Egy hétfő reggel izgatottan keltem fel. Annyira vártam már ezt a kirándulást! Sietve készülődtem, a hátitáskámba elemózsiát pakoltam. Bringára pattantam, és irány a suli!

Az első két órát alig bírtam végigülni – de ahogy végignéztem társaimon,nos, ők is így érezhettek. A kicsengetésre vártunk mindannyian. Végre vége lett a második órának.

Az egész osztály biciklire ült, és megkezdtük utunkat Alsóerdőre. Hamar odaértünk, lepakoltuk a cókmókokat. Versenybe szálltunk, hogy eldöntsük: ki a leggyorsabb és a legügyesebb. Ezután felkészültünk a számháborúra.

Sietősen eldugtuk a zászlót, amit megtalálni „lehetetlen küldetésnek” bizonyult. Az első csatában bizony alul maradtunk. Kiütötték embereinket mind egy szálig- ez lett a vesztünk. A következő játszmában azonban taktikusabbak voltunk, és láss csodát: megtaláltuk a zászlót!

Sok fénykép készült rólunk. A csoportképre kerékpárral álltunk oda.

Gyorsan elrepült az idő! Indulnunk kellett hazafelé. Élménydús délutánt töltöttünk együtt, jó volt játszani, szabad levegőn lenni! Köszönjük osztályfőnökünknek, Ildi néninek, Bacsa Istvánnénak, hogy velünk tartott minden mókában!

Bekes  Gergő  6.a
Landorhegyi  Sportiskolai  Általános  Iskola