A Védegylet alapvető céljairól és tevékenységéről Jávor Benedek számolt be elsőként. Mint mondta, a fővárosban nemrég megrendezett Ökofeszttel kívánták felhívni a közvélemény figyelmét az ökológiai gondolkodásra. Ez utóbbi azonban nem a zöldszervezetek klasszikus elvein nyugszik, hiszen nem éri be csupán a természet- és környezetvédelemmel. Egy szélesebb társadalmi kérdéskörre építő alternatív gondolkodásmódot képvisel, amiben a globalizációs kihívások, a gazdasági, energetikai, kül- és biztonságpolitikai szempontok is helyet kapnak. A Védegylet szerint a közjóról való diskurzust is új alapokra kell helyezni, csakúgy, mint a környezeti, természeti fenntarthatóság kérdését. Tevékenységük ennek alapján szerteágazó, ám mindenkor a globális társadalom és globális kereskedelem hibáira hívják fel a figyelmet, legyen szó energetikai, környezetvédelmi, vagy civil társadalmi problémákról. Ez utóbbival kapcsolatban át kell gondolni a részvételi demokrácia fogalmát is. Schiffer András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem lehet a gazdasági és társadalmi konfliktusokat mindig csak az egyes területek szakértőinek véleménye alapján kezelni, főleg, ha a többség mást gondol bizonyos kérdésekről. Példaként említették a Paksi Atomerőművet, ami a szakértők szerint jól működik, és nélkülözhetetlen, hiszen ezt az energiamennyiséget nem lehet máshonnan pótolni. Számos politikus, közéleti személyiség és a Védegylet is azonban úgy látja, hogy van más lehetőség is. Erről pedig le kellene folytatni egy szélesebb társadalmi vitát a nyilvánosság bevonásával.

A Védegylet nem politikai szervezetként határozza meg magát, habár sikerként könyvelik el, hogy Sólyom Lászlót először ők javasolták köztársasági elnöknek. Schiffer András elmondta, hogy a politikai szélrózsa minden irányából vannak támogatóik. A cél az, hogy a globális és ökológiai problémákra rávilágítsanak, és javaslataik a civil csatornákon keresztül a közbeszédbe, köztudatba épülve eljussanak a döntéshozókig. (Zala-Lap Kft., P. P.)