A városi könyvtár képviseletében Major Árpád, a Zalai Írók Egyesülete nevében
Péntek Imre mondta el a kissé megkésett, de nem elkésett köszöntő szavakat. A
Lendván élő költő és szerkesztő igazán otthon érezheti magát Zalaegerszegen,
nagyobbik lánya a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, s barátok, ismerősök
üdvözlését fogadja, ha a belváros utcáin sétál. Három évtizede már, hogy
hazatért a pesti bölcsészkaron szerzett tanári diplomával a zsebében, s kedves
tanára, Czine Mihály biztatására fogadta el a szülőföld visszahívását. A most,
az 50. születésnap alkalmából megjelent kötet címe, a Hazatérítő is tisztelgés
és főhajtás a magyar irodalom „számtartója” előtt. S mondhatni: nem bánta meg.
Az, hogy létezik és teret nyert a Mura-vidéki magyar kisebbség irodalma, az – az
elhunyt Szúnyogh Sándor mellett – neki köszönhető. S a rá váró feladatok – őt,
az alkotót is gazdagították.

Tanított, dolgozott szerkesztőként a televíziónál, a maribori egyetem magyar
tanszékének docenseként oktatott, a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet
igazgatója és a Népújság főszerkesztője lassan tíz éve. A Szíves szívtelen
verskötete 1981-ben jelent meg, Czine „Tanár Úr” ajánlásával. Azóta még öt
kötetnyi verse hagyta el a nyomdát, de több fontos tanulmánykötetnek is
szerzője. Az Írott szóval a megmaradásért – mely két kiadást is megért – a
szlovéniai magyar irodalom megszületésének és megerősödésének folyamatát mutatja
be, s rávilágít az identitás megőrzésében játszott szerepére is. Újabb
tanulmányainak, esszéinek és kritikáinak gyűjteményéből tűnik ki, tájékozottsága
révén mennyi téma, műfaj és művészeti ág vonzáskörében mozog otthonosan.

Zalaegerszegi estjén a főszerep természetesen az új köteté volt. Beszélt hosszú
verseinek megszületéséről, a szülőföld lírai birtokbavételének fontosságáról, a
hazatalálás meghatározó élményéről. S arról: 56-ban születni, valamiképp
azonosulást jelent a forradalommal. Műveinek egy része a művészbarátok és
alkotásaik előtt tiszteleg, mint a Németh Jánosnak és Király Ferencnek ajánlott
költemények. Képeinek érzékletessége, ízes nyelve, Zala és a Mura-vidék közös
gyökereinek természetes vállalása mindkét táj olvasói előtt ismertté és
kedveltté tették verseit, melyek szavalóversenyeken is gyakran elhangzanak.
Néhány hónapja múlt ötven, s már szinte életműnyi alkotómunka van mögötte.
Kívánjuk, még sok éven át írjon, szerkesszen ebben a „kettős kötődésben”,
Mura-vidéki magyarságőrzésben. (Zala-Lap Kft.)