Kedden kora reggel indultunk, ám a hosszú út ellenére a hangulat nagyon jó volt. A délelőtt Budapesten a Magyarság Házában telt. Öt órakor érkeztünk meg első napi szálláshelyünkre, Nagyváradra, ahol egy magyar nyelvű szentmisén is részt vettünk. Másnap Nagyváradon, Csúcsán, Bánffyhunyadon jártunk, csak este találkoztunk azokkal az árvákkal, akiknek vendégszeretetét 3 napig élvezhettük. Első látásra is nagyon szimpatikusak voltak, majd jobban megismerve őket, szorosabb barátságok is kötődtek. Esténként közösen játszottunk, nevettünk, beszélgettünk.

Csütörtökön a közös reggeli elfogyasztása után a Békás-szoros felé vettük az irányt. Az út hegyeken vitt végig bennünket, ami még izgalmasabbá tette az utazást. A Békás-szoroson gyalog keltünk át. A hatalmas sziklák közt sétálni és hallgatni a patak csobogását varázslatos volt.

Visszafelé megálltunk a Gyilkos-tónál, és szabad program keretében lehetett vásárolni különböző emléktárgyakat, kürtős kalácsot, vagy éppen közelebb menni a tóhoz. Érdekes színe és kialakulásának története sok turistát vonz. Este került sor az árváknak szánt adományok átadására. Nagyon örültek a sok sportszernek, hangszernek, ruhának, amelyet családjainktól kaptak.

Pénteken a Nyergestetőn a 2012-ben állított magyar kopjafát koszorúztuk meg, és elénekeltük a Székely és a Magyar Himnuszt.

Csíkcsomortánban közösségi tevékenység keretében 40 virágot ültettünk a Kárpátok Őre szoborhoz, 2-t pedig a szállás udvarán található kopjafához. Szombat reggel még az időjárás is elszomorodott, ugyanis a fájdalmas búcsú után elindultunk hazafelé. Útközben megálltunk Farkaslakán Tamási Áron szülőházánál, majd a sírját is megkoszorúztuk. Hosszú lépcső vezetett le a parajdi sóbányába, ahol mindenki saját kedvére megtekinthette a hatalmas tárnákat, falakat, múzeumot. Itt több játszóteret és még egy kápolnát is kialakítottak, mert a bánya levegője gyógyító hatású, ezért sok légúti beteget hoznak ide. Majd egy parkolóban elfogyasztott késői vacsora után kezdetét vette az éjszakai utazás hazafelé.

Számomra nagyon nagy testi- és lelki feltöltődés volt ez az utazás. Először jártam itt, de remélem, lesz alkalmam visszajönni.

A gyerekek és a szülők nevében is köszönjük elsősorban Ildi néninek, a pályázat írójának, hogy lehetőséget teremtett eljutni Erdélybe és több élménnyel gazdagodni, a tanároknak, hogy figyeltek ránk, Lala és Sanyi bácsinak, a buszsofőröknek, hogy biztonságban utazhattunk és mindenkinek, aki bármi módon segített a pályázat megvalósításában.

Tuboly Eszter (7.a)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Zalaegerszeg