Pály Gyula 1906-ban Mosonszentjánoson született, majd 1914-től, a harmincas évekig Zalaszentgróton élt. Ezt követően a fővárosba költözött és időközben megnősült. A második világháború után visszatért Zalaszentgrótra, s rendőrként kezdett dolgozni. Később a zalai megyeszékhelyre került és innét is ment nyugdíjba. A 70-es évek elején elhunyt első felesége, de 1978-ban újra megnősült. Első házasságából két gyermek született, második felesége pedig öt gyermeket „hozott” a házasságukba, így nem csoda, hogy manapság tizennégy unoka és tizenhárom dédunoka látogatja a 100 esztendős nagypapát. Gyula bácsi napjait főleg sétával, pihenéssel tölti, de folyamatosan figyelemmel kíséri az országgyűlés munkáját. Elmondta, néha már nehezen megy a mozgás, de ezen nem csodálkozik, hiszen mindez már az öregkorral jár. Komolyabb probléma eddig nem volt az egészségével, orvoshoz ritkán kellett mennie, s kórházban is alig egy-egy napot töltött az eltelt 100 év alatt.

– A hosszú élet titka az, hogy az ember tudjon mértékletessen élni és szerető családban töltse a mindennapjait – osztotta meg velünk a „receptet” a születésnapi torta gyertyáinak elfújása után a meghatódott ünnepelt. – Véleményem szerint a boldogság korhatár nélküli, nekem például sokszor jut eszembe a gyermekorom, amikor felejthetetlen élményekben volt részem.
Gyula bácsi ma is roppant aktív, melyet jól bizonyít, hogy a köszöntésén sem csupán a gratulációkat fogadta, hanem egy pár ismert nótát eljátszott kedvenc citeráján. Arra a felvetésre pedig, hogy lassan jöhet a 120. születésnap, csupán annyit fűzőtt hozzá, rajta nem múlik, ő megpróbálja. (Zala-Lap Kft., P. Sz.)