– Vérmérgezést lehet otthon és a kórházban is szerezni. Azért volt fontos beszélni róla, mivel ezek a legsúlyosabb fertőzési esetek, nagyon magas a halálozási aránya – mondja dr. Ribiczey Pál, a Zala Megyei Kórház fertőző osztályának vezető főorvosa. – A megyei kórházban a betegek tizenöt százaléka fertőzések, azaz kórokozók által okozott betegségek – például tüdőgyulladás, véráramfertőzés – miatt hal meg. Tavaly például száz vérmérgezéses eset volt a zalai intézményben. Ez a szám az amerikai vagy a párizsi kórházban is hasonló. Statisztikák kimutatták, hogy ezek a számok egyre inkább emelkednek. Ennek oka, hogy a kórokozók sokkal ellenállóbbak, gondoljunk csak a húsevő baktériumra, ami néhány óra alatt elviheti az embert. Vagy éppen a járványos agyhártya-, agyvelőgyulladás kórokozójára, amikor ugyancsak nagyon gyors lefolyású betegségről van szó. Agresszívebbek lettek tehát a kórokozók és sokkal ellenállóbbak. Ez azt jelenti, hogy hiába adjuk a megfelelő antibiotikumot, már nem hat, mert a baktérium védekezik ellene és tovább szaporodik. A kórházi vérmérgezéseknek pedig az az első számú oka, hogy olyan nagy műtéteket alkalmazunk – például leukémiás eseteknél -, aminek lényege a védekezés lecsökkentése. A kezelés során a rákos sejteket elpusztítandó az immunrendszert is legyengítjük, ezáltal a fertőzések ellen sokkal védtelenebbek az emberek. Az igazság az, hogy mi már most a legdrágább és legjobb gyógyszereket adjuk a pácienseknek, mert az életük mindennél fontosabb. Ám sokszor még így sem tudjuk kivédeni a fertőzéseket.
– Mostanában gyakran hallani félrekezelt bárányhimlős esetekről. Erről is szó esett a konferencián? Milyen tévhiteket kell ezzel kapcsolatosan eloszlatni?
– Igen, a konferencián erről is hallhattunk előadásokat. A bárányhimlő ellen sok esetben ajánlatos a védőoltás. Találkoztunk nagyon súlyos esetekkel, például a Szent László Kórház és a miskolci kórház orvosai számoltak be olyan kisgyermekekről, sőt csecsemőkről, akik a nagyon fiatal korban elkapott fertőző betegség szövődményei miatt majdnem meghaltak, illetve súlyos szervi károsodást szenvedtek. Nagyon nagy veszélynek van kitéve az a gyermek- és felnőttpopuláció, amelyik még nem esett át ezen a betegségen, illetve gyenge, károsodott az immunrendszere alapbetegség vagy egyéb gyógyszeres kezelés következtében. Náluk tehát nagyon veszélyes a bárányhimlő. Egyáltalán nem olyan enyhe kórképről van szó, mint általában azt hisszük. A betegség súlyos szövődményei lehetnek a bőr- és lágyrészek fertőzései, tüdőgyulladás és idegrendszeri agyvelőgyulladás vagy halállal végződő szeptikus kórképet okozhatnak. Indokolt tehát a bárányhimlő kiterjesztett védőoltása.
– Lesz-e valaha is kötelező a bárányhimlő elleni védőoltás?
– Nem hiszem, hogy kötelezővé fogják tenni, ám mi orvosok arra kérünk minden szülőt, felnőttet, hogyha tehetik, előzzék meg a nagyobb bajt.
– Ha már gyermekünk vagy mi magunk megkaptuk a betegséget, akkor mit tegyünk? Még ma is sok orvos a cinkrázót ajánlja.
– Amennyiben már elkapta valaki a fertőző betegséget, akkor a legfontosabb az, hogy kikerüljön a közösségből. A betegség általában egy-két hét alatt alakul ki, tehát már az első pöttyök megjelenése előtt magunkban hordozzuk a kórokozót és fertőzhetünk vele. Az már alkat kérdése, hogy kit mennyire érint a fertőzés, mennyire „veri ki” a himlő. A bőrön jelentkező kiütéseket semmi esetre se kenegessük, mert így visszakerülhet a véráramba a kórokozó további szövődményeket okozva. Ha viszket vagy fáj a bőr, akkor akár enyhén fertőtlenített langyos vizes vagy esetleg kamillás lemosást ajánlunk. Vigyázzunk arra is, hogy a gyermek ne vakarja el a sebeket. Ha pedig még nem kapta el a fertőzést, akkor tényleg okosabb lenne a védőoltás.