Tombi Lajos szerint korábban Zalaegerszeg és térsége hátrányos helyzetben volt a vasút szempontjából, hiszen a zalai megyeszékhely a Szombathely-Nagykanizsa vasúti fővonal egyik oldalágaként működött, ezért viszonylag beszűkültek a város távlati közlekedési lehetőségei. Éppen ezen okból a mindenkori megyei és városi vezetésnek határozott célja volt, hogy valahogy Zalaegerszeget „vasútközelbe” juttassa. Ennek szellemében óriási lobbi folyt annak érdekében, hogy az V-ös számú vasúti korridor részévé váljon Egerszeg. Szerencsére évekkel ezelőtt kedvező határozat született, hiszen eldőlt, hogy a szóban forgó vasúthálózat az országhatár-Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba fővonalon fog haladni. A döntést követő időszakban, több milliárd forint ráfordítással új szakasz épült Zalalövő és Bajánsenye között, valamint Zalalövőtől Bagodig, de elkészült a zalaegerszegi deltavágány, és döntés született a Bobáig tartó szakasz villamosításáról is.

– A projekt egyik nagy hibájára az egerszegi önkormányzat mutatott rá – folytatta Tombi Lajos. – Az előzetes vasútépítési tervek szerint ugyanis az V-ös vasúti korridor részeként, egy hat kilométer hosszú vasútvonal futott volna végig Zalaegerszegen, melyet több mint tíz utcaszintben keresztezett. Először meglepődve láttuk, hogy a kidolgozott koncepció alapján, továbbra is a régi vasúti nyomvonalon – amely Batthyány utcától egészen Teskándig húzódik – a város központjában zajlana a vasúti közlekedés.

Éppen ezért szorgalmazni kezdtük ennek áttervezését, hiszen amellett, hogy ez a város szempontjából lett volna környezetbarát megoldás, a közúti közlekedést is veszélyeztette volna. Tudtuk, egy komoly, nemzetközi vasútközlekedést lebonyolító vonalon ugrásszerűen megemelkedik a forgalom, amely jelentősen megnövelte volna a balesetveszélyt a városban. A vonalon több szintbeli útátjáró is megmaradt volna a városban, például a Batthyány utcánál, a Vágóhíg utcánál, a Falumúzeum utcájában, a Műbútor és a Zala Bútorgyár előtt, de a vorhotai feljárót, valamint a körmendi utat ugyancsak átszelte volna a vasút.

Mindenképpen azt szerettük volna, ha ezen okokból, a mostanitól kicsit arrébb – a Zala folyóhoz közelebb – kerül ez a hat kilométernyi vasútvonal, így ugyanis jelentősen lecsökken a veszélyes kereszteződések száma. A beruházást követően csak három metszéspont marad, a Batthyány úti, a Malom utcai, illetve a 76-os úti kereszteződés. A többi átjáró eltűnik, hiszen a vasút „elmegy” majd a Falumúzeum, a Bútorgyár és az ificentrum mögött, kiküszöbölve a balesetek lehetőségét. Másik pozitívum, hogy a mostani vasútvonal helyén a jövőben akár egy új út, valamint egy új kerékpárút kialakítására is lehetőség nyílhat. Az szintén előfordulhat, hogy a Zala-töltésen épülne a tervezett kerékpárút. Elképzelhető, hogy a régi vasútvonal helyén kiépített útra a jövőben áttereljük a Rákóczi és a Hock János utcai forgalom egy részét, tehermentesítve ezzel a két utcát. Számos elképzelés megvalósítására ad lehetőséget a régi vasútvonal áthelyezése, ezért is támogatja a város 500 millió forinttal a mintegy 5 milliárdos összköltségű projektet.

Az új, korszerű vasút a zalaegerszegieket is kevésbé fogja zavarni, hiszen a most épülő vonal 100 méternél közelebb egy lakóházat sem közelít meg. A munkaterületet idén tavasszal adták át, és a közművek kiváltásával megkezdődött a munka. Az új vonal építése pedig a nyáron kezdődött. Eddig a töltésalapozást végezték el, és folyik a töltésépítés. A tervek szerint ebben az évben – várhatóan novemberre – elkészül a földmű. Tavasszal folytatódik a töltésépítés a Malom utca és a Batthyány utca között, majd ezt követően  fognak hozzá a felépítmény kialakításához, azaz folyamatosan fektetik majd a síneket és felszerelik a biztosító berendezéseket, míg 2008-ra várhatóan elkészül a teljes hat kilométeres szakasz. Az előzetes koncepció alapján – amelynek ütemtervét eddig sikerült tartani – Teskánd előtt, a Zala-réten – a vadhűtőház szomszédságában – épül meg az új andráshidai vasútállomás.

– A beruházás egész biztosan sokat javít majd a város közlekedésszerkezetén, de másik pozitív hozadéka, hogy egy olyan nemzetközi vasútvonal érinti Zalaegerszeget, amely jelentős forgalmat bonyolít le. A jelenlegi vasútállomás jövőjének átgondolása szintén napirendre kerülhet, hiszen előfordulhat, hogy a vasútállomáson egy kisebbfajta kapacitás-átcsoportosítást hajt majd végre MÁV. Néhány épületrész új funkciót kaphat, de következő lépésként az is megtörténhet, hogy a városközpontba bejövő forgalom áthelyeződik a volt Ganz-iparvágányra. Ezzel jobb megközelíthetőséghez juthatna a vasút által elzárt Páterdomb. Örülnénk, ha a vasút a későbbiekben itt is átkerülne a volt Ganz-iparvágányra, de azt szintén ésszerűnek tartanánk, ha a vasútállomás igénybe nem vett épületeit más módon hasznosítanák, vagy máshová helyeznék át, hiszen ezzel gördülékenyebbé, racionálisabbá válhatna az itteni vasúthálózat működése – fűzte hozzá Tombi Lajos. (Zala-Lap Kft., P. Sz.)