A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón dr. Vándor László múzeumigazgató elmondta, hogy a szentendrei falumúzeum kezdeményezésére, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az ország több szabadtéri múzeuma is hasonló programsorozattal készült Márton napjának megünneplésére.

A hagyomány egyébként jóval a kereszténység előtti időkből való. Időjósló és termékenységvarázsló ünnepből vált egyházi tradícióvá. Ez a nap jelentette a betakarítások végét, és a téli időszak kezdetét. Ekkor lehetett már inni az újborból, elkezdődhettek a disznóvágások. Országszerte lakomákat rendeztek, mert úgy tartották, hogy minél többet esznek és isznak, annál több erőt vesznek magukhoz, annál egészségesebbek lesznek a következő évben. Az aznapi időből jósoltak is, ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán kemény tél várható. A liba-evés hagyománya már az ókori Rómban is megvolt. A megújuló élet istenének tiszteletére áldoztak libákat. A kereszténység az ősi hiedelemhez kapcsolta hozzá a Szent Márton legendát. Eszerint Márton nem vágyott püspöki rangra, remete szeretett volna lenni. A nagy megtiszteltetés elől el is bújt a libák közé az ólba, ám azok gágogásukkal elárulták őt. Így lett a Saváriában született ifjú 371-ben a Loire menti Torus püspöke.

A Göcseji Falumúzeumban november 11-12-én őszi finomságokkal, liba-falatokkal, népi mesterségekkel köszöntötték Márton napját. Volt kukoricafosztás, töklámpakészítés és gesztenyesütés. A szigligeti Púpos pince jóvoltából, pedig az újbort is meg lehetett kóstolni.
Márton ezúttal barna lovon érkezett, így kemény, hideg télre készülhetünk. (Zala-Lap Kft., P. P., Z. A.)