A 159 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztünk

Zalaegerszeg címer
Hírek

A 159 évvel ezelőtti eseményekre emlékeztünk

2007 március 15 - csütörtök
„Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – indította ezzel a ma is aktuális idézettel ünnepi gondolatait Tombi Lajos, aki a Haza bölcsének szobránál köszöntötte március 15-én a nagy tömegben összegyűlt zalaegerszegieket. Városunk alpolgármestere arra világított rá beszédében, mitől a legszebb magyar ünnep, a legtisztább forradalom a közel 160 évvel ezelőtti.

– Ezen a márciusi napon egy nemzet született. Napok alatt lettek idegenekből magyarok,
zsoldos katonákból honvédek, jobbágyokból polgárok, magyar nemesekből nemes magyarok.
Batthyány Lajos vezetésével a kor legjobb férfiaiból kormány alakult, mely a nemzet
közös programját kezdte végrehajtani.

A szabadságharc alatt a gyarló emberekből félistenek lettek, kik megmutatták egy
világnak, hogy kell országot építeni, védeni – fogalmazott Tombi Lajos, majd a mai
állapotokat pellengérre állítva így folytatta: – Vasutakat építettek, nem megszűntettek,
építettek. Népességproblémákra nem ázsiai betelepítéssel válaszoltak, tudták, ez
a magyar emlékezetben tatárjárás, törökdúlás. E helyett gyárakat, iskolákat építettek,
és kórházakat emeltek. Három évtized alatt virágzó lett ez az ország.

Arra kérte az alpolgármester az ünneplőket: viseljék büszkén a kokárdát, és más
nemzeti színeinket, mert nem a zászló, a papír, a toll a bűnös azért, mert meggyalázzák.
„Száradjon el a kéz, mely bemocskolja azokat! – emelte fel a hangját, majd egy újabb
idézettel engedte útjukra a Zalaegerszegieket: „Mindent szabad kockáztatni a hazáért,
de a hazát kockáztatni semmiért sem szabad.”

Deák Ferenc szobrától a szokásos útvonalon vonultak az ünneplők Csány László emlékművéhez.
A mártír szobránál Gyutai Csaba emlékeztetett a reformkor, majd a forradalom és
szabadságharc vívmányaira.

– Mi az igazi szabadság? – tette fel a kérdést
Vass Albert nyomán az alpolgármester, és ekképpen válaszolt: – Az, amikor tehetjük,
ami a dolgunk, és látjuk, hogy mások is azt teszik. Amikor mások semmittevésének
következményét nem velünk fizettetik meg. Amikor azt mondhatjuk, amit gondolunk,
és nem azt, amit mások gondolatrendőrségként elvárnak tőlünk. Amikor gyönyörködhetünk
abban, ami szép, legyen az egy virág, vagy éppen az ország háza, és látjuk, hogy
másoknak is tetszik. Amikor látjuk, hogy a szükség együttérzést vált ki, és összefogást
eredményez.

– A szabadság azonban felelősség is – folytatta
Gyutai Csaba – Óvni, ápolni, őrizni kell, mert a szabadság nem létezik rend nélkül…
De a szabadság azért is felelősség, mert rá hivatkozva ellene fellépni nem szabad,
sőt bűn. Nem a 48-ban háromszínűvé váló nemzeti zászló az ellenfél, nem azt kell
megtaposni – utalt napjaink történéseire az alpolgármester. – Legyünk büszkék rá,
emeljük magasra, tűzzük kokárdaként a szívünk fölé. A szabadságot veszélyeztető
mindenfajta szélsőségnek nincs helye ebben az országban: akkor se, ha barna ingbe
öltözik és engedik szabadon grasszálni a Hősök terén, vagy akkor se, ha Che Guevarra
gúnyát húz, de akkor se, ha éppen a TV székház portáját töri be.

A jövőre nézve sok tennivalót fogalmazott meg az alpolgármester. Az Európai Uniót,
mint lehetőséget említette, amivel jól kell sáfárkodnunk, majd hangot adott hitének,
miszerint nemzetünk ereje még számos érték megalkotására képes. „Hogyha van hitünk,
tehetségünk, erőnk, akkor összefogva képesek vagyunk az alkotásra, a szépítésre,
a boldogulásra az egész közösség érdekében.”

A megemlékező beszédet ünnepi műsor, majd koszorúzás követte Csány László szobránál.
(Zala-Lap Kft., F. M., P. K. E.)

Tartalom megosztása: