Az idei évben ismét pályázatot hirdet a Zalaegerszegi Televízió és a zalaegerszeg.hu, a város internetes portálja. Várjuk azoknak az általános, közép-, vagy főiskolás diákoknak a jelentkezését, akik kipróbálnák magukat a sajtó világában.

A Virtuális Városi Diákújság új Facebook oldala az alábbi linken érhető el:

https://www.facebook.com/Virtuális-Városi-Diákújság-107222634536082

Garami Dorka Elmélkedés című versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.

Forintos Hanna Szerelmemhez című versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.

Tornyos Luca az internetről írt versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.

Nyolc évvel ezelőtt kerültem a Landorhegyi iskola sportiskolai osztályába. Nem véletlenül felvételiztem ide, hiszen már akkor fontos volt számomra a mozgás, és mindenképpen sportolni szerettem volna.

1989 óta minden év január 22-én a magyar kultúra napját ünnepeljük. E nap a Himnusz születésnapja: a kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be nemzeti imádságunk megírását.

Az újév általában mindenkinek egy új kezdetről, új lehetőségekről szól. Szinte minden ember igyekszik valamit megfogadni, új dolgokba belevágni. Számomra azért lesz különleges ez az év, mert elballagok az általános iskolámból, és szeptembertől már középiskolába fogok járni.

Ez az év számomra azért lesz különleges, mert befejezem az általános iskolát, és egy új iskolakezdésről fog szólni sok újdonsággal.

Rengeteg ember tiszta lapként tekint az előtte álló új évre, amire ráírhatja céljait, vágyait, amiket a jövőben megvalósíthat, hogy majd büszkén kipipálja.

A célok kitűzése fontos része egy ember életének, hiszen ha törekszünk valamire, amit el akarunk érni, az egyfajta utat, feladatot ad számunkra. Értelmes életet élünk, lehetőségünk nyílik képességeink kibontakoztatására, sikerek elérésére.

Minden évben fontosak a céljaink, ez alól nem kivétel a 2021-es év, még akkor sem, ha ilyen időket élünk. Céljaink kitűzése/teljesítése az életünk egyik legfontosabb és egyben a legnehezebb küldetése.

A legtöbb ember minden évben kitűz magának célokat. Vannak az életben kisebb-nagyobb célkitűzéseink, ezek közül előfordul könnyen elérhető, de olyanok is, amelyek csak hosszú idő után valósulnak meg. Leggyakrabbak az újévi fogadalmak, például: lefogyok, jobb tanuló leszek, több pénzt rakok félre.

2021-ben nem csak az év, hanem önmagammal szemben is nagyok az elvárásaim.

A célok kitűzése nagyon fontos életünkben. Ez ad motivációt ahhoz, hogy küzdjünk bizonyos dolgok eléréséért. Ha nem lennének céljaink, akkor senki nem akarna elérni semmit az életében.

Ha az embereknek nem lennének céljaik és vágyaik, akkor értelmetlenné válna számukra az élet.

A célok nagyon fontosak az életünkben, ha kitűzünk egyet, akkor tennünk kell azért, hogy el is érjük. Nagyon sok cél létezik, minden embernek más a fontos, valakinek a sportban, van akinek meg a tanulmányaiban, de mindegyik az életünkhöz kapcsolódik, és mindegyiknél magunk döntjük el, hogy küzdünk-e érte vagy sem.

Remélem az idei év már több lehetőséget fog az emberek elé tárni, mint a tavalyi. Engem azonban a vírus sem gátolhatott meg céljaim építésében, idén sem lesz másképp.

Céljai mindenkinek vannak, mindenki szeretne valamit elérni az életben, csak nem mindenki tesz érte. A legtöbb ember mellett elmegy az élet, miközben nagy terveket kovácsol. 

Ahogy mondani szokás: „Új év, új élet” - így ebben az évben én is új célokat tűztem ki magam elé, amiket minél előbb el szeretnék érni. Ebbe beletartozik mindenféle, például: zsákolni még az idén, javítani a baráti kapcsolatokon.

Fontos, hogy az embernek legyenek megvalósítható céljai az életben, mert ha ezeket meg tudjuk csinálni, akkor örömmel tudjuk élni a mindennapjainkat. Nekem is vannak ilyenek, ezek irányt mutatnak az életemben.

Nagyon fontos, hogy legyenek céljaink, mert célok nélkül elvesznénk, és nem lenne értelme az életünknek. 

Ebben az évben azt szeretném legtöbbször érezni, hogy büszkék rám. Hogy kik? A szüleim, a tanáraim, az edzőm, a barátaim, de legjobban én, saját magamra. Számomra ez a legfontosabb idén, mert ha teljesítem az álmaim, az mindennél többet jelent nekem.

Hát elérkeztünk ide is, 2021 van! Ez az év nem a legjobban indult, de kezd jó irányba haladni.

2021 egy új év, új lehetőség, és új célok lépnek az én életembe is. Fontosnak gondolom, hogy mindig legyen célom. 

Az új év mindig új lehetőségeket hordoz magában. Ezek köze tartoznak az új álmok, célok.

Az új év kezdetével megannyi cél fogalmazódott meg bennem, amiket szeretnék megvalósítani, elérni.

Az év eleje remek alkalom, hogy visszatekintsünk az elmúlt évre, és megtervezzük, új célokat tűzzünk ki az idei évünkre. Ilyenkor nagyobb erővel, motiváltabban fogadunk meg nagy változásokat.

2021-ben számomra is egy új év kezdődött új álmokkal, vágyakkal, célokkal. Fontos, hogy legyenek mindig céljaink, legyen miért küzdenünk.

Az idei évben elhatároztam, hogy sok célomat megvalósítom. Nyolcadik osztályosként nagy döntések előtt állok, ebben segít, ha összeírom, hogy miket szeretnék elérni, milyen irányba szeretnék fejlődni a 2021-es évben.

Az idei nagyon szokatlan karácsony volt, hiszen a koronavírus jelenléte miatt más szabályok voltak érvényben.

A 2020. év rendkívüli volt, és sajnos nem jó értelemben volt különleges. Egy új világjárvány jelent meg, a Covid vírus miatt alapvetően megváltozott az életünk. A járvány erős hatást gyakorolt a hétköznapjainkra, és bizony az ünnepeinkre is rányomta bélyegét.

Nagy boldogsággal vártam a karácsonyt és az újévet, amik idén egy kicsit másképp teltek a megszokottnál.

Az idei évben a koronavírus rengeteg számításunkat keresztülhúzta. A karácsony is másképp telt, a korlátozások miatt sokan nem tudták meglátogatni szeretteiket.

Már alig vártam, hogy elkezdődjön a téli szünet. Vágytam már a pihenésre, kikapcsolódásra a sok tanulás után, ugyanakkor nagyon vártam a közelgő ünnepeket is.

Az idén nem sokban változott a karácsony nálunk, de azért kipróbáltunk pár új dolgot a mostani nnep alkalmával.

Az idei karácsony nagyon sok mindenben különbözött az előzőektől. Ahogy arra számítani lehetett, a járványügyi korlátozások miatt eléggé nehéz volt megtervezni, hogy a család összegyűlhessen a szeretet ünnepén.

Az idei karácsony sokaknak, nekünk is más volt, mint a többi a koronavírus-járvány miatt. Idén anyukámnak sajnos dolgoznia kellett 24-én és 25-én is, hiszen ebben a helyzetben kiemelten fontos a kórházi dolgozók munkája. A testvérem beteg lett, ezért nem tölthette közvetlenül velünk az ünnepet. Rokonainkat sem tudtuk meglátogatni.

Itt ülök, és a bennem kavargó érzelmeket szeretném megfogalmazni. Most szívesen elmennék egy olyan helyre, ahol egy lélek sincs, ahol nem hallom a kocsik zaját, ahol nyugalomban tudok olvasni, és csak egy valaki lenne velem, az az ember, aki a legfontosabb számomra.

Amikor elköltözünk otthonunkból egy másik térségbe, biztosan hiányozni fog régi életünk. Ez a honvágy. Ilyenkor visszamennénk az időben, hogy egy kis időt eltölthessünk a szeretett helyen. Azonban szeretnénk a jövőbe is látni, és megnézni jól érezzük-e magunkat az új életünkben, megérte-e elhagyni szülőföldünket.

Mikor elkalandoznak a gondolataink, hogy milyen jó lenne egy homokos tengerparton élni, vagy Szöul fényeiben gyönyörködni a hétköznapokban, eközben meg sem fordul fejünkben, hogy a honvágy még a világ végéig is üldözne bennünket, hogy emlékeztessen, hol a hazánk, hova tartozunk.

Az érzelmek egyfajta kommunikáció a világgal, amik meghatározzák a gondolatainkat és a hangulatunkat.

A válasz nem olyan egyszerű számomra: el tudnám ezt képzelni, de nem minden esetben. Én csak akkor élnék hosszabb ideig egy másik országban, ha Magyarországra könnyű lenne a visszautazás, és lenne ott más magyar is, mert ennyi év után fura lenne távol lenni az otthonomtól, szeretteimtől, sőt még nem használni a saját nyelvemet sem. De még más okai is vannak.

Én el tudom képzelni, hogy másik országban éljek, de abban is biztos vagyok, hogy sosem tudnék végleg elszakadni szülőhazámtól.

Születésem óta, két idősebb testvéremmel és szüleimmel élek Zalaszentbalázson. Azonban bátyám miatt, aki versenyszerűen sportol, el tudom képzelni, ha valaki hosszabb ideig távol él a hazájától.

Lassan már az ősz végét járjuk, egyre hidegebb a levegő, reggelente már a fűszálakon a harmatot megfagyva látjuk. Ilyenkor már érezzük-várjuk az év legszebb ünnepének eljövetelét.

Mikor még a tesóm, Beni Monacóban kosarazott, többször meglátogattuk. Ezek közül szeretnék most kiemelni egyet, az elsőt, azon belül is az első napot.

Minden ember életében vannak olyan pillanatok, amire szívesen visszaemlékszik, sokszor nehéz a legjobbat kiválasztani.

Sokan azt gondolják, hogy egy iskola rendjében elengedhetetlen az egyenruha, mások azonban épp az ellenkezőjét gondolják.

A mai kor iskolásai – a vírushelyzet következtében – a hagyományos oktatáson kívül megismerkedhettek a digitális, otthoni tanulással is. Egyik pillanatról a másikra kellett áttérniük az iskolapadból a távoktatásra, megtapasztalhatták mindkét oktatási forma előnyeit és hátrányait egyaránt.

Vannak országok, és vannak iskolák, amelyekben a nebulóknak egyenruhát kell hordaniuk, míg más intézményekben ez nem előírás. Nálunk ez a szokás nem igazán elterjedt, de Angliában vagy Amerikában s szerte a világban a legtöbb iskola alkalmazza az egyenruhaviseletet. Minden oktatási intézménynek egy egyéni, saját stílusú és dizájnú öltözéke van, akár kabalaállatuk is lehet.

Egyesek szerit jó dolog, ha kötelező egyenruhát kell viselniük a tanulóknak az iskolában, mások ezzel nem értenek egyet. Nézzünk néhány érvet mellette illetve ellene!

Immáron már két éve, hogy bővült két kis angyallal családunk. Testvéreim váratlan meglepetésként értek engem, főleg úgy, hogy senki sem tudta: ikrek lesznek. 

Az Európai Hulladékcsökkentési Hetet minden év novemberének utolsó hetében rendezik meg, amelyhez iskolánk már több éve csatlakozik. Ezen a héten sok országban hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett mennyiség csökkentésére, az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

Már két éve történt az az esemény, amire a legszívesebben emlékszem, egészen pontosan 2018. október 14-én.

Az idén a hagyományos Márton napi programok is másképpen alakultak az iskolában a koronavírus-járvány miatt.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott sortűz következtében nőtt még aznap éjjel, fegyveres felkeléssé. Ennek következtében közel 3000 hős magyar veszítette életét.

A mindenszentek napja egy ősi magyar ünnep, ami az elhunyt szeretteinkről szól. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, szokás volt ételt, vizet tenni az asztalra számukra. Az emberek gyertyákat gyújtanak a temetőben a sírokon, hogy visszataláljanak éjjel a holtak a nyugvóhelyükre. 

A 2020-as Covid-19, más néven koronavírus-járványt Magyarországon először március 4-én jelentette be a miniszterelnök, ami aztán megváltoztatta mindannyiunk életét. Nyárra a járvány meggyengült, és már azt hittük, túl vagyunk a nehezén, de aztán ősszel a vírus újra támadott. 

Elindult egy járvány már lassan egy éve a világban, és azóta se tudtuk megfékezni a koronavírust. Nagyon fontos, hogy védekezzünk ellene, hiszen terjedésének súlyos következményeit már tapasztalhatjuk.

Társadalmunk jelenlegi legnagyobb problémája a koronavírus pusztítása. Ez egy világjárvány, ami a kínai Wuhanból indult el 2019 decemberében. Már itt hazánkban is több mint hétezren megfertőződtek a kórokozóval, de világszerte több millió embernél mutatták ki a vírust. Az ellene való védekezésnek számos rendkívül fontos okát felsorolhatjuk. 

Az elmúlt tanévben azért, hogy a vírus terjedését megakadályozzuk, áttértünk a digitális oktatásra. Sok diák jól élte meg ezt az időszakot, de megannyi gyerek szerint sokkal nehezebben lehet boldogulni a tanulással otthon, mint hagyományos keretek között, az iskolában. Mind a két álláspontot meg lehet érteni, lehet mellettük illetve ellenük érvelni.

Minden évszakban felfedezhetünk valami szépséget. Tavasszal a rügyező természet, a virágot bontó fák, nyáron a meleg szellő, télen a havas táj gyönyörű látványa ejt rabul bennünket. Számomra mégis legkedvesebb az ősz.

Az újfajta koronavírus 2019 decemberében kezdte meg a pusztítást, és világszerte már több mint egymillió ember halálát okozta. Eddig két hullámmal sújtotta az emberiséget, és senki nem tudja, hogy hány lesz még. Az emberek a lehető legtöbb módon védekeznek, hogy megakadályozzák a terjedését, hogy minél hamarabb inthessünk búcsút a járványnak.

Gyerekként sokszor érezzük úgy, hogy a felnőtteknek sokkal könnyebb, számos olyan dolgot megtehetnek, amit mi nem. Máskor örülünk, hogy gyerekek lehetünk még, amikor látjuk, hogy szüleinknek mi mindennel kell megbirkózniuk.

Minden évszaknak megvan a saját maga szépsége. Most nézzük meg közelebbről, miért is szép az ősz! 

Minden évben november 1-jén meglátogatjuk elhunyt szeretteink sírját, gyertyát gyújtunk, koszorút teszünk rájuk.

November 1-je környékén minden évben ellátogatunk elhunyt szeretteinkhez a temetőbe. Eljön a mindenszentek és a halottak napja, amikor visszaemlékezünk azokra, akik már nem lehetnek köztünk. Ilyekor mécseseket gyújtunk, koszorúkat vagy virágokat helyezünk a sírokra. Bár nem találkozhatunk halottainkkal, emléküket ápolnunk, őriznünk kell!

Ha lenne varázserőm, rengeteg nagyszerű dolgot tennék. Gondoljunk csak bele, hogy mennyi embernek lehetne segíteni, boldogabbá tenni őket! Fontos, hogy ne csak a saját érdekeinket nézzük, a világban, de közvetlen környezetünkben is rengeteg olyan ember él, aki valamiben hiányt szenved, segítségre szorulna.

A koronavírusok alapvetően állatokban fordulnak elő, de egyes törzsei képesek az emberben is fertőzéseket okozni. A világjárványt okozó új koronavírus (SARS-CoV-2) 2019 december végén a kínai Vuhan városából terjedt el, ahol eddig ismeretlen eredetű, súlyos, olykor halálos kimenetelű tüdőgyulladásos megbetegedések fordultak elő. Miután a COVID-19 nevű betegséget okozó járvány Ázsiából átterjedt Európára, és az USA-ban is megjelent, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én világjárvánnyá (pandémiává) nyilvánította. 

A koronavírus egy új, fertőző vírus, amely év eleje óta van jelen Magyarországon. Most már nagyon gyorsan terjed sokak halálát okozva. Fő célunk a megfékezése.

Lassan beköszönt az ősz. Ez a természet rendje, hogy a beteljesülést jelentő nyár után következzen a hervadás. 

Minden évszaknak megvan a maga szépsége. A tél megteremti a karácsonyi hangulatot, csillogó hófedte tájaival gyönyörködteti az embert, tavasszal minden életre kel, a virágok, a csivitelő madarak izgalmassá teszik az évszakot. A nyárról a strandolás, a forróság és hűsölés, az iskolásoknak a hosszú szünet elevenedik fel. És az ősz! Talán a legszebb évszak, a színeivel, az illatával mámorba ejti az embert, bár olykor rengeteg kellemetlenséget is tud okozni. 

Napjainkban a filmnézés népszerűsége töretlen, és igen elterjedt a fiatalok körében. Ahány ember, annyi szokás, mindenki másképp szereti megnézni a legújabb premiereket. Van, aki moziba jár, mások megvárják, míg az adott film elérhető lesz a neten, vagy megjelenik lemezen, és otthon nézhetik meg az aktuális mozisikereket. 

Moziba már 1909 óta járnak az emberek. A televízió megjelenése azonban két táborra osztotta a filmnézőket: vannak, akik moziban szeretnek filmezni, míg mások az otthon melegében nézik inkább kedvenceiket. Mindkét tábornak megvannak a saját érveik.

A 2019-2020-as tanév végén a gyerekeknek és a tanároknak is az online oktatást kellett alkalmazniuk, a koronavírus miatt. A vélemények megoszlanak, hogy milyen módszerrel lehet hatékonyabban tanulni.

Minden évszaknak megvan a maga szépsége, a legkedvesebb számomra mégis az ősz.
Számos okot fel tudnék sorolni, hogy miért is gondolom így. Ez egy olyan évszak, ami szerintem a többi közül a legszebb: a legszínesebb időszaka az évnek. A természet különféle színekben pompázik.

Minden évszakban van valami nagyszerű: télen a fehéren csillogó hó; tavasszal a virágzó fák, a nyíló virágok; nyáron a meleg idő; ősszel a lehulló, színes falevelek. Mindenkinek más az ízlése, másik évszakot kedvel.

Mint minden tanulási formának, a digitális oktatásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai, melyekkel az elmúlt félév során én is találkoztam. Most saját tapasztalataimról számolok be, melyek a jövőben másnak is hasznosak lehetnek.

Az idei október 23-i iskolai megemlékezés – a vírusjárvány miatt – másképp zajlott iskolánkban. A tantermekben felvételről néztük társaink előre felvett ünnepi műsorát. 

Az október 5-i hét a fenntarthatóság jegyében zajlott iskolánkban: olyan programokban vettünk részt, amelyek környezetünk védelmére hívták fel a figyelmet. 

Az eddigi évekhez hasonlóan az idei nyaram is tartalmasan telt, még úgy is, hogy a koronavírus-járvány korlátozásai sok mindent akadályoztak.

A „vírus” szóról egy hathónapos „nyári szünet” jut eszembe, természetesen nem teljesen, mivel online oktatás volt. Személyes szerint nekem nem tetszett, mivel túlságosan is lusta vagyok tanulni, és így nem voltam rákényszerítve, hogy foglalkozzam az anyaggal, plusz a tanári magyarázat is hiányzott. 

Utazásunk egy hétfői napon vette kezdetét. Kora reggeli indulással Körmend felé vettük az irányt. Tatabányáig még sokórás utazás állt előttünk, azonban a türelmünk meghozta gyümölcsét: sok szép élménnyel gazdagodtunk ebben a messzi városban.

A nyár végén a családommal ellátogattunk Siklósra és környékére, ahol öt napot töltöttünk el.

Kedves Mariann néni!

Nagyon megviseli az osztályt, hogy nem maga tanít minket. A helyettesítő tanárok sem rosszak, de magával sokkal jobban meg tudjuk tanulni az anyagot. Hiányoznak a maga órái és a sok közös pillanat, amit együtt éltünk át nap mint nap.

Én nagyon élveztem az idei nyarat. Szép és meleg idő volt, aminek nagyon örültem, és sok szép élményben lehetett részem.

Az én nyaram - az online oktatás után - egyből egy vándortáborral kezdődött, ahol néhány osztálytársammal együtt nagyon jól éreztük magunkat.

Ebben a vírusos időszakban sem kellett a szobába zárkózva átvészelni a nyarat, én sem azt tettem. Lássuk csak, mi minden történt velem az idei szünidőben!

Idén a családi nyaralást a koronavírus járvány veszélye miatt Magyarországon szerveztük meg. Későn kezdtünk el gondolkodni az úticélról, ezért a sok hozzánk hasonlóan belföldi nyaralást választó vakációzó miatt nehéz volt szabad szállást találnunk.

Augusztus végén pár napot Siófokon töltöttem a szüleimmel. Erre a kis nyaralásra szívesen emlékszem vissza.

Az idei év kicsit más volt a Covid miatt, mint a többi, ez megmutatkozott a nyaralásunkban is. Június közepén vakációra indultam a családdal, vagyis pontosan anyukámmal, barátjával és az Ő velem egy idős fiával. E túrának az egyik izgalmas eseménye volt a magas Tátra meghódítása.

Csütörtök hajnalban indultunk a családdal a mindenki által nagyon várt horvátországi nyaralásra.

A nyáron rengeteg örömteli napom volt. Sok kellemes időt töltöttem a családommal és a barátaimmal. És nagyon sok minden történt velem.

A szünet utolsó hetében anyával kettesben elmentünk nyaralni. Izgatottan vártam, mert Bükkfürdőre mentünk, a Hotel Caramellbe.

Ebben a váratlan és szokatlan helyzetben nem sok helyre tudtunk elmenni, de mégis voltak örömteli pillanatok.

Legjobb nyári élményem a balatonboglári nyaralás volt. 

Ez a vakáció másként kezdődött, mint amit megszoktunk. De legközelebb, remélem, minden a régi lesz. Így is adódott olyan esemény, amire szívesen emlékszem vissza. 

Az idei nyaram máshogy telt, mint az előzőek. A járvány miatt az idén mindent megfontoltabban kellett szervezni. Ennek ellenére sok szép élményben lehetett részem.

Az idei nyár máshogy telt a tesóm születése és a vírus miatt. Habár nyaralni nem voltunk a családdal, a barátaimmal és az osztálytársaimmal sok jó élményben volt részem.

Az idei nyaram elég katonásra sikeredett, de már nem is bánom, hamarosan kiderül, miért.

Jó érzés felidézni izgalmas, élményekkel teli nyaram. Sok időt töltöttem a zalaistvándi lovardában, ahol lovaglással, tanulással, munkával és beszélgetéssel töltöttem az időt.

Idén nyáron, a vírus ellenére egy nagyon jó nyaraláson vehettem részt. Balatonlellére mentünk, és ez idő alatt a keresztanyukámnál laktunk.

Idén a családommal Magyarországon nyaraltunk, utazgattunk augusztus utolsó hetében.

A vírushelyzet miatt másként alakult számomra is az idei nyár. Jórészt otthon teltek napjaim, de azért egy rövid kis nyaralásra is sort kerítettünk.

Márciusban a koronavírus miatt egy szempillantás alatt megszakadt a személyes kapcsolatom mind az osztálytársaimmal, mind a tánctársaimmal. Ezért a szokottnál is jobban vártam az idei nyarat, ahol végre újra találkozhattam Velük. A sok élmény közül a legjobban a Holnapocska táborban töltött két hetet élveztem, hiszen itt a legjobb barátaimmal mókázhattunk.

A nyáron és a hosszú karantén ideje alatt sok könyvet elolvastam, de nekem az Éjfél kisasszony nyerte el legjobban a tetszésem.

Az idei volt az eddigi leghosszabb szünet - legalábbis idén töltöttük a legtöbb időt távol az iskolától a több hónapos karantén miatt-, de mint mindig: most is szuper nyári szünetem volt!
Töprengtünk, gondolkodtunk, de mivel nyaralóhelyünk zöld lámpát kapott, idén is ellátogattunk Horvátországba, természetesen most is nagyszerűen éreztük magunkat! Tíz napot töltöttünk a tengerparton.

Tisztelt Mariann néni!
Rossz lehet, hogy nem léphet ki a lakásából, nem találkozhat senkivel. Viszont ebben a karanténos időszakban is lehet optimistán gondolkodni, jó dolgokat csinálni! Csak meg kell találni a módját annak, hogy jól érezze magát.

Én az idei szünidőben nem csináltom túl sok mindent a mostani helyzet, a vírusveszély miatt.

A járványhelyzet s a kedvezőtlen időjárás ellenére sem maradt el az idei vándortáborozás. Köszönhető mindez Gedeon Tamás bácsinak, túravezetőnknek, aki évről évre megszervezi, biztosítja számunkra ezt a különleges élményt. A fotókat is mindig Ő készíti.

A hétvégére családommal izgalmas kirándulást terveztünk a Balaton-felvidékre. Vasárnap körülbelül 10 órakor indultunk el autóval Badacsonyba.

Németh Zsanett Dekadens című versével nevezett a Virtuális Városi Diákújság pályázatra.