Kiss Ferenc (MSZP), az egészségügyi és szociális bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy az első féléves gazdálkodás során a népjóléti feladatoknál az átlagosnál és az időarányosnál magasabb volt a felhasználás, különösen az adósságcsökkentési támogatásnál, ezen belül a lakhatási támogatás nagy igénye miatt. Az elmúlt évi 14-gyel szemben havonta átlagosan 55 család élt ezzel a lehetőséggel. A rendszeres szociális segélyek száma is jelentősen megemelkedett.

Ez összefügg Zalaegerszegen a foglalkoztatás alakulásával, a munkanélküliek számának növekedésével. Saját körzetével kapcsolatban megjegyezte: az elkezdett vagy elhatározott felújításokban komoly lemaradások vannak. Dékány Endre (Fidesz), a műszaki bizottság elnöke szerint jó arról olvasni, hogy a költségvetési főösszeg 18,5 milliárd forintnál tart. Az önkormányzat hatalmas összegeket fordít a város intézményeinek fenntartására, városüzemeltetésre, fejlesztési feladatokra. A kerékpárút épülésével kapcsolatban megjegyezte: ahhoz, hogy az Alsóerdőtől végigvigyék az utat egészen Gébártig, a Pannontejnél területvásárlásra lenne szükség. Szólt arról is, hogy az idén a nagy esőzések gondot okoztak a csapadékcsatornák fenntartásában. A későbbiek során ezek felújítására és fejlesztésére is pénzt kell fordítani. Nem pluszpénzt kérnek, de átcsoportosításra feltétlenül szükség lenne. Rigó Csaba (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke elmondta: vannak olyan sorok a költségvetésben, melyekből lehet átcsoportosítani. A csapadékos időjárás és a hordalékok miatt nagyobb arányban tömődtek el árkok és csatornák. Ezt a problémát meg kell oldani, és tudnak mintegy 7,5 millió forintot biztosítani, részben a műszaki ágazatban lebonyolított közbeszerzési eljárások megtakarításaiból és a bábszínház tervezésére elkülönített több mint 16 millió forintból. Ebből az összegből 2 milliót javasol áttenni a „csapadékcsatorna-rendszer üzemeltetése” sorra. A bábszínházi átalakítást akkor lehet tervezni, ha a közgyűlés dönt a végleges helyről. A privatizációval kapcsolatban megjegyezte: Zalaegerszegen nem adták el a város cégeit, ehelyett hatékonyabb működést és minőségi javulást követeltek. Ezek a cégek most hozzájárulnak a város jó gazdálkodásához. Török Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a Páterdomb gyenge pontja az úgynevezett Avas-árok. A nagy esőzések miatt a környékén lévő telkeket már négy alkalommal elöntötte a csapadékvíz ebben az évben. Csatlakozik azokhoz, akik a csapadékvíz-hálózat műszaki gondjainak a megoldását javasolják. Horváth László (MSZP), mint az oktatási bizottság elnöke, örömét fejezte ki, hogy a város biztosítja a közalkalmazottak bérfejlesztését. Megjegyezte: teljes mértékben egyetlen kormány sem biztosította ezt a pénzt az önkormányzatok számára. Mint a Kertváros egyik képviselője, kérte, hogy a Göcseji-Pataki utca páros oldalán a járdák kerüljenek felújításra, aszfaltozásra. Erre már kapott ígéretet, most úgy látja, nem szerepel a tervek között. Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP) a közalkalmazotti bérek fedezetével kapcsolatban elmondta: 1998-ig az önkormányzatok megkapták az iskoláknál az állami normatívát, illetve annak emelését, utána pedig a közalkalmazotti, illetve köztisztviselői besorolásnak megfelelően megkapták a központi kötelező béremelés fedezetét, külön. 1998 után azt mondta a kormány, hogy beépíti ezt a normatívába, nem kell külön kezelni. Ebből keletkezett az a helyzet, ami jelenleg is tart, hogy az önkormányzatok úgy érzik jogosan, hogy nincs meg a fedezet. Úgy látja: az önkormányzat vagyona gyarapodik, csak speciális hitele van, tehát megvan az erőforrása arra, hogy finanszírozza a béremelést. Dr. Gyimesi Endre úgy reagált: a normatívák reálértéke folyamatosan csökken, úgyszintén a gyermeklétszám is. Mindez nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat.