Zalaegerszeg

A biológiai sokféleség megjelenése Fekete István Tüskevár c. regényében

Zalaegerszeg címer
Hírek

A biológiai sokféleség megjelenése Fekete István Tüskevár c. regényében

2015 május 27 - szerda
A biológiai sokszínűséget sokféle módon ábrázolhatjuk: filmekkel, fotókkal, irodalmi alkotásokkal. Ez utóbbinak neves képviselője Fekete István. Ő az az író, aki a műveiben valóságosan mutatja be a tájat, az állatokat és a növényeket.

Fekete István Tüskevár című regényében egy vakáció történetét írja le. A mű két pesti diákról, Tutajosról és Bütyökről szól, akik a Kis-Balatonnál nyaralnak. A szünidő alatt Matula Gergelyre bízzák a fiúkat. Az öreg csősz szívesen vállalja, hogy megtanítja nekik a természetben való nehéz, de élményekben gazdag életet.

Tutajos érkezik meg elsőnek, és magabiztosan indul el Matulával felfedezni a nádtengert. Gergő bácsi segíti a városi fiút a berek megismerésében, de nem erőltet rá semmit, hagyja, hogy a maga tapasztalatai alapján fedezze fel környezetét. Ez sok fájdalommal is jár, melyek új ismeretekhez juttatják.

Tutajos az öreg útmutatásai alapján tökéletesíti horgásztudományát, és megtanul vadászni is. Fekete István olyan beleéléssel ír a tájról, hogy szinte mi is ott érezzük magunkat. A főhőssel együtt süpped a lábunk a mocsárba, mi is megrettenünk a felreppenő madárseregtől, szinte mi is magunkon érezzük a szúnyogok hadát. A nádas élővilágának sokszínűsége magával ragadja az embert. A növények – fák, virágok, sás – bemutatása pont olyan részletes és aprólékos, mint a rovaroké – muzsikáló tücsök, zsongó méhek, elzúgó szarvasbogár – vagy a madaraké – kánya, sas, bíbic, szürke gém, kárókatona. A vadon élő állatok mellett megismerkedhetünk a csősz kutyájával, Csikasszal is, akivel a fiú hamar barátságot köt.

A nyár közepén megérkezik Tutajos barátja, Bütyök is, akivel együtt egy nagy vihart is átélnek. A szünidő vége előtt elhatározzák, hogy felkeresik a török korból maradt Tüskevárat is kincs reményében. Kalandos kutatásuk közepette ismét Matula bácsi segítségére szorulnak, de kincset nem találnak. A kincs maga a kaland volt.
Az író nemcsak a természet élővilágát ábrázolja mesterien, de mindeközben az emberi értékekre is felhívja a figyelmet. A barátságra, a szeretetre, a hűségre, és nem utolsósorban a természet tiszteletére és szeretetére.

Nekem nagyon tetszett ez a történet, mert tanulságos és izgalmas volt. Azt gondolom, hogy valamennyien ilyen kalandokra, ilyen tartalmas és hasznos időtöltésre vágyunk.

Száraz Dániel (8.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Tartalom megosztása: