A moziban való filmnézés hátránya azonban az volt, hogy közvetlenül mögöttem ült egy csapat lány, akiket a film tökélye és mély mondanivalója hidegen hagyott, csak egy jó kis délutáni programért jöttek, és a közönség többi részére való tekintet nélkül önfeledten nevetgéltek és beszélgettek a legmeghatóbb pillanatokban.

A történet nem mindennapi, az ember-kutya hosszú ideje tartó barátságának boncolgatását és továbbgondolását foglalja magába. Bepillantást nyújt abba, hogy mi lenne, ha az ember kutyák elleni gyűlölete és kegyetlensége kiteljesedne, ám a kutyák ezt nem tűrnék tovább. A legrégebbi szövetségek is felbomolhatnak. A hosszú békét is követheti háború. Az ember legjobb barátja a kutya: de ha rosszul bánik vele, a hű társ a gazdája ellen fordulhat. És mert erősebb, gyorsabb, vadabb nála, nagyon veszélyes ellenfél válhat belőle.

Egy új rendelet szerint a korcsokat be kell jelenteni, minden példányt összeírnak, amelyik nem fajtiszta. Dániel viszont nem akar súlyos ebadót fizetni átmenetileg nála lakó lánya kedvencéért, Hágenért. A kislány hiába tiltakozik, az apa kidobja a kutyát. Lili egyre kétségbeesettebben keresi az állatot, és egyre borzasztóbb helyekre sodródik. Hágen egy kóbor falka tagja lesz, harci kutyává képezik ki, viadalokon fogadnak rá, majd a sintérek fogják el. Amikor az egyre dühösebb négylábúnak sikerül kiszabadulnia a rács mögül, társai követik, és elözönlik Budapest utcáit. Aki valaha ártott nekik, meglakol. De a régi gazdi nem adja fel. Ő szembe akar nézni egykori barátjával, még akkor is, ha az addigra félelmetes, pusztító fenevad lett.

A film rendezője Mundruczó Kornél, aki sok elismerést kapott filmje kapcsán, hozzátenném, a legnagyobb mértékben megérdemelten. A díjak közül a legkiemelkedőbb, hogy a film Cannes-i filmfesztiválon történő vetítésekor elnyerte az Un Certain Regard díjat. A kifogásolhatatlan forgatókönyvet Wéber Kata, Mundruczó Kornél és Petrányi Viktória írta. A főszerepekben a Lilit alakító Psotta Zsófiát, valamint a Dánielt – Lili apját – alakító Zsótér Sándort láthatjuk, akiknek színészi játéka hiteles, és nagyszerűen szolgálja a teljesebb filmélményt. Ezen felül a mellékszerepekben is olyan nagy színészeket láthatunk, mint Monori Lili vagy Thuróczy Szabolcs. Mindenképpen megemlítést érdemel még Rév Marcell, az operatőr, aki csodálatos képi világgal ajándékozza meg a nézőt, valamint Asher Goldschmidt zeneszerző alkotása is, ami remek aláfestést nyújt a filmnek.

A legelsöprőbb alakítást azonban nem az emberektől, hanem Bodytól, a Hágent alakító kutyától láthatjuk. Már a film elején Lilivel együtt belopja magát az ember szívébe, és amikor kettejük útjai elválnak, mindketten átélik a poklok poklát. Lili elszántan keresi Hágent, aki ez alatt hihetetlenül brutális utat jár be, és amikor a kamera közelről veszi őt, látni lehet rajta az érzelmeket, a félelmet, a dühöt, a haragot, de ugyanakkor kicsit a megbocsátást is.

Azok a jelenetek, amelyekben a Hágen által vezetett falka egységes hadseregként dolgozik össze, szintén csodálatosak, így minden elismerésem a kutyakiképzőké.

Mindazonáltal a filmet csak erős idegzetűknek tanácsos megnézni helyenkénti kegyetlensége és embertelensége miatt, amit a kutyákkal szemben követnek el az emberek. Tehát a Fehér Isten c. film egy érzelmi hullámvasutat garantál, és biztos, hogy senkit nem fog hidegen hagyni. Mint az eddigi írásomból is kitűnik, nekem nagyon tetszett a film, mindenképpen az egyik, ha nem a legjobb magyar film, amit valaha láttam.

Bazsó Katalin (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium