– A demográfiai mélypont most érte el a zalaegerszegi általános iskolákat, melynek eredményeként a korábbi esztendőkhöz képest kevesebb gyermek kezdi meg ősszel az iskolát – kezdte Szeli Gábor általános iskolai szakreferens. – Egerszegen 1999-2000-ben viszonylag kevés gyermek született, s mivel most ők váltak iskolás korúvá, az oktatási rendszerben törvényszerűleg jelentkezett a gyerekhiány. Szerencsére, az ezt követő években már több gyermek született, s az óvodai rendszerben beállt egy olyan egyensúly, hogy annyi gyermek megy el óvodába, mint amennyien megkezdik az általános iskolát. Ilyen kevés általános iskolai osztály, mint amennyi idén ősszel, egyébként még nem indult a városban, de az alacsony diáklétszámot csak a kevesebb osztály beindításával tudtuk ésszerűen és praktikusan kezelni. Az oktatási bizottság már előző év novemberében dönt arról, hogy milyen feltételekkel történjen a beiskolázás, szerencsére ezt idén is sikerült jól lebonyolítani.

Megtudtuk, 2006 márciusáig 454 gyermeket írattak be, de ez a szám még emelkedhet, hiszen akadnak olyanok, akik mindezt elfelejtették, vagy a pótbeiratkozáskor íratják be kislányukat, illetve kisfiukat. Az óvodai adatok alapján ősszel mintegy 480 gyermek marad ki a nagycsoportból, azaz biztosan lesznek olyanok, akik ezután „csorognak be” a rendszerbe. Az Izsák ÁMK-ban egy első osztály, az Öveges ÁMK-ban kettő, a Kertvárosi-iskolában négy, a Belvárosi-iskolában öt, a Landorhegyi és Paisban szintén öt, és három osztály az Ady-iskolában. Az Ady-iskola iránt most is nagy érdeklődés mutatkozott, a három művészeti képzésre többszörös volt a túljelentkezés. Itt az előre meghatározott osztálylétszámoknak megfelelően 26 fővel indulnak majd az első osztályok az ősszel.

– Ősszel összesen húsz első osztály indul idén Zalaegerszegen, s várhatóan a fogyatékos gyermekek számára a Béke-ligeti iskolában is elindul egy osztály. Tavaly egyébként 21 első osztályban 495 kisdiák kezdte meg általános iskolás tanulmányait. A vidéki tanulók problémája minden esztendőben jelentkezik a beiratkozáskor. Sok vidéki szülő itt dolgozik a városban, ezért szeretné, ha gyermeke is ide járna iskolába, viszont a lakóhelyükön ezek a tanulók hiányoznak az iskolarendszerből. Ebből adódóan mindig van egy kisebbfajta konfliktus a környező települések iskolái és Zalaegerszeg között.

Mindezt úgy próbáltuk orvosolni, hogy meghatároztuk, hogy vidéki gyermeket csak a pótbeiratkozáskor vehetnek fel az egerszegi intézmények. Természetesen az ésszerű szülői kéréseket itt is figyelembe vettük, azaz például ha valamelyik vidéki gyermek nagyobbik testvére már régóta valamelyik zalaegerszegi iskolába jár, az beiratkozhatott oda. Annak viszont korlátot szerettünk volna szabni, hogy a vidéki gyermekek tömegesen jöttek volna Egerszegre, hiszen ezzel az ottani iskola további működése került veszélybe.

Szeli Gábor elmondta: idén azt ugyancsak megfigyelték, hogy ebben az évben 2,5-3 százalékkal több gyermek marad vissza az óvodában, mint a korábbi esztendőkben. Ez körülbelül 20-22 gyereket jelent, amely majdhogynem egy osztályt tesz ki. Azt ők is meglepődve tapasztalták, hogy ennyi gyermek marad vissza az idén, okát azonban nem tudják. – Valószínűleg jövőre már több első osztályt tudunk elindítani, és hosszú távon 21 első osztályos struktúrával tud működni a zalaegerszegi oktatási rendszer – tette hozzá az általános iskolai szakreferens.