A világ legjobb úszómestere, Zsófi tanított meg úszni. Rövid, szőke haja volt, minden héten más színű melírokkal. Nagyon sokat viccelődtünk, de amikor nem fogadtam neki szót, akkor azzal büntetett, hogy eggyel több hosszt kellett úsznom. Az úszás órában a legjobb pillanatok azok voltak, amikor Zsófi ledobálta a gumi cápákat a medence aljára, amelyeket nekem fel kellett hoznom a felszínre.

Az egyetlen dolog, amit nem szerettem az uszodában a jéghideg víz volt. Tíz percig vacogtam a medence szélén, mielőtt bemerészkedtem a vízbe. Alig vártam, hogy az óra végén bemehessek a gőzkabinba. Ez a helyiség tele volt padokkal, ahova le lehetett ülni, a levegő hőmérséklete 50, 60 fok volt, a páratartalma 20%, 30%. Ez a hely volt a nyugalom szigete. Zsófi néni nagyon megszerettette velem az úszást, a vizet és a cápákat.

Golubics Kamilla 5.a
Belvárosi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Petőfi Sándor Székhelyiskola