Zalaegerszeg

Átcsoportosítások a költségvetésben

Zalaegerszeg címer
Hírek

Átcsoportosítások a költségvetésben

2005 szeptember 28 - szerda
Az első féléves gazdálkodásról és a költségvetés harmadik negyedévi módosításáról vitázott legutóbbi ülésén az egerszegi képviselő-testület. Dr. Gyimesi Endre polgármester bevezetőjében kiemelte: jelentős pluszfeladatok vállalására nincs mód, hiszen még nem teljesültek olyan bevételek, amelyek erre biztos garanciát nyújthatnának.

Kiss Ferenc (MSZP), az egészségügyi és szociális bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy az első féléves gazdálkodás során a népjóléti feladatoknál az átlagosnál és az időarányosnál magasabb volt a felhasználás, különösen az adósságcsökkentési támogatásnál, ezen belül a lakhatási támogatás nagy igénye miatt. Az elmúlt évi 14-gyel szemben havonta átlagosan 55 család élt ezzel a lehetőséggel. A rendszeres szociális segélyek száma is jelentősen megemelkedett.

Ez összefügg Zalaegerszegen a foglalkoztatás alakulásával, a munkanélküliek számának növekedésével. Saját körzetével kapcsolatban megjegyezte: az elkezdett vagy elhatározott felújításokban komoly lemaradások vannak. Dékány Endre (Fidesz), a műszaki bizottság elnöke szerint jó arról olvasni, hogy a költségvetési főösszeg 18,5 milliárd forintnál tart. Az önkormányzat hatalmas összegeket fordít a város intézményeinek fenntartására, városüzemeltetésre, fejlesztési feladatokra. A kerékpárút épülésével kapcsolatban megjegyezte: ahhoz, hogy az Alsóerdőtől végigvigyék az utat egészen Gébártig, a Pannontejnél területvásárlásra lenne szükség. Szólt arról is, hogy az idén a nagy esőzések gondot okoztak a csapadékcsatornák fenntartásában. A későbbiek során ezek felújítására és fejlesztésére is pénzt kell fordítani. Nem pluszpénzt kérnek, de átcsoportosításra feltétlenül szükség lenne. Rigó Csaba (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke elmondta: vannak olyan sorok a költségvetésben, melyekből lehet átcsoportosítani. A csapadékos időjárás és a hordalékok miatt nagyobb arányban tömődtek el árkok és csatornák. Ezt a problémát meg kell oldani, és tudnak mintegy 7,5 millió forintot biztosítani, részben a műszaki ágazatban lebonyolított közbeszerzési eljárások megtakarításaiból és a bábszínház tervezésére elkülönített több mint 16 millió forintból. Ebből az összegből 2 milliót javasol áttenni a „csapadékcsatorna-rendszer üzemeltetése” sorra. A bábszínházi átalakítást akkor lehet tervezni, ha a közgyűlés dönt a végleges helyről. A privatizációval kapcsolatban megjegyezte: Zalaegerszegen nem adták el a város cégeit, ehelyett hatékonyabb működést és minőségi javulást követeltek. Ezek a cégek most hozzájárulnak a város jó gazdálkodásához. Török Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a Páterdomb gyenge pontja az úgynevezett Avas-árok. A nagy esőzések miatt a környékén lévő telkeket már négy alkalommal elöntötte a csapadékvíz ebben az évben. Csatlakozik azokhoz, akik a csapadékvíz-hálózat műszaki gondjainak a megoldását javasolják. Horváth László (MSZP), mint az oktatási bizottság elnöke, örömét fejezte ki, hogy a város biztosítja a közalkalmazottak bérfejlesztését. Megjegyezte: teljes mértékben egyetlen kormány sem biztosította ezt a pénzt az önkormányzatok számára. Mint a Kertváros egyik képviselője, kérte, hogy a Göcseji-Pataki utca páros oldalán a járdák kerüljenek felújításra, aszfaltozásra. Erre már kapott ígéretet, most úgy látja, nem szerepel a tervek között. Kárászné dr. Rácz Lídia (MSZP) a közalkalmazotti bérek fedezetével kapcsolatban elmondta: 1998-ig az önkormányzatok megkapták az iskoláknál az állami normatívát, illetve annak emelését, utána pedig a közalkalmazotti, illetve köztisztviselői besorolásnak megfelelően megkapták a központi kötelező béremelés fedezetét, külön. 1998 után azt mondta a kormány, hogy beépíti ezt a normatívába, nem kell külön kezelni. Ebből keletkezett az a helyzet, ami jelenleg is tart, hogy az önkormányzatok úgy érzik jogosan, hogy nincs meg a fedezet. Úgy látja: az önkormányzat vagyona gyarapodik, csak speciális hitele van, tehát megvan az erőforrása arra, hogy finanszírozza a béremelést. Dr. Gyimesi Endre úgy reagált: a normatívák reálértéke folyamatosan csökken, úgyszintén a gyermeklétszám is. Mindez nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat.

Tartalom megosztása: