Hajnali 5 órakor indult a buszunk. Rédicsnél léptük át a határt. Szlovéniában végig autópályán haladtunk. Hosszúnak tűnt az út. A buszon néhányszor elbólintottunk ugyan, de azért sokat nézegettük a tájat is. Végre megérkeztünk úti célunkhoz.

A Bledi-tó az Alpok magas hegyei között fekszik. A tó közepén kis sziget van, rajta egy barokk kori templom. Aki megkongatja a templom harangját, annak teljesül a kívánsága-legalábbis a babona szerint. A tó természetvédelmi terület, horgászni tilos, így nagyra nőtt bajuszos harcsákat is láthattunk. Itt található a szlovén olimpiai csapat egyik felkészítő tábora. Ottlétünkkor evezős versenyek zajlottak éppen.

Kis pihenő után busszal felmentünk a várba, ami magas, kiugró sziklán található. Gyönyörű innen a kilátás a tóra és a környékre. A vár épülete kétszintes, és udvart fog közre. Az alsó szinten található a nyomda, a borospince, a gyógynövény-galéria. A felső szinten múzeumot alakítottak ki, ahol a kiállított tárgyak a környék történetéről mesélnek. A várat magas fal védi kaputoronnyal és bástyával.

Délután lett, mire elindultunk a Vintgár szurdokhoz. A szurdokot egy folyó vájta ki, függőleges sziklafalak közé ékelődik be. Vízesések teszik látványossá. A folyó felett a sziklák oldalához rögzített fafolyosókon ösvény vezet.

Maradt még egy kis időnk városnézésre is. Nagyon meleg volt, ezért beültünk egy cukrászdába. Fagyiztunk, és jeges üdítőt ittunk. Megtapasztaltuk, hogy mennyire fontos az angol nyelvet tanulnunk, hogy külföldön is megértsük egymást.

Fáradtan, de sok szép élménnyel indultunk neki a hosszú hazaútnak.

Lakat Petra 4.a
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola