A projekt célja a kulturális intézmények felnőttképzésének megújítása volt, illetve az egyes tanfolyamok munkaerőpiaci igényekhez igazítása. Az elnyert 23 millió forintos támogatásból a Gönczi ÁMK három ECDL tanfolyamot, két képességfejlesztő tréninget szervezett, ennek megvalósításához egy új, számítógépekkel felszerelt tanterem is átadásra került. A projekt további részeként kidolgoztak négy új képzési programot is: távmunka-képzés, internetmarketing, vállalkozóvá válás, és „e-learning” kismamáknak.
A zárókonferencián előadások hangzottak el a munkaerőpiac aktuális helyzetéről, majd délután workshopokkal folytatódott a rendezvény.

Kiss Ambrus, a Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ igazgatja előadásában vázolta a régió foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzetét. Mint mondta, míg 1989-ben öt milliónál több volt a foglalkoztatottak száma, most az a cél, hogy elérjék a négy milliót. Hatalmas az inaktívak aránya, csökken a foglalkoztatás, s nem mindenki regisztráltatja magát munkanélkülinek. Hogy ez utóbbi problémát valamelyest orvosolják, huszonkét településen dolgoznak kollégáik, hogy „toborzó” programokkal megtalálják a munkanélkülieket, s felhívják figyelmüket a regisztráció előnyeire.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a komoly gondok vannak azoknak az alkalmazkodóképességével és tudásszintjével, akik már régóta munkanélküliek. Az ő képzettségüket, munkához való viszonyukat javítani kell. Rossz a helyzet a szakemberek területén is. Kevés a jól képzett szakmunkás, a fiatalok inkább gimnáziumba mennek az általános iskola után, így rengeteg „hiányszakma” jött létre az elmúlt években. Tolerancia persze szükséges a munkáltatói oldalról is; jobban kellene bizonyos helyzetekben alkalmazkodniuk. A cél a dolgozók motiváltságának erősítése, s a hatékonyabb emberi erőforrás-gazdálkodás. „A hátba verés, fenyegetés csak még jobban növeli a munkavállalók passzivitását, motiválatlanságát”.

Peter Mayer a Burgerlandi Felnőttképzési Intézet (BFI) igazgatója az Ausztriában bevált felnőttképzési módszerekről tájékoztatta a hallgatókat. Előadásában vázolta azt a tíz Mayer-i tézist, mellyel sikeresen építette fel a régió egyik legnagyobb felnőttoktatási hálózatát, gyakorlatilag a nulláról. A kezdeti egy alkalmazott és 20 négyzetméteres iroda után, a BFI ma már 22 burgerlandi településen, valamint Szombathelyen és Horvátországban működik, s közel ezer tanfolyamot hirdet. Mindezt közhasznú társaság formájában, rengeteg állami és szponzori támogatással. Mayer a siker kulcsaként a jól informáltságot, a marketinget és jelenlétet, a minőséget, a folyamatos figyelmet és érdeklődést az emberek és vállalatok igényei iránt, és a törvények és jogszabályok változása iránti rugalmasságot emelete ki. Mire hatályos lesz egy új törvény, arra már készen kell lenni egy a megváltozott munkaerőpiaci helyzetre reagáló, kidolgozott oktatási tervvel.

A regionális munkaügyi központ részéről Gombás József tartott előadást az uniós felnőttképzési tapasztalatok hazai hasznosításáról, összehasonlítva a magyar és az EU-s foglalkoztatási és munkanélküli rátákat. Hazánkban a legnagyobb probléma az alapfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatása esetében van. Az unión belül sokkal jobban el tudnak helyezkedni az alacsony képzettségű emberek is. Minden olyan eszközt be kell vetnünk, amivel emelni lehet ezeknek a rétegeknek a foglalkoztatottsági arányát. (Zala-Lap Kft., P.P.)