A 19. századi kisváros nem volt olyan érdekes
A konferencia első előadója Kiss Gábor könyvtárigazgató volt, aki Zalaegerszeg historiográfiájáról beszélt. Utalt az 1900-as évek elején munkálkodó Sebők Samu főgimnáziumi tanárra, aki az addig összegyűlt levéltári iratokat rendszerezte és erről egy tanulmányban be is számolt. Ez az első szilárd mérföldkő a város történetének feldolgozásában. Kiss Gábor szólt továbbá az elmúlt évtizedek forrásmunkáiról, kiemelve az alkotókat, kutatókat. Megjegyezte: a 19. századi kisváros nem volt igazán érdekes, akkoriban Göcsej jobban érdekelte a helytörténettel foglalkozókat. Abból az időből igazán a „húsvéti határjárás” maradt fenn.
A város életében a vasút és a főgimnázium létrejötte rendkívül fontos volt. A képzett, világlátó tanárok jelenléte megpezsdítette a helyi szellemi életet.
Az első napon a 14-16. századi Zalaegerszegről és környékéről, majd a 16-17. századi vár szerepéről dr. Bilkei Irén levéltáros és dr. Vándor László múzeumigazgató tartott előadást. Kapiller Imre levéltáros a 17-19 századi város nemesi társadalmáról beszélt, dr. Németh József muzeológus pedig a 20. századot megelőző művelődési viszonyokat mutatta be.
A tudományos konferencián előadást tartott még többek között Csomor Erzsébet, Megyeri Anna, Foki Ibolya, Paksy Zoltán, Béres Katalin, Káli Csaba, Kostyál László a levéltár illetve a múzeum munkatársai, valamint Szakács László erdész,. aki az egerszegi erdők történetét vázolta fel.
Tartalom megosztása: