ZTE: Vlaszák – Kocsárdi, Miljatovics, Bogunovics, Panikvar (Balázs 57.) – Kamber, Máté, Illés, Magasföldi – Rudnevs, Pavicsevics (Horváth A. 46.). Vezetőedző: Csank János.

Vélemények:
Nem túl szerencsés a pályán aludni, de szerencsére időben felébredt a zalai csapat. Azon pedig kár lenne fanyalogni, hogy csak egy pontot sikerült elhoznunk Kecskemétről. Idegenben minden megszerzett pont duplán számít.
A két félidőn is igazságosan megosztozott a két csapat, az elsőben a hazaiak, a másodikban mi domináltunk. Azaz, „sztrájk” helyett hajtott a ZTE. 

Dézsi Attila, a ZTE ügyvezetője: – A második félidei játékunk alapján megérdemelten szereztünk egy pontot.

Magasföldi József, a ZTE játékosa: – Az esélylatolgatás során is elmondtam, hogy nehéz mérkőzés vár ránk, így is lett. Az első félidőben 10 percet átaludtunk, így megszerezte a vezetést a hazai csapat. Szünet után rákényszerítettük akaratunkat a kecskemétiekre, de találtak egy gólt, szerencsére gyorsan szépítettünk. Külön örülök, hogy gólommal sikerült pontot mentenünk.

 Kocsárdi Gergely, a ZTE játékosa: – A győzelem reményében érkeztünk Kecskemétre, de sajnos gyorsan gólt kaptunk, az első félidőben jobban játszottak a hazaiak. Szünet után a mi akaratunk érvényesült. A sors igazságtalansága lett volna, ha nem szerzünk pontot. A döntetlen megfelelt a játék képének. 

Vlaszák Géza, a ZTE kapusa: – Az első félidőben jobbak voltak a vendéglátók. Szünet után mi kerültünk fölényben. Nagyon fontos volt, hogy a második hazai gól után azonnal szépítettünk. A döntetlen igazságos, mert egyenlítő gólunk után a hazaiaknak is volt egy nagy lehetősége.