szerint három év múlva – mire a mostani alsó évfolyamok „kimennek”- teljesen megszűnne az iskola, hiszen a felsősök már most is a Landorhegyi iskolába járnak.

Balaicz Zoltán előadásában részletesen vázolta az állami megszorítások és a gyermeklétszám csökkenése miatt kialakult állapotot, majd a város, és különösen a Landorhegy helyzetét ismertette. Mint elhangzott az összevont Landorhegyi és Pais iskolában több, mint 110 fővel csökken az elmúlt két esztendőben a tanulólétszám. Azzal együtt, hogy a megszűnt József Attila Általános Iskola tanulóit is „felszívta” a két intézmény. Az elmúlt hónapokban voltak olyan elképzelések, hogy a Kincsesház Alapítvány átvenné a Pais iskola működtetését, ehhez havonta 9 millió forint támogatást kértek volna az önkormányzattól. Ez évi 108 millió forintot jelentene, ami 20 millióval több, mint a jelenlegi 88 milliós költségvetés, így az alapítványi iskola ötletét nem tartja kifizetődőnek az önkormányzat. Ráadásul az alapítvány a tanuszoda működésére sem vállalt garanciát. Ahhoz pedig az önkormányzat és az iskola vezetése is ragaszkodik.

A felszólaló szülők leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy miért pont az ő iskolájukat érinti az átszervezés, hiszen felszereltségben, oktatási színvonalban az elsők között van az intézmény. Arra is szerettek volna garanciát kapni, hogy a felsőbb évfolyamok osztályai egyben maradhatnak, ugyanazokkal a tanárokkal, akik eddig oktatták a gyerekeket. Többen kifogásolták azt is, hogy a diákoknak ingázni kell a Pais és a Landorhegyi iskola között.

Mátai Ferenc igazgató leszögezte, hogy a Landorhegyi-, és a Pais iskola egy intézmény, nem kettő. Egy tanulóifjúsága van, egy tantestülete és egy pedagógiai programja, s az átszervezések is ennek megfelelően történnek majd. A landorhegyi városrész elöregedett, egyre kevesebb a gyerek a környéken, így nélkülözhetetlen az átalakítás. Csökkenteni fogják a pedagógusok számát, első lépésben minimum tíz fővel, ami bizony azt eredményezi, hogy lesznek osztályösszevonások is. Jelenleg ugyanis így tudnak spórolni, hogy még három évig működhessen a Pais tagiskola. A tervek szerint a három alsós évfolyam a Paisban marad és itt nem lesz összevonás, a felsősöknél viszont igen, és ők a Landorhegyi iskolába járnak majd. Az igazgató minden évfolyamon öt osztályt szeretne kialakítani az egységesített intézményben, melyek átlag létszáma 25-26 fő lenne. A Pais iskola egyik szárnyába pedig beköltözne bérleti díj ellenében a PTE Egészségügyi Karának zalaegerszegi tagozata, így a megmaradó iskolarész száz százalékos kihasználtsággal működhetne. (Zala-Lap Kft., P. P.)