A szigeten volt egy hegy, sok barlang, pálmafák, rétek, erdők, vadállatok és szelíd állatkák. Amikor a négy ember megérkezett a szigetre, nem tudták, mit csináljanak. Jim kapitány egy emberével elindult a hegy felé. A másik kettő fegyvereket kezdett készíteni a túléléshez. Jim a hegyen kiválasztott egy szűk bejáratú barlangot. A kapitány úgy döntött, ide fognak beköltözni, míg valaki nem jön a segítségükre. Fából készítettek ajtót a barlang bejáratához. A közelben száraz faágakból hatalmas rakást hordtak össze, ha a távolból hajó látszik, a jelzőtüzet meggyújtsák. Bent a barlang mélyén kis patak csordogált. Jim ezért is ezt a barlangot választotta. A két másik férfi, akiket a fegyverek elkészítésével bíztak meg, odaértek a barlanghoz. Bent tüzet raktak, mellyel bevilágították a sötét teret. Több napot a házikó építésével foglalkoztak. Élelemért nem kellett messze menni, mert volt egy szarvascsorda a közelben. Amióta a szigeten laktak, minden nap hasonlóan telt. Felébredtek, elmentek vadászni, majd reggelit készítettek, a partvidéki réteken legelő kecskéket megfejték, és a nap hátralevő részében a tengert bámulták.

A kilenc hónap után egy nagy hajót láttak a távolban, meggyújtották a jelzőtüzet. A hajó három ágyúdörrenéssel jelezte segítőkészségüket. A hajóról kettő csónakot eresztettek le vízre, és a part felé indultak. A hajó vitorlájára nézve elsőnek spanyol kereskedelmi hajóra gondoltak a szigetlakók. Mikor a négy „rab” a partra ért, a csónakok már a homokban feküdtek. Jim Hawkins tudott spanyolul, és elmesélte az idekerülésüket. A kettő csónakkal elmentek a nagy hajó kapitányához, hogy megkérjék, vigye el őket Európába. A kapitány beleegyezett, egy feltétellel, ha kettő évig segítenek a hajó legénységének.

A történet az igazat mondja, a híres, nevezetes Jim Hawkins kapitányról, aki kilenc hónapot töltött barátaival a lakatlan szigeten.

Vass Dávid (8.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium