2010. május 13-án a művész alkotásaiból állandó kiállítás nyílt a Göcseji Múzeumban. Sétánk célállomása tehát a múzeum volt. A bejáratnál várt minket maga Németh János.

Vállalkozott arra, hogy csoportunknak cseppet sem hagyományos tárlatvezetés keretében mutassa meg alkotásait. Mesélt a szobrok keletkezéséről, mélyebb jelentésükről. Igyekezett elérni, hogy befogadóként könnyebben fejthessük fel az olykor szokatlan formákat. Elmondta: erőteljesen hatott művészetére a göcseji népi fazekasság szellemisége és formavilága. Példákat is mutatott, a tényt alátámasztandó. Sok kérdésünk volt, egyik a használt anyagait firtatta. Jellemzően mázas samottot használ – felelte, s mutatta rögtön, milyen is az.

A látogatás végére hagytuk a számunkra legizgalmasabb kérdést: beszéljen arról, hogyan telt az idei március 15. számára. Aki nem tudná: a Parlamentben a nemzeti ünnep alkalmából Németh János Kossuth- díjat vehetett át. Az ünnep másnapján pedig kerek születésnapot ült családjával, barátaival: 80 éves lett! Meghatottan mesélte, milyen jólesett a rengeteg jókívánság, a gratulációk. Sok ismeretlen is megállította utcán, üzletben, hogy gratuláljon kitüntetéséhez.

S bizony, előkerült a díj maga! Pontosan megtudhattunk mindent: mi, hol található? Mit rejt a papír a szobor alsó részén? Mire szolgál az apró kitűző? Kattogtak a fényképezőgépek s telefonok. Bátrabb társaim közös képet is kértek „Kossuthtal”!

Mire elköszöntünk a művésztől, már tudtuk: jól döntöttünk, hogy részt vettünk a programon. Szerény, idős embert és nagyszerű alkotót ismertünk meg egyszerre. Köszönjük, Németh János! Jó egészséget és további alkotókedvet kívánunk!

Molnár Klementina 7.b
Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola

Fotók: Bőke Norman